Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

Érdekességek2022. január 09.

Fotó: gettyimages.com

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték.

A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre.

A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi fölényben vannak-e. Mivel az előrejelzések szerint mindkét ágazatban létszámhiány várható az elkövetkező évtizedekben, a kutatók szerint a sztereotípiák megkérdőjelezése jótékony hatással lehet a tudományos területek jövőbeli utánpótlására.

A feladatok a megismerés különböző szempontjait vizsgálták, beleértve a tervezést és az érvelést, a munkamemóriát, a figyelmet és az érzelemfeldolgozási képességeket. A kutatók ezután összehasonlították az eredményeket a korábban a brit lakosság több mint 18 ezer tagjától gyűjtött eredményekkel.

A British Medical Journal (BMJ) ünnepi számában megjelent tanulmány megállapításai szerint csak az idegsebészeknél mutatkozott jelentős különbség, akiknél a problémamegoldás sebessége gyorsabb, de az emlékek felidézése lassabb volt a népesség átlagához képest.

Az idegsebészek gyorsabb problémamegoldási képességét az idegsebészet gyors tempója magyarázhatja, mivel ez a terület nyilván azokat vonzza, akiknek már eleve érzékük van a gyors reagálásra, valamint az is lehetséges – bár ez kevésbé valószínű -, hogy felkészültek a korlátozott idő alatti gyors döntéshozatalra – jegyezték meg a kutatók.

A kutatócsoport azonban kevés különbséget talált a repülőmérnökök és az idegsebészek kognitív képességei között, noha az eredmények szerint az előbbiek magasabb pontszámot értek el a figyelem és az olyan, fejben végzett feladatok terén, mint a tárgyak képének forgatása, viszont az idegsebészeknek magasabb pontszáma lett a szemantikai problémamegoldásnál, például ritka szavak meghatározásában.

Aswin Chari, a Great Ormond Street kórház idegsebész-gyakornoka, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatás arra világított rá, hogy mindenkinek különbözőek a készségei, egyesek jobbak bizonyos dolgokban, mások más dolgokban, de mindenben jobbnak lenni másoknál nagyon nehéz.


A tanulmányban szereplő két szakmára utalva Chari hozzátette: “Nem arról van szó, hogy mindenben jobbak, hanem arról, hogy bizonyos dolgokban erősebbek, és ezért jók abban, amit csinálnak”.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, elképzelhető, hogy más szakmák is megérdemelnék azt a piedesztált, amire a két vizsgált területet emelték, és a következőkben inkább arra kellene koncentrálni, hogy meghatározzák az arra legérdemesebb csoportot.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.