Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az egészségügyi dolgozók 40 százaléka kihagyja a kézfertőtlenítés egy fontos fázisát

Érdekességek2017. május 26.

 

A WHO által kidolgozott 5 kézhigiénés momentum utolsó lépésére hívja fel a figyelmet az SCA márkája, a Tork. Az ötödik momentum alapján a betegek kórházi környezetében lévő tárgyak, textíliák érintése utáni kézfertőtlenítésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a beteg környezetével érintkezőknek.

A cég közreműködésével készített kutatás szerint az egészségügyi dolgozók 60%-a gondolja úgy, hogy hosszú távon elsősorban az kézfertőtlenítő adagolók kihelyezése járul hozzá ahhoz, hogy jobban betartsák a kézhigiénés alapelveket. 

A kézhigiéné egészségügyi környezetekben való fontosságának tudatosítása érdekében a kutatás1 a betegek környezetében talált baktériumok előfordulásának gyakoriságát vizsgálta. Az eredmények szerint a betegek környezetében előforduló textíliákon és felületeken lévő kórokozók az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetleges forrásai lehetnek.

A kézhigiéné 5 momentuma:
1.A beteg érintése előtt.
2.Aszeptikus beavatkozás előtt.
3.Váladékkal történő expozíció után.
4.A beteg érintés után.
5.A beteg környezetének érintését követően.


A betegeket körülvevő tárgyak megérintése utáni kézfertőtlenítés sem hagyható ki

DNS-mintavétel használatával a kutatók a beteg közvetlen környezetében, a textíliákon, például a takarófüggönyön, az újszülöttek inkubátoraiban lévő ágyneműn, a betegek ágyán lévő védőkorlátokon, padlón, kórtermekben, a WC-ken és zuhanyzókon lévő felületeken talált baktériumokat vizsgálták. A vizsgálat kimutatta, hogy a felületeken potenciálisan fertőzéshez vezető kórokozók is voltak, ezért kiemelten fontos az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kézhigiénés momentumának ötödik lépése, mely a beteg környezetének érintése utáni megfelelő kézhigiéniára hívja fel a figyelmet. Az American Journal of Infection Control című folyóirat szerint sajnálatos módon azonban az egészségügyi ellátási környezetekben a kézhigiénés megfelelés általában az ötödik momentum esetében a legalacsonyabb.  Az egészségügyi dolgozók csupán 60%-a ismeri el és tartja be egyértelműen ezt a lépést, holott a felületekkel való érintkezés utáni megfelelő kézhigiénia segíthet a keresztfertőzések megelőzésében és csökkentheti az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számát is.

Az egészségügyi dolgozók szerint a kézfertőtlenítő adagolók elhelyezése is kulcsfontosságú

Egy a Tork  által támogatott, 16 kórházban két éven keresztül végzett korábbi kutatásban az egészségügyi dolgozók 60%-a gondolta úgy, hogy hosszú távon elsősorban az adagolók kihelyezése járul hozzá a nagyobb fokú megfeleléshez. 

„A kutatásunk kimutatta, hogy a kézhigiénés momentumokat az egészségügyi dolgozó szemszögéből is meg kell vizsgálni, és az öt momentumnak való megfelelést a lehető legkönnyebbé kell tenni, beleértve az adagolók logikus elhelyezését és egyszerű hozzáférhetőségét, ami apróságnak tűnhet, mégis nagy hatása van” – mondta Carolyn Berland, az SCA vezető R&D kutatója. 

Az előírásoknak való megfelelés előmozdítása és a fertőzések terjedésének megakadályozása érdekében a Tork az alábbi lépéseket javasolja:

1A kutatásban az SCA kutatói, egészségügyi intézmények, valamint kutatóintézetek vettek részt a Vinnova nevű svéd kormányhivatal támogatásával.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)