2025. augusztus 13.
A kánikulában sokan kényelmetlenül érzik magukat, ha rövidebb szoknyát, nadrágot szeretnének hordani. A visszér betegség sajnos nem csak esztétikailag zavaró, de kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet, megelőzéséért viszont sokat tehetünk. Dr. Sepa György, a Trombózis- és Hepatológiai Központ – Prima Medica sebésze, érsebésze hasznos tanácsokkal szolgált a legkényelmetlenebb időszak, a nyár közeledtével.
A hajlam örökölhető, de életmóddal befolyásolható
Sajnos, a visszér betegségre való hajlam genetikailag meghatározott, jó hír viszont az érintetteknek, hogy életmódunkkal sokat tehetünk a megelőzésért, karbantartásért.
A hosszú állás a vénás véráramlás egyik fontos feltételét, a környező izmok munkáját lehetetleníti el, így különösen álló foglalkozásúaknak elengedhetetlen a rendszeres mozgás.
A terhesség önálló rizikófaktor, nem csak az láb, de a gáttáji és a kismedencei vénatágulatok kialakulásának szempontjából is. Fontos, hogy az érintett kismamák konzultáljanak érsebésszel is!
A visszerek állapota a kánikulában azért romlik, mert a melegben az erek kitágulnak, ami azt eredményezi, hogy a billentyűk nem zárnak teljesen, a véráram megfordul bennük és vénás pangást okoz. Emiatt rosszabbodnak a panaszok. Éppen ezért nyáron különösen fontos a kezelés, a kompressziós harisnya viselése, bár ez utóbbi nyilván nyáron különösen kellemetlen. Azonban nagyon fontos, ha máskor nem, huzamosabb álldogálás, ülés, hosszú utazás kapcsán.
Életmód tippek megelőzéshez, karbantartáshoz
Meleg helyett hideg
Visszér betegeknek nem ajánlott a meleg, forró fürdő, a szauna, de nem kizáró ok. Viszont akár naponta többször is alkalmazható a váltózuhany, amikor felváltva meleg, majd hideg vizet folyatunk a vádlinkra, hideg vízzel befejezve a folyamatot. Ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő.
Értorna
Ha lehet, ne álldogáljunk túl hosszú ideig! Amennyiben muszáj ezt tennünk, rendszeresen tornáztassuk, mozgassuk meg a lábujjakat, a lábszárat, és szabadidőnkben sportoljunk. Napközben viseljünk kompressziós harisnyát, esténként pedig polcoljuk fel a lábat, és végezzünk értornát, ami kiüríti az ereket.
Cipőviselés
Kerüljük a túl magas sarkú cipőket, ideális az 5 centi alatti sarokmagasság. A túl magas sarok viselése esetén ugyanis másként feszül a lábszárizomzat, jelentősen csökken az izompumpa, ami a vér visszaáramoltatását szolgálná.
Testsúly
Életmódváltással ajánlatos leadni az esetleges túlsúlyt, hogy minél kevesebb súlyt kelljen a lábaknak cipelnie.
2025. augusztus 13.
Az OKOSTÁNYÉR® a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott, a magyar lakosság egészséges táplálkozását segítő ajánlás, amely a hazai és nemzetközi táplálkozástudományi irányelvek alapján került összeállításra, alapelvei jól alkalmazhatók a pajzsmirigybetegségek étrendi kezelésében is – megfelelő egyéni módosításokkal.
Javasolt napi 4 adag – 4-500 gramm – zöldség-gyümölcs fogyasztása, figyelembe véve a goitrogén növények nyers fogyasztásának mellőzését.
Kívánatos naponta teljes értékű gabonát fogyasztani, erre diagnosztizált gluténérzékenység esetén is figyelemmel kell lenni, és a búza, árpa, rozs helyett gluténmentes zab, hajdina, quinoa, köles, rizs és egyéb gabonák, álgabonák fogyasztását választani, esetleg a diétába illeszkedő kiegészítő rostforrásokat, pl. útifűmaghéj is alkalmazni.
A fehérjeforrásokat változatosan érdemes fogyasztani, tej-tejtermékek, tojás, halak, húsok formájában, nem megfeledkezve a növényi fehérjeforrásokról sem.
Zsiradékok esetén inkább a növényi olajokat előnyben részesítve, változatosan érdemes fogyasztani, mérsékelt sófogyasztás mellett.
Helyezzünk hangsúlyt a bőséges, kalóriamentes folyadékfogyasztásra, ne várjuk meg, amíg szomjasak leszünk. (1)
2025. augusztus 12.
Hashimoto pajzsmirigybetegség esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend tartásának kérdésköre is. A Hashimoto-thyreoiditis – és a Basedow-Graves kór is – autoimmun eredetű megbetegedései a pajzsmirigynek, és megfigyelhető, hogy azon személyeknél, akiknél autoimmun eredetű betegséget diagnosztizálnak, gyakrabban derül fény további, szintén autoimmun eredetű betegségekre, mint amilyen a gluténérzékenység is.
Bár az autoimmun eredetű betegségek „szeretnek kéz a kézben járni”, ez nem jelenti azt, hogy az egyik automatikusan következik is a másikból. Ezért, különösen orvosi gyanú esetén, érdemes a pajzsmirigybetegnek alaposabb kivizsgálás alá vetnie magát, hogy minél előbb fény derülhessen az esetleges gluténérzékenységre, ebből azonban nem következik, hogy automatikusan gluténmentes diétát kell tartania, már csak azért sem, mert a gluténérzékenységet bizonyító vizsgálatok ilyen esetben (gluténmentes étrend folytatásakor) könnyen fals negatív eredményt mutathatnak. Emellett nem bizonyított, hogy az ok nélkül tartott gluténmentes diéta folytatása kedvező hatással lenne a pajzsmirigyre.
Pajzsmirigyproblémával kombinálódó egyéb elváltozás esetén hogyan módosul az étrend?
Kombinált betegségek meglétekor, a dietoterápiát mindenképpen ennek megfelelően, ezek összefésülésével szükséges összeállítani. Az étrend energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotának, testtömegének, testösszetételének megfelelően kell összeállítani, elhízás, túlsúly esetén heti 0,5-1 kilós fogyás kívánatos, és megfigyelhető, hogy 10%-os testtömegcsökkenés már laborértékek javulását eredményezheti. (1)
Inzulinrezisztencia, cukorbetegség esetén fontos a szénhidrátok bevitelének optimalizálása, és lassabban felszívódó szénhidrátok preferálása, ügyelve az inzulinérzékenység napszakos ingadozására, odafigyelve a különféle makrotápanyagok egymásra hatására a felszívódás lassításának elősegítésében. A jód-, szelén-, és cinkbevitel mellett érdemes a króm bevitelét is figyelemmel kísérni. Ha mindez PCO szindrómával is társul, mio-inozitol készítménnyel történő kiegészítés is szóba kerül.
A Kaliforniai Egyetem, San Francisco (UCSF) által a héten publikált kutatásban több mint 32 ezer májátültetést vizsgáltak meg, és arra az eredményre jutottak a tudósok, hogy míg 2012-ben az ALD miatt elvégzett májátültetések aránya 24,2 százalék volt, ez az arány 2016-ra 36,7 százalékra nőtt.
