Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ekcéma megelőzhető!

Érdekességek2018. április 22.

Az ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitisz sok baba és család életét nehezíti meg. Kevesen tudják azonban, hogy egyrészt az arra hajlamos családoknál is van lehetőség a betegség megelőzésére, másrészt, ha már kialakult, megfelelő kezeléssel kordában tarthatjuk a betegséget.

A kulcs az allergén korai felismerésében és kizárásában rejlik, ezért is fontos a kezdetektől odafigyelni a baba táplálására. Az európai gyermekek 8-10%-a ekcémás, a tünetek az esetek zömében már az első életévben megjelennek, az esetek körülbelül 30 százalékában pedig 5 évesnél fiatalabb gyereknél tapasztalhatóak.

Az ekcéma tünetei

Az ekcéma első jele a kiszáradó, grízes tapintatú bőr mely a későbbiekben vörössé válik. A kiütés többnyire viszket, majd apró, hámló hólyagok is keletkezhetnek a bőr felületén, ha ezek folyadékkal telnek meg, akkor váladékozhatnak is. A picik gyakran vakargatják magukat, ettől persze csak jobban viszket a kiütés és elindul az ördögi kör. A betegség második fázisában a bőr beteg része megvastagodik, halványabb lesz és pikkelyessé válik. Az ekcémás bőr – mint a leégett és hámló felület – folyamatosan „potyog” a betegről. Kisbabáknál általában a hajlatokban és arcon jelennek meg az első bőrelváltozások, de előfordulhat ekcéma a végtagokon is. Ahogy cseperedik a pici, a bőrtünetek vándorolhatnak is az egyes testrészeken.

Az ekcéma leggyakoribb kiváltó okai:


Hogyan előzhető meg?

Fehér bőrű, kék szemű, szőke hajú – az egyik legjellemzőbb leírása azoknak a piciknek és szüleiknek, akik hajlamosak az allergiára. Természetesen, a megelőzés minden családnál fontos, különösen ott, ahol a családban már az egyik szülő vagy mindkét szülő, esetleg testvér allergiás. Természetesen, a megelőzés minden családnál fontos, különösen ott, ahol a családban már az egyik szülő vagy mindkét szülő, esetleg testvér allergiás. Hat hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, hiszen az immunrendszer felépítésében a szoptatás nélkülözhetetlen szerepet játszik. Anyatej hiányában a részben lebontott (hidrolizált) tejfehérjét tartalmazó, úgynevezett HA tápszerek fogyasztásával előzhetjük meg a betegség kialakulását. A tehéntej bevezetését legalább 1, de javasolt akár 3 éves korig is kitolni. Minél később találkozik a baba erős allergénekkel, annál kisebb eséllyel alakul ki allergiás reakció.

Megelőzési tanácsok
  • 6 hónapos korig kizárólagos szoptatás
  • anyatej hiányában megfelelő tápszer választása
  • allergének kerülése
  • tehéntej kerülése 2-3 éves korig
  • a baba bőrének megfelelő hidratálása

Mit tehet a szülő, ha kisbabája ekcémás?

A legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb megtaláljuk a kiváltó okot, és azt kiiktassuk a baba életéből, étrendjéből. Az első 2 életévben az esetek mintegy felében az élelmiszer allergia a felelős az ekcéma kialakulásáért. Talán a legismertebb élelmiszer-allergén a tehéntejfehérje. A baba az anyatej vagy a tápszer kapcsán találkozik először ezzel a fehérjetípussal, ekkor immunrendszere még fejletlen, nincs erre felkészülve. Amennyiben felmerül a tejfehérje-allergia lehetősége mint kiváltó ok és a baba anyatejet eszik, akkor javasolt az anya étrendjéből a tehéntejet és a tejtermékeket teljesen kivonni, illetve minden olyan élelmiszert, mely tehéntej fehérjét tartalmaz. Anyatej hiányában speciális tápszerek adása javasolt, ezek a tehéntej fehérjét lebontva tartalmazzák, így nem viselkednek úgy a baba szervezetében, hogy irritáló tünetet okozzanak, viszont biztosítják az ebben a korban nélkülözhetetlen fehérjéket.

Ha ételallergia okozza az ekcémát: alaposan meg kell tervezni az étrendet

Ha zöldség vagy gyümölcs váltja ki az ekcémás tüneteket, akkor mindenképpen javasolt gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve összeállított étrendet adni a babának. Ha bizonyos ételeket nem ehet a baba, hiányállapot alakulhat ki értékes tápanyagokból, vitaminokból, ásványi anyagokból, erre fontos figyelnünk. Egészen 6 hónapos korig az anyatej vagy annak hiányában a tápszer minden igényét fedezi a babának. 6-12 hónapos kor között anyatejes babák esetében a gyermekorvos által javasolt vitamin és ásványianyag-kiegészítés lehet szükséges. Anyatej hiányában, ha a baba tápszert fogyaszt, akkor a napi 5-8 dl elfogyasztásával szinte minden vitamin és ásványi anyag beviteléről gondoskodhatunk. Mint tudjuk, a baba immunrendszerének a 2/3 része a belekben található, ezért a baba belső védelmét helyes táplálással a bőrbetegségekkel szemben is erősíthetjük.

 Az ekcémás bőr ápolása
  • A megfelelő táplálás mellett kiemelten fontos a bőr rendszeres hidratálása.
  • A baba bőrét minél kevesebb ideig „áztassuk” a fürdetés során. A legjobb fürdési módszer a tusolás.
  • A viszketés enyhítésére használjunk az orvos által javasolt ecsetelőt, krémet.
  • A baba ruházata legyen természetes (pl. pamut).
  • A babaszoba páratartalmának 60-70% körüli tartásával megelőzhetjük a bőr kiszáradását.

A gyermekkori ekcémát – természetesen megfelelő kezelés mellett – a babák fele kinövi 2 éves korára. Még ha nem is szűnnek meg teljesen, jelentősen csökkennek a panaszok, ahogyan a gyerek cseperedik, így iskolás korra teljesen el is múlhatnak. Fontos, hogy az atópiás dermatitisz bőrtüneteinek megszűnte után az esetek egyharmadánál asztma, 60%-nál szénanátha alakulhat ki felnőtt korban. Ezért a gyerekeknél egészen pici kortól oda kell figyeljünk a megfelelő környezet kialakítására és az egészséges, minden tápanyagot biztosító táplálkozásra. Súlyosabb tünetek esetén mindig a gyermekorvos határozza meg a terápiát. Szükség esetén szteroid tartalmú kezelést alkalmaznak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Egyél jól, legyél jól!

2026. március 01.

A gyors változást ígérő diéták könnyen tévútra vihetnek, de senkit ne tévesszenek meg a rapid megoldások, sőt, a tévhitek sem. Somogyi Sára dietetikus hangsúlyozza, hogy az olyan közvélekedések, minthogy „a kenyér, a gyümölcsök vagy a tészta hizlalnak”, eltorzíthatják az étkezéshez való hozzáállásunkat, ezért fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk.

Különösen a tiltólistás megvonások és a szélsőséges diéták veszélyesek, mert könnyen hiányállapotokhoz vezethetnek, miközben a kalóriabevitel nem feltétlenül csökken. Ráadásul a helytelen táplálkozás a testet és az elmét is terheli, így végső soron a teljesítőképességre is hatással lehet. Ez nem azt jelenti, hogy kizárólag csirkemell és saláta fogyasztható, sőt a megfelelő, jól összerakott étkezésben ugyanúgy szerepel szénhidrát, mint fehérjék és a jó zsírok.

Méregtelenítés

2026. február 28.

Az evés csodálatos dolog, életben tart bennünket, emellett rengeteg örömöt okoz. Ételeinkkel együtt azonban problémák is kerülnek az asztalra, hiszen a nők többsége sosem elégedett a súlyával, ezért mindenáron fogyni szeretne, és rendszeres időközönként koplalókúrát tart, melynek többnyire nincs eredménye. 

A méregtelenítésnek az a lényege, hogy megszabadítjuk a szervezetünket a felgyülemlett mérgektől és salakanyagoktól. A méregtelenítés elve szerint méregnek minősülnek azok az élelmiszerek és szennyanyagok, amelyek nehezen emészthetők és üríthetők, ezért felborítják a szervezet egyensúlyát. Az egészséges méregtelenítés viszont nemcsak abból áll, hogy alacsony méreganyag-tartalmú ételeket eszünk, hanem hogy bizonyos ételek megnövelik a természetes méregtelenítő rendszer hatékonyságát.

Ezért ajánlatos hetente egyszer úgynevezett méregtelenítő kúrának alávetni magunkat, zöldség-gyümölcs napokat vagy hosszabb kúrákat tartanunk.

Időskori táplálkozás

2026. február 28.

Az időskor táplálkozási vonatkozásai igen nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a népesség idősödésével egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az idős korosztály életminőségének fenntartására, amely szorosan összefügg a megfelelő táplálkozással.

Az idősödő szervezetben gyakran alakulnak ki hiányállapotok, malnutríció (kóros tápláltsági állapot) vagy szarkopénia (alacsony izomtömeg és csökkent izomerő, esetleg csökkent izomfunkció), amelyek rontják az életminőséget.

Az időskor változásai

Időskorban a fizikai aktivitás és az anyagcsere lassulása a szervezet energiaszükségletét is csökkenti. Az étvágy és az éhségérzet mérséklődése hiánybetegségekhez, malnutríció (kóros tápláltsági állapot) és szarkopénia (alacsony izomtömeg és csökkent izomerő vagy izomfunkció) kialakulásához vezetnek. Időskorban a folyadék- és az elektrolit-háztartás egyensúlya is gyakran felborul.