Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztmások ne hagyják abba a gyógyszerszedést!

Érdekességek2020. április 03.

A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa fontosabb most még inkább a megfelelő gyógyszeres kezelés.

Fotó: 123rf.comEzért hagyják el sokan a kezelést

Az asztma gyógyszerek a légutak gyulladását tudják megszüntetni. Jól beállított kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni. Ehhez azonban a gyógyszereket az előírt dózisban kell alkalmazni. 

„A szteroid-fóbia létező jelenség, a betegek többsége tart a készítmények esetleges mellékhatásaitól. Ezek egyike, hogy a szteroidok szedése gyengítheti az immunrendszer működését. Erős immunrendszerre pedig szükségünk van, most különösen, a vírus leküzdéséhez. A betegek figyelmét ezért mindig fel kell hívni arra, hogy az asztma ellen használt inhalációs szteroidok helyileg hatnak, adagjuk a töredéke az injekcióban, vagy tablettában kapott, szteroidoknak, ezért nincsenek is olyan mellékhatásaik, mint a szájon át szedett szteroid készítményeknek. Az asztma kezelését tehát semmiképp nem szabad abbahagyni vagy a gyógyszereket csökkenteni, a járvány idején különösen nem!”

Az asztma is növeli a rizikót?

A krónikus légúti betegek esetében fokozott óvatosság indokolt. Az asztma a légutak krónikus gyulladását, hörgőszűkületet okoz. Az érintettek számára egy enyhébb tüdőgyulladás is komolyabb következményekkel járhat. A koronavírus fertőzés megelőzésének érdekében ezért nagyon fontos minden, a szakmai szervezetek által javasolt óvintézkedést betartani: rendszeres és alapos kézmosás, kerülni kell a tömeget és az arcunkat se érintsük meg lehetőség szerint. Emellett az is nagyon fontos, hogy a légutak gyulladását kontrolláljuk.

Az asztma krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát. A koronavírus tüdőgyulladást okoz. Ha a nem megfelelően kezelt asztmás beteg megfertőződik, akkor a fennálló gyulladáshoz adódik a vírus okozta gyulladás, ami így jelentősen rontja a beteg esélyeit.”


A tünetek rosszabbodása előfordulhat

Légúti betegségek, a jelenlegi bizonytalan helyzettel járó stressz és a pollenszezon miatt is előfordulhat, hogy az asztmás betegek fokozódó tünetekről számolnak be. Ez akkor is megeshet, ha a szokott módon szedik a gyógyszereiket. Ilyen esetben szükséges a kezelőorvossal konzultálni, mert a korábbi kezelésben változtatásokra lehet szükség ahhoz, hogy a tünetek súlyosbodását és az asztmás rohamot megelőzhessük. Vannak olyan asztma ellenes szerek, amik esetileg is használhatóak a rohamok kezelésére, mások nem. Azt csak a szakorvossal történt konzultáció alapján szabad megtenni, hogy a beszívós (inhalálós) gyógyszer adagját megemeljük. A jelenlegi helyzetben erre távkonzultáció formájában is van lehetőségük a betegeknek.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.