Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az anyatejre is lehet allergiás a csecsemő?

Érdekességek2020. február 26.

Ételallergiás tünetek anyatejes babáknál is jelentkezhetnek. Arról, hogy ez hogyan lehetséges, dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük. 

MFotó: gettyimages.comi okozza a csecsemőkori ételallergiás tüneteket?

Az ételallergia tünetei akkor jelentkeznek, ha az allergiás személy az allergént tartalmazó élelmiszert fogyasztja. Ehhez tehát mindenképpen találkoznia kell már az adott allergénnel. Jogosan vetődik tehát fel a kérdés a szülőkben, hogyan lehet ételallergiás a kizárólag anyatejet fogyasztó csecsemő? Valójában az anyatej okozza az allergiás tüneteit?

„Az anyatej összetételét pontosan a csecsemő igényei szerint alkotta meg a természet. A fejlődéshez szükséges tápanyagok és folyadék mellett számos olyan anyagot is tartalmaz, amelyek az egészséges bélflóra kialakulását segítik. Több kutatás igazolja azt is, hogy az anyatejes táplálás nem allergiát okoz, hanem épp ellenkezőleg, csökkenti a különböző allergiák megjelenésének kockázatát a csecsemőnél. Az anyatejjel táplált csecsemők esetében az allergiás tüneteket nem maga az anyatej, hanem az anyatejbe jutó allergén fehérjék okozzák.” 

Az anyatejjel átjutó allergén fehérjék

Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás tünetek döntő többségét a tej, a tojás, szója, liszt valamint a hal, eper és a földimogyoró fogyasztása okozza. Ezek az élelmiszerek és azok az ételek, amelyekben az allergén fehérjék találhatók, az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okoznak. Ha az édesanya ezeket az élelmiszereket fogyasztja, az allergén fehérjék felszívódnak, bejutnak az anyatejbe és azzal átjutnak a baba szervezetébe. Ezáltal jelentkezhetnek ételallergiás tünetek olyan csecsemőknél is, akik még kizárólag csak anyatejet fogyasztanak.


A fotó illusztráció: pixabay.comMit lehet ilyen esetben tenni?

A megoldást nem a szoptatás abbahagyása jelenti. A kicsi kaphatja tovább az anyatejet, de az édesanyának diétáznia kell. Kezdetben rendszerint egy összetevőt, például a tejet iktatjuk ki, majd megfigyeljük, hogy a kicsinél van-e változás, elmúlnak-e vagy javulnak a tünetei. Ehhez azonban nagyon szigorúan kell a tejmentes diétát tartani, különben nem lehet az allergént kiszűrni.  Ha szükséges, mert nem múltak el a tünetek, de valószínű az allergia, következő lépésenként folytatjuk a diétás megszorítást a további élelmiszerek mellőzésével is. 

Az ételallergia tünetei csecsemőknél

A bélrendszer éretlensége miatt bizonyos emésztőrendszeri tünetek természetesek csecsemőkorban. A puffadás és a hasfájás a csecsemők többségénél előfordul. Megeshet, hogy a tejcukrot lebontó laktáz enzim termelődése később – csak születés után 1-2 héttel – indul be a csecsemőnél, ez is okozhat átmeneti panaszokat. A bél- és gátizmok fejlődése, működésük összerendezettsége is egyéni eltéréseket mutat, így egyes csecsemőknél emiatt is lehetnek széklet rendezési problémák az első időszakban. 

„Nem minden tünet hátterében áll tehát ételallergia, ám ha a felsorolt panaszok mellett száraz, ekcémás bőr, vagy véres széklet is jelentkezik a csecsemőnél, akkor mindenképp indokolt ilyen irányba is vizsgálódni. Az ételallergia kockázata magasabb azokban a családokban, ahol előfordul allergia – különösen a szülők részéről – így az allergiás hajlamot a gyermek örökölheti. Ilyen esetben az allergia megelőzéséhez különösen fontos az anyatejes táplálás. Anyatej hiányában, a magas kockázatú csecsemőknél tehéntej alapú tápszer helyett hipoallergén tápszer adható.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.