Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az anyák növelhetik a lányok melanomakockázatát?

Érdekességek2017. április 12.

Nézd meg az anyját, … és rájöhetsz, mekkora a lányánál kialakuló melanoma kockázata. Ugyanis az anyák – sok más mellett – a szoláriumozásban is példaként szolgálnak a lányaiknak.

Néha nem az anyák a legjobb példaképek. Legalábbis ez derül ki az American Academy of Dermatology legújabb felméréséből, amelyben a megkérdezett, szoláriumhasználó tinédzser lányok és fiatal nők arról számoltak be, hogy az édesanyjuk is gyakran látogatja a mesterséges fénykabint.

A felmérésből az is kiderül, hogy a szoláriumozók körében jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akiknek szűkebb vagy tágabb családjából is használta valaki ezt az eszközt (65%), mint azok közt, akik más úton barnulnak (28%). Különösen az mutatott erős összefüggést, hogy az anyáról „ragad” a lányra ez a szokás, hiszen erről a lányok 42%-a így nyilatkozott. Ezzel szemben más barnítóeszközök és -termékek használóinál csak 10%-os volt ez az arány.

A szoláriumozás „ördögi köre”

A kutatások szerint a rendszeres szoláriumhasználat 75%-kal megnöveli a melanoma megjelenésének rizikóját. Ráadásul a bőrrákoknak ezen legveszélyesebb fajtája gyorsabban kialakul a 15–29 éves nőknél, mint a hasonló korú férfiaknál. A tények tükrében tehát kijelenthető, hogy azok az anyák, akik sűrűn használják a napágyakat, nemcsak a saját rizikójukat növelik a bőrrák tekintetében, de a lányaikét is. Mivel az édesanyák mintája nagyon mélyen épül be a gyermekekbe, éppen ezért kiemelten fontos, hogy a szülők jó példával járjanak elöl.

Érdekes tanulsága az amerikai felmérésnek az is, hogy amíg a válaszadó lányok döntő többsége azt mondta, hogy nem titok a családban a szoláriumhasználat, addig 94%-uk úgy nyilatkozott, hogy azért nem figyelmezették őt a szülei az ezzel járó kockázatokra, mert nem tudtak róla, hogy a lányuk szoláriumozik. Ráadásul azok a tinik és fiatal nők, akik megszokták, hogy barna a bőrük, nagyobb nyomást is éreznek a társaik felől, hogy ezt az állapotot fenntartsák, mint azok, akik nem estek bele a „barna bőr ördögi körébe”.


A szülői felelősség hatalmas

Mivel a szolárium használata legalább olyan egészségtelen szokás, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, a tizenéveseknél még nagyobb az esélye, hogy engednek a társaik nyomásának. Éppen ezért is szükséges, hogy a szülők ne csak elmagyarázzák a gyermekeiknek az egészséges életmód alapjait, de maguk is éljenek eszerint. A megelőzés és a korai felismerés azonban ebben a kérdésben is döntő – elengedhetetlen, hogy a szülők ezt is megtanítsák a gyerekeiknek. Vagyis évente legalább egyszer ellenőriztessék a bőrüket szakemberrel, aki számítógép segítségével rögzíteni is tudja az anyajegyek állapotát, így a változások később könnyebben nyomon követhetők.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.