Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ekcéma megelőzhető!

Érdekességek2018. április 22.

Az ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitisz sok baba és család életét nehezíti meg. Kevesen tudják azonban, hogy egyrészt az arra hajlamos családoknál is van lehetőség a betegség megelőzésére, másrészt, ha már kialakult, megfelelő kezeléssel kordában tarthatjuk a betegséget.

A kulcs az allergén korai felismerésében és kizárásában rejlik, ezért is fontos a kezdetektől odafigyelni a baba táplálására. Az európai gyermekek 8-10%-a ekcémás, a tünetek az esetek zömében már az első életévben megjelennek, az esetek körülbelül 30 százalékában pedig 5 évesnél fiatalabb gyereknél tapasztalhatóak.

Az ekcéma tünetei

Az ekcéma első jele a kiszáradó, grízes tapintatú bőr mely a későbbiekben vörössé válik. A kiütés többnyire viszket, majd apró, hámló hólyagok is keletkezhetnek a bőr felületén, ha ezek folyadékkal telnek meg, akkor váladékozhatnak is. A picik gyakran vakargatják magukat, ettől persze csak jobban viszket a kiütés és elindul az ördögi kör. A betegség második fázisában a bőr beteg része megvastagodik, halványabb lesz és pikkelyessé válik. Az ekcémás bőr – mint a leégett és hámló felület – folyamatosan „potyog” a betegről. Kisbabáknál általában a hajlatokban és arcon jelennek meg az első bőrelváltozások, de előfordulhat ekcéma a végtagokon is. Ahogy cseperedik a pici, a bőrtünetek vándorolhatnak is az egyes testrészeken.

Az ekcéma leggyakoribb kiváltó okai:


Hogyan előzhető meg?

Fehér bőrű, kék szemű, szőke hajú – az egyik legjellemzőbb leírása azoknak a piciknek és szüleiknek, akik hajlamosak az allergiára. Természetesen, a megelőzés minden családnál fontos, különösen ott, ahol a családban már az egyik szülő vagy mindkét szülő, esetleg testvér allergiás. Természetesen, a megelőzés minden családnál fontos, különösen ott, ahol a családban már az egyik szülő vagy mindkét szülő, esetleg testvér allergiás. Hat hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, hiszen az immunrendszer felépítésében a szoptatás nélkülözhetetlen szerepet játszik. Anyatej hiányában a részben lebontott (hidrolizált) tejfehérjét tartalmazó, úgynevezett HA tápszerek fogyasztásával előzhetjük meg a betegség kialakulását. A tehéntej bevezetését legalább 1, de javasolt akár 3 éves korig is kitolni. Minél később találkozik a baba erős allergénekkel, annál kisebb eséllyel alakul ki allergiás reakció.

Megelőzési tanácsok
  • 6 hónapos korig kizárólagos szoptatás
  • anyatej hiányában megfelelő tápszer választása
  • allergének kerülése
  • tehéntej kerülése 2-3 éves korig
  • a baba bőrének megfelelő hidratálása

Mit tehet a szülő, ha kisbabája ekcémás?

A legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb megtaláljuk a kiváltó okot, és azt kiiktassuk a baba életéből, étrendjéből. Az első 2 életévben az esetek mintegy felében az élelmiszer allergia a felelős az ekcéma kialakulásáért. Talán a legismertebb élelmiszer-allergén a tehéntejfehérje. A baba az anyatej vagy a tápszer kapcsán találkozik először ezzel a fehérjetípussal, ekkor immunrendszere még fejletlen, nincs erre felkészülve. Amennyiben felmerül a tejfehérje-allergia lehetősége mint kiváltó ok és a baba anyatejet eszik, akkor javasolt az anya étrendjéből a tehéntejet és a tejtermékeket teljesen kivonni, illetve minden olyan élelmiszert, mely tehéntej fehérjét tartalmaz. Anyatej hiányában speciális tápszerek adása javasolt, ezek a tehéntej fehérjét lebontva tartalmazzák, így nem viselkednek úgy a baba szervezetében, hogy irritáló tünetet okozzanak, viszont biztosítják az ebben a korban nélkülözhetetlen fehérjéket.

Ha ételallergia okozza az ekcémát: alaposan meg kell tervezni az étrendet

Ha zöldség vagy gyümölcs váltja ki az ekcémás tüneteket, akkor mindenképpen javasolt gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve összeállított étrendet adni a babának. Ha bizonyos ételeket nem ehet a baba, hiányállapot alakulhat ki értékes tápanyagokból, vitaminokból, ásványi anyagokból, erre fontos figyelnünk. Egészen 6 hónapos korig az anyatej vagy annak hiányában a tápszer minden igényét fedezi a babának. 6-12 hónapos kor között anyatejes babák esetében a gyermekorvos által javasolt vitamin és ásványianyag-kiegészítés lehet szükséges. Anyatej hiányában, ha a baba tápszert fogyaszt, akkor a napi 5-8 dl elfogyasztásával szinte minden vitamin és ásványi anyag beviteléről gondoskodhatunk. Mint tudjuk, a baba immunrendszerének a 2/3 része a belekben található, ezért a baba belső védelmét helyes táplálással a bőrbetegségekkel szemben is erősíthetjük.

 Az ekcémás bőr ápolása
  • A megfelelő táplálás mellett kiemelten fontos a bőr rendszeres hidratálása.
  • A baba bőrét minél kevesebb ideig „áztassuk” a fürdetés során. A legjobb fürdési módszer a tusolás.
  • A viszketés enyhítésére használjunk az orvos által javasolt ecsetelőt, krémet.
  • A baba ruházata legyen természetes (pl. pamut).
  • A babaszoba páratartalmának 60-70% körüli tartásával megelőzhetjük a bőr kiszáradását.

A gyermekkori ekcémát – természetesen megfelelő kezelés mellett – a babák fele kinövi 2 éves korára. Még ha nem is szűnnek meg teljesen, jelentősen csökkennek a panaszok, ahogyan a gyerek cseperedik, így iskolás korra teljesen el is múlhatnak. Fontos, hogy az atópiás dermatitisz bőrtüneteinek megszűnte után az esetek egyharmadánál asztma, 60%-nál szénanátha alakulhat ki felnőtt korban. Ezért a gyerekeknél egészen pici kortól oda kell figyeljünk a megfelelő környezet kialakítására és az egészséges, minden tápanyagot biztosító táplálkozásra. Súlyosabb tünetek esetén mindig a gyermekorvos határozza meg a terápiát. Szükség esetén szteroid tartalmú kezelést alkalmaznak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).