Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az egyiptomi ősmágusok titkos tudománya

Érdekességek2021. december 15.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Egyiptomról eszünkbe jut a balzsamos, néha levegőt rezgetően forró éjszaka, a piramisok, szfinkszek és papiruszok misztikus világa, na meg Ibrahim, aki a bazársoron eredeti régiségként próbálja ránk tukmálni a Kínában fröccsöntött szkarabeuszbogarat. Mítoszok, varázslgatok és a józan valóság sajátos együttélése. A mágia őshazája, bölcsője, az elixírek elixíre. A TITOK.  

A mágia a természeti jelenségek befolyásolása különleges cselekedetekkel, szavakkal, tárgyakkal, amelyeknek természetfeletti erőt tulajdonítanak. Alapja az az elképzelés, hogy a természeti eseményeket titokzatos és láthatatlan szellemek irányítják és ezeket az erőket az ember mágikus rítusokkal, machinációkkal szolgálatába képes állítani.

A mágia áttekinthetetlen története
Eredete a végtelen idők homályába vész, mert gyökerei lenyúlnak az emberiség történetének legrégibb korszakaiba, de egyes maradványai még ma is megtalálhatók a műveltebb népek körében is, azok szellemi lomtárában. Az ősi népek életében a mágiának igen nagy a jelentősége, de az úgynevezett fejlett társadalmak babonáihoz is nagyon sok mágiás szokás és tevékenység kötődik napjainkban is.

Az ókori babilóniai asztrológiában a jövőlátás – időnként elég primitív formája - keveredik az akkor sarjadó csillagászati tudománnyal. Ókori Egyiptomban a mágia nyomai a valláshoz, a mitológiához szorosan kapcsolódnak. A régi egyiptomi vallás számos emléke maradt hátra az utókorra, de az emlékek jelentős része a királyok, a papok vallását idézi, kevésbé ismert az egyszerű nép vallása.

Az állatkultusz a köznép szerint
Az állatkultusz az egyiptomi ősvallásban fontos szerepet játszott. A másvilágról a régi egyiptomiak körében nem volt egységes a nézet. Egyesek úgy gondolták, hogy az elmúlás után a halott az égen csillaggá változik, vagy hajón megy keresztül az égi óceánon, míg mások azt, hogy állattá változik, például madárrá, és így repülve jut el a boldogok szigetére. A régi egyiptomi mitológia, a vallás írásos és rajzos emlékeket hagyott hátra, amelyek értelmezése az újkor régészeire, történészeire várt. A régi Piramisszövegek a királyi temetkezésekről szólnak, míg a Koporsószövegek már a közép-birodalom emlékei. Később a halottak könyvét már papiruszra írták. Ezeknek az emlékeknek megfejtéséből, elemzéséből az utókor tudósai azt a következtetést vonták le, hogy a régi egyiptomiak az egyes természeti jelenségekben titokzatos természetfeletti erők hatását vélték felfedezni. Ezeket a titokzatos erőket kifejező és tömör formában, hieroglif írásban és rajzokban ábrázolták. Az ábrák: emberi, állati, növényi formákat és tárgyakat hordoznak, így adták fel a leckét a régi egyiptomiak a mai tudósoknak, akikre az ábrák megfejtésének feladata hárult.

Mágusok, a tudósok mesterei
Az ókori egyiptomi társadalom irányításában, uralkodók tanácsadásában a papok és az asztrológusok mellett a mágusok is fontos szerephez jutottak. Ez utóbbi két csoport nem kizárólag a babona talaján töltötte be hivatását, hiszen ők a régi görög tudósok, Platon, és Pithagorasz mesterei is egyben. A régi egyiptomiak fantáziáját a két titokzatos égitest, a Nap és a Hold és ezeknek járása izgatta nagymértékben. A napfogyatkozást, a holdfogyatkozást úgy a mágusok, mint az asztrológusok mindig belekalkulálták jóslásaik, machinációik sorába. Szentkönyveik is sokat foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, és mítoszaik mélyén nagyon sokszor találkozunk az égitestekkel, különösen a Nappal. Napszem-mítoszuk a napjárást színezi ki mágikus töltettel.


A majomisten hízeleg
Ré volt a napisten és Tefnut volt az ő lánya. Egy szép napon Tefnut összeveszett apjával és vadmacska képében Nubiába szökött. A feldühödött Ré erre Thot istent bízta meg azzal a feladattal, hogy hozza vissza lányát Egyiptomba. Thot nehéz küldetését azzal kezdte, hogy majommá változott, megkereste Tefnut-ot és ravasz ékesszólással próbált hatni a szökött leányra. A majom-isten elkezdte dicsérni Tefnut-ot, hízelgett neki és a melegséget adó Nappal kezdte összehasonlítani a szökött leányt, akinek sikerült felkeltenie honvágyát. Ekkor azonban váratlan "mágikus fordulat" következett be; Tefnut oroszlánná változott és vörösen, mint a lebukó nap rácsapott a majom képében hízelkedő Thot-ra, aki szorongatott helyzetében rémülten könyörgött életéért. A majom-isten hirtelen feltalálta magát és oktató állatmesét mondott el Tefnut-nak. Meséjének hőse az egér volt, aki megszabadított, megmentett egy oroszlánt. Hízelkedésével sikerült Tefnut-ra hatnia és rávenni a szökött istennőt, hogy térjen vissza Egyiptomba. Thot mágikus átváltozásával és hatásával tehát visszavezette Tefnut-ot ősi földjére a nép ujjongása közepette.

Az ó-egyiptomi mágia és varázslás kútforrásait az okkult tudományok képezték és ezt számos hieroglif és egyéb képi-emlék is bizonyítja, amelyek például oszlopokon, piramisokban és szfinxeken maradtak fenn az utókorra.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ozirisz, az alvilág ura
Az egyiptomi halotti kultusz fő alakja Ozirisz volt, az alvilág istene, ugyanakkor azonban a Föld és a Menny fia is. Ő tanította meg az egyiptomiakat a földművelésre, és tőle származnak a legrégibb törvények is. Plutarkhosz görög író szerint Ozirisz saját nővérét, Iziszt vette el feleségül és ketten virágzó birodalmat varázsoltak a Nílus völgyébe, amikor megjelent a színen: Szeth. Ő Ozirisz testvére volt, aki a halál és a sivatag isteneként a gonoszságot testesítette meg. Félelmetes hatalom volt Szeth, akit furcsa okapiszerű állat fejével és emberi testtel ábrázolták.

A későbbi korokban a rajz alapján Szeth-et szamárnak gondolták az egyiptomiak. A gonosz Szeth ember formájú koporsót csináltatott és egy lakoma során rávette Oziriszt, hogy próbálja ki a koporsót, feküdjön bele. Ozirisz úgy cselekedett, erre Szeth gyorsan ólmot öntetett a koporsóba, és azt beledobta Ozirisz testével együtt a Nílusba. Izisz zokogva kereste a koporsót a Nílus mélyén, azt meg is találta és visszaszerezte Ozirisz tetemét. Szeth erre iszonyúan feldühödött és 14 darabra vágta szét Ozirisz tetemét. Izisz nem adta fel a harcot, állhatatos munkával a darabokból összerakta Oziriszt, akinek minden tagját megtalálta, kivéve a phalloszát, amelyet a folyóban bekapott egy hal. Ízisz azonban feltalálta magát, mert férje szervét műphallosszal helyettesítette, így a teljes tetemet Thot és Amutris istenek segítségével mumifikálhatta. Izisz azután a halott Ozirisztől gyermeket fogant; ő lett Horusz az egyiptomi mitológiában. A fiú bosszút esküdik apja haláláért, elfogja Szeth-et, akit láncra verve visz apja elé. A jóságos Izisz azonban megbocsátja Szeth bűnét. Horusz erre dühbe gurul, letépi anyja fejéről a királyi tiarát, de ez még nem elég, mert Thot isten a tiara helyére tehénfejet varázsol Izisz nyakára. A rút istennő azonban ilyen külsővel is tetszeni tud halott urának, aki talán műphalloszával gyermeket nemez Izisznek. Ő kapja a Harpokrat nevet az egyiptomi istenek birodalmában.

Izisz megtermékenyül, miközben Ozirisz rítusos álmát alussza
A későbbiekben Thot közreműködésével Ozirisz feltámad, az istenek ugyanis múmia koporsójára mágikus jeleket rajzoltak és ezek a titkos jelek felélesztették és visszahozták Oziriszt a túlvilágból az élők világába, majd újabb halála után Ozirisz lelke főnixmadár formájában megy át, és ilyen formában tartózkodik sírja mellett.
Az Ozirisz kultusz Egyiptom határain is túlterjedt és mély nyomot hagyott az ókori civilizációkban. Ez a kultusz vitathatatlan mágikus töltéseket hordoz, Ozirisz isten azt a Napot testesíti meg, amely a sötétségtől szabadítja meg Egyiptomot és a fény, a jólét országává varázsolja. Szét a rontás, a gonosz szelleme. Izisz a tiszta, a gyengéden simogató Hold. Horusz a bosszúállás istene. A varázslás, a mágia titokzatos és markáns "alapszabályai" ütköznek az egyiptomi mitológiában: az ellentétek a Föld és az Ég, a jó és a rossz, a férfi és a nő, a nemzés, a születés és a halál. Küzdelem a sötétséggel a világosságért. Okkultista zöngéket lehet kiolvasni az Ozirisz kultuszból, Izisz megtermékenyül, miközben Ozirisz mitologikus álmát alussza.

Az ókori egyiptomi mitológiát és a mágiát, a ceremóniákat, a gondolatvilágot, a varázslásokat a régi jelek hieroglifek megfelelő értelmezése nélkül nehéz volna megérteni. Ehhez szükséges a szimbólumok értése, és "összeolvasásának" képessége.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.