Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az AstraZeneca-vakcina előnyei meghaladják a kockázatokat

Érdekességek2021. április 23.

Fotó: pixabay.com

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) szerdai tájékoztatása szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag előnyei változatlanul messze meghaladják a vakcina alkalmazásával járó esetleges vérrögképződési kockázatokat.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) ugyanakkor elővigyázatossági megfontolásból egyelőre azt javasolja, hogy a fiatal felnőtt korosztálynak lehetőség szerint más vakcinákat ajánljanak fel.

June Raine, az MHRA vezérigazgatója Londonban tartott szerdai sajtóértekezletén elmondta: az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból március 31-ig 20,2 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában, és az e vakcinával beoltottak közül 79-nél – 51 nőnél és 28 férfinél – jelentkeztek a vérrögképződés egy ritka típusának tünetei, mindegyikük esetében az első dózis után. Az érintettek közül 19-en meghaltak.

Raine professzor elmondta: ezt azt jelenti, hogy egymillió beoltott közül négy ember esetében lehet észlelni megnövekedett vérrögképződési kockázatot. Az MHRA által elvégzett vizsgálat megerősíti, hogy e ritka és jelenleg csak gyanítható mellékhatás jelentkezésének kockázata rendkívül csekély.

A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina alkalmazásával járó előnyök a Covid-19 betegség kialakulása és az ezzel járó kockázatok – a kórházi kezelés szükségessé válása és a betegség okozta halálozás – megelőzését tekintve a beoltottak óriási többsége számára továbbra is meghaladják a vakcina beadásával járó kockázatokat – mondta az MHRA vezetője.

June Raine úgy fogalmazott: az előnyök és a kockázatok megoszlása különösen az idősebb beoltottak számára nagyon kedvező, a fiatalabb korosztályok esetében ugyanakkor “kényesebb” ez az egyensúlyi megoszlás.


Wei Shen Lim, a brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) Covid-19-albizottságának elnöke a sajtótájékoztatón közölte: a kockázatok megoszlása alapján a testület azt javasolja, hogy a 18-29 év közötti korosztály tagjai inkább a Pfizer- vagy a Moderna-vakcinában részesüljenek, olyan esetekben, amikor ez lehetséges.

Wei Shen Lim professzor hangsúlyozta ugyanakkor: a JCVI nem azt javasolja, hogy a brit kormány bármelyik korosztály esetében bármelyik vakcina alkalmazását leállítsa, a testület ajánlása csak azt jelenti, hogy véleménye szerint érdemes előnyben részesíteni “egy bizonyos oltóanyagot egy másikkal szemben egy adott korosztály esetében”.

A JCVI-t ennek az ajánlásnak a megfogalmazásában is csak a lehető legmagasabb fokú elővigyázatosság vezérli, nem pedig az, hogy súlyos aggályai lennének a Nagy-Britanniában alkalmazott vakcinák biztonságával kapcsolatban.

Sir Munir Pirmohamed professzor, a brit kormány gyógyszerbiztonsági tanácsadó bizottságának elnöke a sajtótájékoztatón – az AstraZeneca-vakcina és a Covid-19 betegség kockázatait összevetve – elmondta: a koronavírus-fertőzés következtében kialakuló Covid-19 betegség súlyos formája az esetek 7,8 százalékában tüdőembóliát, a betegek 11,2 százalékánál mélyvénás trombózist okoz, és azok közül, akik a Covid-19 miatt intenzív osztályra kerülnek, 23 százaléknak a szervezetében alakul ki valamilyen vérrögtípus.

Pirmohamed professzor úgy fogalmazott: mindez összefüggéseiben mutatja meg, hogy a Covid-19 betegség kialakulása sokkal magasabb vérrögképződési kockázattal jár, mint amekkora kockázatot az Oxford/AstraZeneca-vakcina beadása után előforduló rendkívül csekély számú vérrögképződéses eset jelent.

Még annak egyértelmű bizonyítása is további kiterjedt tudományos kutatómunkát igényel, hogy valóban létezik-e közvetlen okozati összefüggés a vakcina alkalmazása és az utána igen kis számban jelentkező vérrögképződéses esetek között.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.