Az antibiotikum helyes alkalmazása
Érdekességek2025. január 11.
A penicillin felfedezője, Alexander Fleming már a saját korában (XX. század közepe) figyelmeztetett az indokolatlan és nagy mennyiségű antibiotikum-használat veszélyeire. És igaza lett.
A XX. század első felében felfedezett penicillint, mint az első antibiotikumot, az emberiség megmentőjének tartották. Olyan, baktériumok által okozott fertőzéseket – legyen az tüdőgyulladás, vagy a háborúban szerzett sebek elfertőződése – lehetett meggyógyítani az alkalmazásával, amelyek addig sokszor halálos kimenetelűek voltak.
Napjainkban újra olyan betegségek kezdenek teret hódítani, amelyekről már azt hittük, hogy végleg legyőztük. Az antibiotikumok megjelenésével szinte párhuzamosan megjelentek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek. Ezeket nevezzük rezisztens baktériumoknak, melyek nem reagálnak az eddig már megszokott baktériumellenes gyógyszeres terápiára. Ennek következménye, hogy újabb antibiotikumokat kell kifejleszteni. Ez hosszú ideig tartó folyamat, és nem kevés pénzbe kerül. Így nem is tud lépést tartani a gyógyszerfejlesztés a baktériumok folyamatos változásával.
A problémát még növeli, hogy a baktériumok egyre gyorsabban lesznek ellenállók az antibiotikumokkal szemben, tehát nem lesz már hatásos az eddig alkalmazott gyógyszer.
A rezisztencia kialakulásának oka nemcsak a baktériumok gyors alkalmazkodóképessége, hanem a nem megfelelő antibiotikum-alkalmazás. Ezért mi, emberek is felelősek vagyunk, amikor a legkisebb betegségekre azonnal antibiotikumhoz nyúlunk. Így segítjük a kórokozókat, hogy minél gyorsabban rezisztenssé válhassanak az eddig hatásos antibiotikummal szemben.
Mit ne tegyünk, hogy ne alakuljanak ki rezisztens (ellenálló) baktériumtörzsek?
∙ Ne szedjünk indokolatlanul antibiotikumot (otthon maradt az előző kezelésből pár szem, pont elég lesz, ha beveszem, meggyógyulok). Az előző kezelésből esetlegesen megmaradt gyógyszert, mert az orvos előírása szerint nem volt szükség az egész dobozra, ne tegyük el későbbre, ne adjuk oda ismerősünknek, ha betegnek érzi magát. Forduljon orvoshoz! A megmaradt antibiotikumot pedig a gyógyszertárban kitett veszélyeshulladék-gyűjtőbe tegyük.
∙ Ne hagyjuk abba önhatalmúlag az antibiotikum szedését. Ha úgy érezzük, hogy már jobban vagyunk, de az orvos hosszabb ideig ajánlotta az antibiotikum szedését, szedjük be pontosan, az előírás szerint!
∙ Ne szedjük másképp, csak az előírt dozírozásban. Az antibiotikumnak a szükségesnél kisebb mennyiségben történő szedése segíti a rezisztencia kialakulását. Túlzott használata pedig már rövid ideig tartó alkalmazáskor is károsítja a szervezetünket, mert megváltoztatja a bélflóra egyensúlyát. Gombák szaporodhatnak el a bélrendszerben, melynek következménye hasmenés, és a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázata. Ha mégis antibiotikumot kell szednünk, biztosítsuk a bélflóránk védelmét probiotikummal. Sok nőnek az antibiotikum szedésekor hüvelyi gombásodása is lehet. Aki erre hajlamos, védje hüvelyflóráját is megfelelő probiotikumot tartalmazó kúppal, kapszulával. Létezik szájon át bevehető, hüvelyflórát védő kapszula is.
∙ Ne használjunk antibiotikumot, ha nem indokolt, a legtöbb felső légúti fertőzést vírus okozza, arra pedig hatástalanok az antibiotikumok, csak a rezisztenciát növeljük.
A rezisztens törzsek által okozott fertőzések bármely életkorban veszélyesek lehetnek, de leginkább csecsemőknél, kisgyermekeknél és időseknél okozhatnak komoly következményeket. Az ilyen fertőzések legyőzése hosszabb időt vesz igénybe, kórházi kezelést igényelhet, szövődmények léphetnek fel, és kimenetelük is rosszabb, mint a nem rezisztens kórokozók által okozott fertőzéseknek.
Tehát pontosan tartsuk be az orvos és a gyógyszerész utasításait, ha antibiotikumot szükséges szednünk. Ne felejtkezzünk el a probiotikumok alkalmazásáról se, védjük bélflóránk egyensúlyát.
Huszár Zsoltné dr.
forrás: Patika Magazin
