Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az alultápláltság nem egyenlő a soványsággal!

Érdekességek2017. október 23.

Eszik a kicsi, mégsem jut elég energia és tápanyag a szervezetébe. A helytelen kisgyermekkori táplálkozás a felnőttkori egészséget és teljesítőképességet is befolyásolja, de a fejlődésére is komoly hatással lehet.

Az 5 év alatti gyermekek körében a halálesetek csaknem fele alultápláltság miatt következik be, amely azt jelenti, hogy a hiányállapot világszerte közel 3 millió kisgyermek életét követeli minden évben. Az alultápláltság, vagy más néven malnutríció a mai napig tévesen él a köztudatban, és

sok szülő azt gondolja, hogy egy normál testsúlyú vagy túlsúlyos gyermek nem lehet alultáplált. Pedig a malnutríció elsősorban nem a testsúllyal, hanem a szervezet megfelelő energia- és tápanyagellátottságával áll összefüggésben, és egyre gyakoribb problémát jelent a fejlett társadalmakban.

A hiányállapot kialakulása az élet első 1000 napjában, sőt, már az anyaméhben megelőzhető.

Míg a világ egyik részén az elhízás és annak egészségügyi kockázatai jelentenek egyre nagyobb problémát, addig más országokban az élelmiszer mindennapos hiányával küzdenek. Bár a legtöbb alultáplált gyermek az elmaradott vagy fejlődő országokban él, az egyoldalú táplálkozásnak köszönhetően a fejlett országokban is jelen van a betegség. 2016-ban világszerte 155 millió 5 év alatti gyermeknél tapasztaltak malnutríció okozta visszamaradást, akik közül 41 millióan túlsúlyosak voltak. Az alultápláltság ugyanis nem egyenlő az alacsony testsúllyal, hanem a fejlődéshez és a szervezet megfelelő működéséhez szükséges vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok hiányát, azaz a változatos, minőségi táplálkozás hiányát jelenti.


Az alultápláltság már az anyaméhen belül kialakulhat

A csecsemők tápanyagellátottsága szorosan összefügg az édesanya várandósság előtti és terhesség alatti tápanyagbevitelével. Az alultápláltság legtöbbször már az újszülött világrajövetele előtt megelőzhető lenne, a becslések szerint ugyanis az esetek 50%-ában már az anyaméhben kialakul az állapot. Egy friss iparági kutatás szerint tíz magyar anyuka közül csupán négyen változtatnak étrendjükön a várandósság során: legtöbben több zöldséget, gyümölcsöt és folyadékot fogyasztanak, viszont a szénhidrát- és koffeinfogyasztásra kevesebb, mint tíz százalékuk ügyel. A helytelen táplálkozás ráadásul a születési súlyra is hatással van: az alultáplált kismamák sokkal nagyobb eséllyel adnak életet alacsonyabb testsúlyú és kisebb méretű babáknak, mint egészséges társaik.

„A várandósság alatti helytelen tápanyagbevitel komoly egészségügyi kockázatokkal jár: visszamaradást okozhat az izomfejlődésben és a baba kognitív képességeinek fejlődésében, valamint a teljes védekezőrendszer kialakulására is káros hatással van. A gyengébb immunrendszernek köszönhetően sokkal fogékonyabb lesz a gyermek a későbbiekben a különböző fertőzésekre, és a betegségek lefolyása is hosszabb és súlyosabb lehet” – hívta fel a figyelmet az étel világnapján Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A legfrissebb felmérések szerint a korai években kialakult alultápláltság az iskolai teljesítőképességet is befolyásolja: az érintett gyermekek a társaikhoz képest átlagosan 7 hónappal később tudják elkezdeni az iskolát, a tanulmányi átlaguk pedig legalább 0,7 egységgel alacsonyabb, mint az egészséges gyermekeké. A hátrányos helyzetnek köszönhetően felnőttként a munkaerőpiacon is nehezebben helyezkednek el, és megközelítőleg 22-45%-kal alacsonyabb jövedelemből élnek.

A szülők feladata, hogy már az első 1000 napban megelőzzék az alultápláltságot

A malnutríció elkerülése érdekében a szülőknek kiemelt figyelmet kell fordítani gyermekük megfelelő vitamin- és energiabevitelére: az 1-3 éves korosztály esetén ez napi 1100-1300 kCal-t jelent, amelynek 35%-át zsírból, 7-15%-át fehérjéből, 45-55%-át pedig szénhidrátból érdemes fedezni.

A szakértők továbbra is napi ötszöri étkezést ajánlanak, amely három főétkezést (reggeli, ebéd, vacsora) és két kisétkezést (tízórai, uzsonna) foglal magában. Arra is érdemes ügyelni, hogy az adott étkezés a napi energiabevitel mekkora hányadát teszi ki: egy kiegyensúlyozott étrendben a reggeli az energiaszükséglet 20%-át, a tízórai és az uzsonna a 10-10%-át, az ebéd a 40%-át, míg a vacsora a fennmaradó 20%-át fedezi.

Egy kutatás szerint hazánkban a háromévesnél fiatalabb babák és kisgyermekek harmada ugyanazt az ételt kapja, mint a szülei, a korcsoport speciális igényeinek azonban sokkal inkább megfelel egy tápanyagokban és natúr ízekben gazdag, valamint kevés sót és hozzáadott cukrot tartalmazó étrend.

Az eredmények a vitaminpótlás terén is hiányosságokat mutatnak: bár a vas- és D-vitaminhiány igen gyakori, a D-vitamin napi adása az első születésnap után csaknem a felére csökken, vaskészítményeket pedig szinte egyáltalán nem adnak babájuknak a magyar anyukák.

„Amennyiben a gyermek szellemi vagy fizikai fejlődésében bármilyen zavart, eltérést észlelünk, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, és persze mindenekelőtt fontos figyelmet fordítani a megelőzésre. Ha az élet első 1000 napjában (tehát már a fogantatás pillanatától) megfelelő tápanyagokhoz jut a baba, nemcsak az alultápláltság, hanem számos felnőttkori népbetegség, például a cukorbetegség, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri betegségek is megelőzhetők” – foglalta össze Kubányi Jolán.

További információ és segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ha elfogy a tetterõ

2026. november 12.

A motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.