Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az auralátás iskolája

Érdekességek2022. augusztus 15.

Mindenki vágyik arra, hogy legyen valamilyen "természetfeletti" képessége. Legtöbben szeretnénk egy olyan képesség birtokában lenni, amivel lehet látni a többi ember energetikai állapotát. Az auralátás képessége bárki által megtanulható. Most közreadunk néhány módszert!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mi jellemzi az emberi aurát?

Az auralátás gyakorlatai

Ez a gyakorlat saját energiaterünk megpillantását segíti. Félhomályos szobában nyújtsa előre karjait és tartsa kezét körülbelül ötven centiméterre arcától! Az ujjak egymás felé nézzenek, a háttér egy fehér fal legyen! Laza tekintettel, fókuszálatlan nézéssel "bámuljon, vagy bambuljon" szétterpesztett ujjai közé, figyelje az ujjai közötti teret! Lassan közelítse-távolítsa ujjait, mozgassa kezeit fel-le. Mit lát az ujjak közötti térben, az ujjak között?

Rajzolja le, amit megpillantott! (A legtöbb ember világos szálacskák felvillanását, egyfajta fényszövedéket lát az ujjak között.)

Dörzsölje össze a tenyereit, majd fordítsa egymás felé, úgy, hogy a két tenyér körülbelül fél méterre legyen egymástól! Majd csukja be a szemét, és lassan, nagyon lassan közelítse a két tenyerét egymáshoz! Figyeljen a tenyerei között észlelt vonzási és taszítási érzetekre!

Mindenki képes aurát látni?

Az emberek többsége képes rá, de ha nem is sikerül megpillantania, tudja használni a többi finom érzékszervét: a tapintását! Ezt például úgy lehet edzeni, hogy a kikapcsolt televízókészülék, vagy a hirtelen kikapcsolt monitor képernyője elé rakjuk a kezünket és megérezzük az általa generált erőteret, anélkül, hogy hozzáérnénk a képernyőhöz.


Milyen tényezők rombolják energiamezőnket?

Milyen tényezők javítják energiaszintünket?

Az ember energiaszintje az életmódjától függ

Hol él, milyen kapcsolatban van a természettel, hogyan táplálkozik. Nem állhat a gyógyítás csak energiaátadásból, még ha néhány módszer ilyesmire bíztatna akkor sem. Fontos, hogy tudjuk, mi célból is vizsgáljuk az aurát? Érdemes megtanulnunk ezt az ügyes módszert, hiszen pontosan láthatjuk vele, hogy éppen milyen energetikai állapotban van a másik!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.