Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztmás roham gyermekkorban – Ezek a kezdeti tünetek!

Érdekességek2017. június 06.

A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával, jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.

Az asztma kezelésénél a célunk, hogy a betegeknél tünetmentességet érjünk el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzunk létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ehhez fontos jól beállítani a gyógyszeres kezelést, a gyermeknek elsajátítani az inhalátor használatát, és az is lényeges, hogy a szülőkkel együtt ő is ismerje az állapotromlás jeleit, az asztmás roham kezdeti tüneteit.

Az asztma rosszabbodását jelezheti, ha a gyermeknél az alábbiak közül egy vagy több is fennáll:
– éjszakai köhögés
– légúti fertőzés
– láz
– eldugult vagy náthás orr
– tüsszögés, viszketés a torokban
– szokatlan fáradtság
– étvágytalanság
– sápadtság
– karikás szemek
– mellkasi szorító érzés, nehézlégzés
– fejfájás
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy emellett egyéntől függően más tünetek is jelentkezhetnek. Ezeket jegyezzük fel és beszéljük meg a gyermek kezelőorvosával.


Tünetek, amelyek esetén azonnali sürgősségi ellátásra van szükség

Ha már kialakult az asztmás roham, akkor kórházi ellátásra is szüksége lehet. Ebben az esetben is alkalmazzuk az asztma akciótervben leírtakat, ezzel együtt pedig hívjunk mentőt, vagy az ügyeletet. Erre az alábbi tünetek észlelésekor van szükség:
– a gyermek légzése megváltozik: zihál, kapkodja, felületesebben veszi a levegőt, mint egyébként,
– nehézlégzése nem szűnik, köhögési roham jelentkezik,
– az ujjvégei és/vagy az ajkai kékes színezetűek. Ez az állapot már súlyos oxigénhiányra utal.

Hogyan segíthetek gyermekemnek megelőzni az asztmás rohamot?

  1. Jegyezzük fel, hogy korábban mitől rosszabbodtak a tünetei és változtassunk! Ha például a dohányfüsttől, akkor ne dohányozzunk a gyermek környezetében. Ha a háziállat szőre okozta, akkor első a takarítás! A továbbiakban tartsuk a házi kedvencet lakáson kívül, a kertben, ha ez nem megoldható, akkor a gyermek szobájába ne engedjük be, és figyeljük meg, hogy így is okoz-e panaszokat! Igyekezzünk minden rohamot provokáló tényezőt eltávolítani a környezetéből.
  2. Beszélgessünk vele a betegségéről, a tüneteiről. Az asztmás rohamnak vannak bizonyos figyelmeztető jelei, ezek gyermekenként eltérőek lehetnek, sőt az is előfordulhat, hogy egyszer az egyik, másik alkalommal pedig egy másik tünettel jelentkezik. Amellett, hogy ezekre szülőként mi is figyelünk, fontos, hogy a gyermeket megtanítsuk arra, hogy ismerje és figyelje a saját testének működését, az asztmás tüneteit és így biztosan észre fogja venni, ha bármilyen szokatlan dolgot tapasztal.
  3. Vegyük át közösen az asztma akció tervet! Ebben sok egyéb fontos információ mellett a fenntartó kezelésre szolgáló gyógyszerek mellett a roham kezdeti jeleinél alkalmazandó készítmények – rohamoldó – is szerepelnek. Csúcsáramlás mérő készülék (peak flow meter) használatával előre jelezhető a roham, ennek használatát is vegyük át a kezelőorvossal. Lényeges, hogy az asztma akció terv lépéseiről gyermekünk is tudjon, hogy – különösen nagyobbak esetében, iskolás korban – a kezdeti jeleket felismerve, önállóan is tudjon cselekedni.

forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.