Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az a híres régi kerékvágás

Érdekességek2022. április 30.

A régi kerékvágás a kitaposott út, ahol a kocsi szabályosan, erőlködés nélkül haladhat előre. Kíméletes a maga módján, nehogy új és járatlan utakon kelljen haladnia. A kitaposott út a biztos ismertbe vezet, és ez biztonságot nyújt az úton levőnek.  

Kép forrása: unsplash.comAz a híres „régi kerékvágás” időszerű kifejezéssel élve, átültetve az élethelyzetünkre, maga a komfortzóna. Ismerjük, a határain belül jól elvagyunk, még akkor is, ha adott esetben szenvedünk – bár nyilvánvaló, hogy valamin, valamiken változtatnunk kellene.

A komfortzóna sajátja, hogy mindenből a lehető legkényelmesebbet nyújtja. Innen a neve is. Telis-tele van sablonokkal, azonnal bevethető sztereotípiákkal, előítéletekkel.

A kényelem nagy úr, de van nála nagyobb úr is, mégpedig a fejlődés, az evolúció megállíthatatlan szükségszerűsége. A régi kerékvágás marad a régi, ahol minden mozdulatlan, esély sincs hát a fejlődésre.

Egy pillanat műve, és az élet hozhat olyan eseményeket, helyzeteket, amik egész egyszerűen lehetetlenné teszik a komfortzónánkon belül maradást. Felborul a napirend, a biztosnak hitt egy csapásra megszűnik, és ha megbillen az első dominó, sorra dől a többi is…

Mindannyiunknak volt és van ilyesmiben része. Kihúzzák a lábunk alól a talajt, és az eredmény szempontjából tökéletesen mindegy, hogy ki vagy mi okozta ezt. Nem marad más hátra, mint körülnézni a saját házunk táján, kikukucskálni a komfortzónán, mit tehetünk mi magunk azért, hogy a helyzetünk változzon, legalább elfogadhatóvá váljon, és békével viseljük a látszólagos kiszolgáltatottságot, a megoldhatatlannak hitt helyzetünket.

Minden könnyebb, ha igyekszünk magunkat a jelenben tartani. Most vagyunk képesek változni, és éppen most nem arra kell koncentrálnunk, hogy mi lesz. Ha a jövőben vagyunk, sorozatos csalódásnak tesszük ki magunkat – hiába. Az időnket használhatjuk arra, hogy arra figyeljünk, ami éppen most van. Amennyiben esetleg ebben a pillanatban nem áll a rendelkezésünkre az a forrás, amivel eddig számoltunk, ez a helyzet bármelyik pillanatban, már most (nem majd a jövőben, nem „majd ha vége lesz” és nem valamikor) változhat. Az aggodalmaink, a félelmeink nem szolgálnak semmire. Ráadásul arra hangolnak, amit nem szeretnénk bevonzani az életünkbe. Annyira el vagyunk foglalva a negativitásunkkal, hogy még véletlenül sem vesszük észre az adódó lehetőségeket.

Megkönnyíti a jelenlétet, ha számba vesszük mindazt, amiért hálát adhatunk – van bőségesen. Elég magunkban folytonosan azt ismételni: köszönöm, köszönöm, köszönöm. Nem szükséges átérezni, csak mantrázni. Ez automatikusan emeli a rezgésünket, és békét ad. Érdemes máris kipróbálni.


Ugyancsak nem szolgál semmire, ha azzal foglakozunk, hogy rajtunk kívül ki felel a sorsunkért, az életünk eseményeiért; ellenben annál inkább a javunkat szolgálja, ha segítünk saját magunkon, és hozunk néhány olyan döntést, ami alapvető változást hozhat. Például számba vehetjük, hogy vajon a helyünkön vagyunk-e, vajon hasznos-e a munkánk mások számára, okoz-e örömet nekünk, úgy érezzük-e, hogy erre születtünk.

Változtathatunk a kapcsolatainkon, a kommunikációnkon, a szokásainkon. Nem baj, egyenesen üdítő, ha megpróbálunk a kreativitásunkra hagyatkozni, merünk a régi kerékvágás helyett valami mást próbálni, hátha könnyebben célhoz érünk, és akár még újjá is születhetünk.

Kerüljünk közelebb a testünk igényeihez, hallgassunk rá, hallgassuk meg, mire van szüksége. Vajon azt adjuk-e neki? Vajon a táplálkozásunk, a mozgásunk, a vele való kapcsolatunk ínyére van-e? Minden él, és igen, képesek vagyunk minden sejttel és molekulával kommunikálni. Csak éppen nem vált szokásunkká, nem tanították meg az iskolában – de ettől még rendelkezésünkre áll a spiritualitás gazdag tárháza!

Nem érdemes hinni az elménknek, mert becsap. Jobb észrevenni, hogy most valami egészen más történik a világban, mint korábban bármikor. Már most lehet csatornát váltani, és a lehető legnagyobb bedobással a spiritualitásra hangolni. Ezt ugyanis – hála Istennek! – már nem lehet megúszni.

Kép forrása: unsplash.com


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.