Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az antibiotikum helyes alkalmazása

Érdekességek2025. január 11.

A penicillin felfedezője, Alexander Fleming már a saját korában (XX. század közepe) figyelmeztetett az indokolatlan és nagy mennyiségű antibiotikum-használat veszélyeire. És igaza lett.

Fotó: 123rf.comA XX. század első felében felfedezett penicillint, mint az első antibiotikumot, az emberiség megmentőjének tartották. Olyan, baktériumok által okozott fertőzéseket – legyen az tüdőgyulladás, vagy a háborúban szerzett sebek elfertőződése – lehetett meggyógyítani az alkalmazásával, amelyek addig sokszor halálos kimenetelűek voltak.

Napjainkban újra olyan betegségek kezdenek teret hódítani, amelyekről már azt hittük, hogy végleg legyőztük. Az antibiotikumok megjelenésével szinte párhuzamosan megjelentek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek. Ezeket nevezzük rezisztens baktériumoknak, melyek nem reagálnak az eddig már megszokott baktériumellenes gyógyszeres terápiára. Ennek következménye, hogy újabb antibiotikumokat kell kifejleszteni. Ez hosszú ideig tartó folyamat, és nem kevés pénzbe kerül. Így nem is tud lépést tartani a gyógyszerfejlesztés a baktériumok folyamatos változásával.

A problémát még növeli, hogy a baktériumok egyre gyorsabban lesznek ellenállók az antibiotikumokkal szemben, tehát nem lesz már hatásos az eddig alkalmazott gyógyszer.

A rezisztencia kialakulásának oka nemcsak a baktériumok gyors alkalmazkodóképessége, hanem a nem megfelelő antibiotikum-alkalmazás. Ezért mi, emberek is felelősek vagyunk, amikor a legkisebb betegségekre azonnal antibiotikumhoz nyúlunk. Így segítjük a kórokozókat, hogy minél gyorsabban rezisztenssé válhassanak az eddig hatásos antibiotikummal szemben. 

Mit ne tegyünk, hogy ne alakuljanak ki rezisztens (ellenálló) baktériumtörzsek?

∙ Ne szedjünk indokolatlanul antibiotikumot (otthon maradt az előző kezelésből pár szem, pont elég lesz, ha beveszem, meggyógyulok). Az előző kezelésből esetlegesen megmaradt gyógyszert, mert az orvos előírása szerint nem volt szükség az egész dobozra, ne tegyük el későbbre, ne adjuk oda ismerősünknek, ha betegnek érzi magát. Forduljon orvoshoz! A megmaradt antibiotikumot pedig a gyógyszertárban kitett veszélyeshulladék-gyűjtőbe tegyük.

∙ Ne hagyjuk abba önhatalmúlag az antibiotikum szedését. Ha úgy érezzük, hogy már jobban vagyunk, de az orvos hosszabb ideig ajánlotta az antibiotikum szedését, szedjük be pontosan, az előírás szerint!

∙ Ne szedjük másképp, csak az előírt dozírozásban. Az antibiotikumnak a szükségesnél kisebb mennyiségben történő szedése segíti a rezisztencia kialakulását. Túlzott használata pedig már rövid ideig tartó alkalmazáskor is károsítja a szervezetünket, mert megváltoztatja a bélflóra egyensúlyát. Gombák szaporodhatnak el a bélrendszerben, melynek következménye hasmenés, és a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázata. Ha mégis antibiotikumot kell szednünk, biztosítsuk a bélflóránk védelmét probiotikummal. Sok nőnek az antibiotikum szedésekor hüvelyi gombásodása is lehet. Aki erre hajlamos, védje hüvelyflóráját is megfelelő probiotikumot tartalmazó kúppal, kapszulával. Létezik szájon át bevehető, hüvelyflórát védő kapszula is.


∙ Ne használjunk antibiotikumot, ha nem indokolt, a legtöbb felső légúti fertőzést vírus okozza, arra pedig hatástalanok az antibiotikumok, csak a rezisztenciát növeljük.

A rezisztens törzsek által okozott fertőzések bármely életkorban veszélyesek lehetnek, de leginkább csecsemőknél, kisgyermekeknél és időseknél okozhatnak komoly következményeket. Az ilyen fertőzések legyőzése hosszabb időt vesz igénybe, kórházi kezelést igényelhet, szövődmények léphetnek fel, és kimenetelük is rosszabb, mint a nem rezisztens kórokozók által okozott fertőzéseknek.

Tehát pontosan tartsuk be az orvos és a gyógyszerész utasításait, ha antibiotikumot szükséges szednünk. Ne felejtkezzünk el a probiotikumok alkalmazásáról se, védjük bélflóránk egyensúlyát.

Huszár Zsoltné dr.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A legszebb gyerekcipő is árthat

2026. november 09.

Ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát



Sok szülő már akkor megveszi gyermeke első cipőjét, amikor a kicsi még csak kapaszkodva próbál felállni, pedig a járástanuláshoz otthon általában nincs is szükség lábbelire. A túl szűk, merev vagy rosszul kialakított cipők akadályozhatják a fejlődő láb természetes mozgását, és később fájdalmas panaszokat is okozhatnak. Gyebnár Ilona lábápoló mester szerint a szülők gyakran a cipő külseje alapján döntenek, miközben a megfelelő méretre és kialakításra kevesebb figyelmet fordítanak. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helytelen körömápolás kellemetlen problémákhoz vezethet, az ó-láb és az x-láb viszont sok esetben a természetes fejlődés része.

A legtöbb gyermek egészséges lábbal jön világra, lábfejének szerkezete azonban még hosszú éveken keresztül változik. A csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok fokozatosan fejlődnek, a talpon található zsírpárnák pedig sokáig elfedik a lábboltozatot. Ezért tűnhet úgy, mintha a kisgyermekek többsége lúdtalpas lenne, holott a jellegzetes „macitalp” ebben az életkorban teljesen természetes.

A fejlődő láb különösen érzékeny a külső nyomásra, ezért egy rosszul megválasztott cipő kellemetlenségeket okozhat. A szűk orr-rész összenyomhatja a lábujjakat, a merev talp korlátozhatja a természetes mozgást, a rossz méret pedig kidörzsölődést és körömproblémákat idézhet elő.

„Amikor egy kisgyermek megszületik, a csontrendszere még nincs teljesen kialakulva, a lábában is sok a porcos rész. Emiatt különösen fontos, hogy milyen formájú és méretű cipőt adunk rá. Sok szülő azért választja a pónis, cicás vagy elefántos cipőcskét, mert megtetszik neki, és közben nem gondolja végig, hogy ortopédiai szempontból megfelelő-e” – magyarázza Gyebnár Ilona lábápoló mester, természetgyógyász, a Premiumwelt Kft. ügyvezetője.

Cipőválasztás gyermekeknek

2026. november 09.

Milyen a jó cipő, amelyik a leginkább elősegíti a láb izmainak és szerkezetének optimális alakulását?



Megfelelően rugalmas talpú cipő elősegíti a talpizmok fejlődését, de benne boltozatemelő vagy – alakító domborulat nem szükséges.

Ha a kisgyermek mozgása, izmai és csontos szerkezete rendben van, akkor passzív alátámasztás azért nem ajánlott, mert elveszi a lehetőséget attól, hogy az izomzat a kellő formára kialakuljon. Ha a gyermek lábboltozata nem megfelelő, azt passzív alátámasztással jóval később is ráér alakítani.

Otthoni játékos gyakorlatokkal lábtorna, talptorna is gyakoroltatható:


lábujjhegyre állás,
padlóra szorított láb, a lábujjakat elemeljük, majd visszaengedjük,
zsebkendő felcsippentése lábujjakkal,
toll vagy ceruza megfogása lábujjakkal a földről, majd megtartva sarkon járva pár lépéssel odébb letenni,
henger (alufólia- vagy vécépapír-guriga) görgetése talp alatt előre, hátra.


Ha a lakásban otthon kemény a padló, vagy sok a járólap, akkor javaslom a csúszásgátló zokni használatát, de semmiképp nem cipőt! Az elterjedt otthoni kisszandálok, kiscipők olyan korrekciót biztosítanak, amire valójában nincs is szükség.

A lábboltozat kialakulása kétéves kortól kezdődik, de igazán csak négy-ötéves korban alakul ki, és hat-hétéves kor előtt nem is ajánlott azt cipővel alakítani.

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

2026. november 08.



A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)