Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az E-book, tablet, okostelefon ronthatják az alvásminőséget

Érdekességek2019. július 24.

Naponta több órát töltünk el fényt emittáló (kibocsátó) készülékek nézésével. Bámuljuk a táblagépünket, ülünk a számítógép monitora előtt vagy nyomkodjuk az okostelefonunkat…

Fotó: 123rf.comÚjabban nyomtatott könyvek helyett e-könyveket is lehet olvasni – és sokan teszik is ezt, gyakran elalvás előtt, esténként az ágyban. USA-beli adatok szerint az amerikai felnőttek 90%-a a lefekvés előtti egy órában hetente több alkalommal is használ valamilyen elektronikai eszközt.

Hogyan befolyásolja mindez az elalvást és az alvásminőséget? Fáradtabban ébrednek a következő reggelen azok, akik hagyományos könyv helyett e-könyvet olvasnak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ egy amerikai-német kutatás, amelyben a lefekvést megelőzően négy órán át vagy hagyományos könyvet, vagy e-book-ot olvastak a vizsgálatba bevont személyek.

A vizsgálat főbb megállapításait a következőként lehet összegezni:
Az embernél az esti, illetve kora éjjeli megvilágítás, még ha annak a fényintenzitása alacsony is, csökkenti az alvást elősegítő melatonin hormon elválasztását, illetve eltolja a cirkadián (= napi) ritmust szabályozó órát. E kettő eredményeként nehezebb lesz az elalvás.

A szembe jutó fény intenzitásának jellemzése szempontjából nem mellékes, hogy az e-book lux-ban kifejezett megvilágítása akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet, mint a nyomtatott könyvé.

Az e-book olvasása – az olvasás időtartama alatt – gátolja a tobozmirigy késő esti időszakra jellemző melatonin elválasztási csúcsát. A vizsgálat alapján az e-book olvasóinál 1,5 órával tolódik el a melatonin elválasztási csúcs a papírformátumú könyv olvasóihoz képest.

Az e-könyvet olvasók körében több időt vesz igénybe az elalvás, mint az ugyanannyi ideig nyomtatott könyvet olvasóknál.

Az e-bookot olvasók a következő reggelen fáradtabban ébrednek, mint a hagyományos könyvet olvasók, noha ugyanannyi időt töltenek alvással.


• Az éjjeli fényeknek nem kívánatos biológiai következményei lehetnek; az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az éjszakai munkavégzéssel összefüggő fényexpozíciót a potenciális karcinogének (= rákkeltő) csoportjába sorolta.

Ismert, hogy az elmúlt 50 évben az alvás hosszában és minőségében is romlás következett be, amelynek negatív kihatásai lehetnek az általános egészségi állapotra. Kérdés, hogy az elektronikai eszközök napjainkban tapasztalható rohamos térnyerése, az éjszakába nyúló mesterséges világosság széles körű elterjedése nem jelenti-e azt, hogy a technika vívmányai miatt sokaknak végleg el kell búcsúzni az egészséges, pihentető alvástól.

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész

Támad a Drakula-hormon
A melatonin-felszaporodás egyeseknél sajátos depressziót okoz, mely a szénhidrátéhséggel, a testsúlynövekedéssel, a túl sok alvással és az állandó fáradtság- érzéssel igen hasonlít a téli álmot alvó állatok állapotához.

Egyre több tanulmány kapcsolja össze egyes daganatos megbetegedések előfordulását az embert éjszaka érő fénnyel. Főként a kék színű fény, akár a csukott szemhéjon áthatolva is, gátolja az ún. melatonin hormon termelődését.

Veszélyes lehet:
1. a reflektorok fénye
2. a járdákba, szökőkutakba épített, felfelé világító fényvetők
3. fényreklámok


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.