Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

Érdekességek2022. január 09.

Fotó: gettyimages.com

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték.

A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre.

A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi fölényben vannak-e. Mivel az előrejelzések szerint mindkét ágazatban létszámhiány várható az elkövetkező évtizedekben, a kutatók szerint a sztereotípiák megkérdőjelezése jótékony hatással lehet a tudományos területek jövőbeli utánpótlására.

A feladatok a megismerés különböző szempontjait vizsgálták, beleértve a tervezést és az érvelést, a munkamemóriát, a figyelmet és az érzelemfeldolgozási képességeket. A kutatók ezután összehasonlították az eredményeket a korábban a brit lakosság több mint 18 ezer tagjától gyűjtött eredményekkel.

A British Medical Journal (BMJ) ünnepi számában megjelent tanulmány megállapításai szerint csak az idegsebészeknél mutatkozott jelentős különbség, akiknél a problémamegoldás sebessége gyorsabb, de az emlékek felidézése lassabb volt a népesség átlagához képest.

Az idegsebészek gyorsabb problémamegoldási képességét az idegsebészet gyors tempója magyarázhatja, mivel ez a terület nyilván azokat vonzza, akiknek már eleve érzékük van a gyors reagálásra, valamint az is lehetséges – bár ez kevésbé valószínű -, hogy felkészültek a korlátozott idő alatti gyors döntéshozatalra – jegyezték meg a kutatók.

A kutatócsoport azonban kevés különbséget talált a repülőmérnökök és az idegsebészek kognitív képességei között, noha az eredmények szerint az előbbiek magasabb pontszámot értek el a figyelem és az olyan, fejben végzett feladatok terén, mint a tárgyak képének forgatása, viszont az idegsebészeknek magasabb pontszáma lett a szemantikai problémamegoldásnál, például ritka szavak meghatározásában.

Aswin Chari, a Great Ormond Street kórház idegsebész-gyakornoka, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatás arra világított rá, hogy mindenkinek különbözőek a készségei, egyesek jobbak bizonyos dolgokban, mások más dolgokban, de mindenben jobbnak lenni másoknál nagyon nehéz.


A tanulmányban szereplő két szakmára utalva Chari hozzátette: “Nem arról van szó, hogy mindenben jobbak, hanem arról, hogy bizonyos dolgokban erősebbek, és ezért jók abban, amit csinálnak”.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, elképzelhető, hogy más szakmák is megérdemelnék azt a piedesztált, amire a két vizsgált területet emelték, és a következőkben inkább arra kellene koncentrálni, hogy meghatározzák az arra legérdemesebb csoportot.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.