Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az antibiotikum helyes alkalmazása

Érdekességek2025. január 11.

A penicillin felfedezője, Alexander Fleming már a saját korában (XX. század közepe) figyelmeztetett az indokolatlan és nagy mennyiségű antibiotikum-használat veszélyeire. És igaza lett.

Fotó: 123rf.comA XX. század első felében felfedezett penicillint, mint az első antibiotikumot, az emberiség megmentőjének tartották. Olyan, baktériumok által okozott fertőzéseket – legyen az tüdőgyulladás, vagy a háborúban szerzett sebek elfertőződése – lehetett meggyógyítani az alkalmazásával, amelyek addig sokszor halálos kimenetelűek voltak.

Napjainkban újra olyan betegségek kezdenek teret hódítani, amelyekről már azt hittük, hogy végleg legyőztük. Az antibiotikumok megjelenésével szinte párhuzamosan megjelentek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek. Ezeket nevezzük rezisztens baktériumoknak, melyek nem reagálnak az eddig már megszokott baktériumellenes gyógyszeres terápiára. Ennek következménye, hogy újabb antibiotikumokat kell kifejleszteni. Ez hosszú ideig tartó folyamat, és nem kevés pénzbe kerül. Így nem is tud lépést tartani a gyógyszerfejlesztés a baktériumok folyamatos változásával.

A problémát még növeli, hogy a baktériumok egyre gyorsabban lesznek ellenállók az antibiotikumokkal szemben, tehát nem lesz már hatásos az eddig alkalmazott gyógyszer.

A rezisztencia kialakulásának oka nemcsak a baktériumok gyors alkalmazkodóképessége, hanem a nem megfelelő antibiotikum-alkalmazás. Ezért mi, emberek is felelősek vagyunk, amikor a legkisebb betegségekre azonnal antibiotikumhoz nyúlunk. Így segítjük a kórokozókat, hogy minél gyorsabban rezisztenssé válhassanak az eddig hatásos antibiotikummal szemben. 

Mit ne tegyünk, hogy ne alakuljanak ki rezisztens (ellenálló) baktériumtörzsek?

∙ Ne szedjünk indokolatlanul antibiotikumot (otthon maradt az előző kezelésből pár szem, pont elég lesz, ha beveszem, meggyógyulok). Az előző kezelésből esetlegesen megmaradt gyógyszert, mert az orvos előírása szerint nem volt szükség az egész dobozra, ne tegyük el későbbre, ne adjuk oda ismerősünknek, ha betegnek érzi magát. Forduljon orvoshoz! A megmaradt antibiotikumot pedig a gyógyszertárban kitett veszélyeshulladék-gyűjtőbe tegyük.

∙ Ne hagyjuk abba önhatalmúlag az antibiotikum szedését. Ha úgy érezzük, hogy már jobban vagyunk, de az orvos hosszabb ideig ajánlotta az antibiotikum szedését, szedjük be pontosan, az előírás szerint!

∙ Ne szedjük másképp, csak az előírt dozírozásban. Az antibiotikumnak a szükségesnél kisebb mennyiségben történő szedése segíti a rezisztencia kialakulását. Túlzott használata pedig már rövid ideig tartó alkalmazáskor is károsítja a szervezetünket, mert megváltoztatja a bélflóra egyensúlyát. Gombák szaporodhatnak el a bélrendszerben, melynek következménye hasmenés, és a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázata. Ha mégis antibiotikumot kell szednünk, biztosítsuk a bélflóránk védelmét probiotikummal. Sok nőnek az antibiotikum szedésekor hüvelyi gombásodása is lehet. Aki erre hajlamos, védje hüvelyflóráját is megfelelő probiotikumot tartalmazó kúppal, kapszulával. Létezik szájon át bevehető, hüvelyflórát védő kapszula is.


∙ Ne használjunk antibiotikumot, ha nem indokolt, a legtöbb felső légúti fertőzést vírus okozza, arra pedig hatástalanok az antibiotikumok, csak a rezisztenciát növeljük.

A rezisztens törzsek által okozott fertőzések bármely életkorban veszélyesek lehetnek, de leginkább csecsemőknél, kisgyermekeknél és időseknél okozhatnak komoly következményeket. Az ilyen fertőzések legyőzése hosszabb időt vesz igénybe, kórházi kezelést igényelhet, szövődmények léphetnek fel, és kimenetelük is rosszabb, mint a nem rezisztens kórokozók által okozott fertőzéseknek.

Tehát pontosan tartsuk be az orvos és a gyógyszerész utasításait, ha antibiotikumot szükséges szednünk. Ne felejtkezzünk el a probiotikumok alkalmazásáról se, védjük bélflóránk egyensúlyát.

Huszár Zsoltné dr.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A cukor­betegségrõl általában

2026. szeptember 27.

Jóllehet a cukorbetegség nagyon régóta ismert kórkép, igazi népegészségügyi jelentõségét a modern korban, a XIX. század végétõl számítjuk. Hosszantartó állatkísérletek és klinikai kutatások eredményeképpen kanadai kutatók 1921-ben Toronto-ban állították elõ a hasnyálmirigy speciális sejtjeiben - a beta-sejtekben - termelõdõ hormont, az inzulint. 
 
Sokan úgy vélték, hogy ezzel a felfedezéssel megoldódott a cukorbetegség problematikája. Kétségtelen, hogy a zömmel gyermek, vagy fiatal korban megbetegedett diabéteszesek az inzulin folyamatos adása segítségével életben maradtak, de elõtérbe kerültek a késõbb kialakuló - a szemet, veséket, idegrendszert, érrendszert érintõ - szövõdmények, melyek mind az élettartamot, mind az életminõséget hátrányosan befolyásolták.

IDDM - az egyes típusú cukorbaj

Kiderült, hogy a cukorbetegség nem egységes kórforma, és két alapvetõ csoportja keletkezésében és klinikumában, illetve a megelõzés és kezelés tekintetében is jelentõsen eltér egymástól. Az elsõsorban gyermek, illetve fiatal felnõttkorban kialakuló diabetes mellitus oka az inzulin termelés megszûnése, melyet sajátos immunfolyamat idéz elõ. A szervezet saját inzulint termelõ sejtjeit - téves felismerés okán - pusztítja el ("autoimmun folyamat"). Ezt a formát régebben inzulin-dependens diabetes mellitusnak (IDDM) nevezték. Legújabban csak 1-es típusú cukorbajról beszélnek.

Az õszi megfázásokról

2026. szeptember 26.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.

Igazán szép, napfényes napokkal köszöntött be idén az õsz, de a reggelek és az esték már nagyon hûvösek. A nyári laza öltözetet megszokva nehezen kezdjük el elõvenni a melegebb ruhadarabokat. A napi nagy hõmérsékletingadozás miatt csökken az orrnyálkahártya védekezõképessége, így a vírusok, baktériumok könnyebben tudnak megtelepedni és elszaporodni a felsõ légutakban.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.

Fényterápia – a sötét gondolatok ellen

2026. szeptember 26.

Õsszel, amint az elsõ sárga levelek lehullanak, egyeseknél a nyáron oly jellemzõ jókedv egyszerre elmúlik, a napfényes évszakban felhalmozott energiatartalékok leapadnak. Állandóan fáradtak, melankolikusak, nehezükre esik reggelente felkelni. Nem is szólva arról, hogy ellenállhatatlan vágyat éreznek az édességek és a tésztafélék iránt, ami persze nem múlik el nyomtalanul – ilyenkor persze felszednek néhány kilót.

A szakorvos szerint ezek a klasszikus, „szezonális” depresszió tünetei, amelyek nem olyan súlyosak. A téli idõszakban kezdõdõ és az annak az idõtartamára korlátozódó depresszió esetén az állandósult rosszkedven, fáradtságon, gyengeségen kívül álmatlanság, étvágytalanság léphet fel, ugyanakkor az ellenkezõje sem ritka: a túl sok alvás iránti igény és az édességek iránti olthatatlan vágy is lehet a velejárója. Mint a „szezonális” elnevezés is mutatja, ez a fajta depresszió általában szeptember közepétõl márciusig tart, és a tavasz beköszöntével elmúlik. Ha nem tesznek ellene, várható, hogy a következõ õsszel újból megjelenik.

Az õsszel jelentkezõ és tavasszal megszûnõ tünetek összessége – a megfigyelések szerint – az ebben az idõszakban tapasztalható kevesebb és gyengébb napsugárzásra, a rövidebb nappalok miatti, sötétebb fényviszonyokra vezethetõ vissza. Természetesen a szezonális depresszió felléptekor genetikai és környezeti tényezõk is közrejátszanak, melyeknek az említett fényhatásokkal való kombinációja okozza a rossz kedélyállapotot, a kedvetlenséget, a fáradtságot. Mai ismereteink szerint ez a jelenség – az alvással is összefüggõ – melatoninhormon termelõdésével áll kapcsolatban. Normális körülmények között ez csak éjjel választódik ki, hajnali 4–5 óra közötti csúcsidõvel. A tudományos vizsgálódások alapján az a tény, hogy a szervezet az éjszakai sötétség után elõször reggel van fénynek kitéve, azzal a hatással jár, hogy megszûnik a melatonin termelõdése (így az álmosság, a fáradtság is).