Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztma Világnap május első keddjén

Érdekességek2017. május 02.

Ismét megrendezésre kerül az Asztma Világnapja, mint tíz éve minden május elsõ keddjén! 

A szervezõk célja, hogy felhívják a figyelmet e krónikus betegségre és elérjék e kór hatékony kezelését világszerte

 

Az ide év szlogenje: "Az asztma kontrolálható"!

 

Az asztma korunk egyik népbetegsége. Világszerte 300 millió embert érint, Magyarországon 2005-ben 196 ezer asztmás beteget tartottak nyilván a tüdõgondozói hálózatban, és évente 8 000 új esetet regisztrálnak. Az eddigi tendenciák alapján kijelenthetõ, hogy az asztmás betegek aránya évtizedenként 50 %-kal nõ.


Mi az asztma?

Az asztma a légutak krónikus gyulladt állapota. Sajnos nem gyógyítható, de kezelhetõ betegség, hiszen az alapját képezõ krónikus légúti gyulladást hatékony gyógyszerterápiával kontroll alatt lehet tartani. Éppen ezért lett a 2007-es Asztma Világnap jelszava is az, hogy "Az asztma kontrollálható".


Miért van egyre több asztmás beteg?

Az asztma régóta ismert betegség, már az ókorban is feljegyezték, ám évrõl-évre egyre több ember betegszik meg benne. Ennek oka a modern, civilizált életformában keresendõ, hiszen kiváltó okai többek között a magas légszennyezettség, a dohányfüst, és az allergének elszaporodása.


Asztma Világnap

1993-ban indult az a nemzetközi kezdeményezés, amelynek központi témája az asztma hosszú távú kezelése - ennek megfogalmazott céljait a Nemzetközi Asztma Irányelvben rögzítették (Global Initiative for asthma - GINA). Orvosok és közegészségügyi szakértõk dolgoznak annak érdekében, hogy csökkentsék az asztmásokat ért hátrányokat. A GINA által kiadott diagnosztikai és kezelési útmutatókat a világ számos országában, így Magyarországon is a helyi adottságoknak megfelelõen érvényesítik.

Az elsõ Asztma Világnap 1998-ban a GINA, az Európai Tüdõgyógyász Társaság és a WHO támogatásával került megrendezésre.


A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az asztmás betegségek számának növekedésére, tájékoztassa a betegeket az asztma gyógymódjairól, folyamatos együttmûködésre buzdítsa a betegeket orvosaikkal, hogy ezzel növelje az asztmával kapcsolatos tünetek megértését. Az asztmával küzdõ emberek is élhetnek egészséges társaikhoz hasonlóan teljes életet, hiszen "Az asztma kontrollálható" betegség.

"Az Asztma Világnap lehetõséget nyújt arra, hogy kampányszerûen hívja fel az emberek figyelmét az asztmával kapcsolatos problémákra. A betegség az érintettek mindennapjait befolyásolja, az asztma enyhe formájában is romlik az életminõség. Az olyan kezdeményezések, mint az Asztma Világnap - amikor a betegek és egészségügyiek nem kórházi vagy rendelõintézeti körülmények között találkozhatnak egymással - fontos szerepet játszanak a tájékoztatásban és a tudatformálásban." - mondta Dr. Uhereczky Gábor a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet pulmonológusa.


Az asztma kezelés célja, hogy az asztmás beteget kontrollált állapotban tartsuk.

Mit jelent a kontrollált állapot?

  Nincs, vagy minimális asztmás tünete van
  Nem ébred fel éjszaka
  Nem kellett, vagy csak minimálisan kellett használni a hörgõtágító gyógyszerét
  Képes normális fizikai aktivitást vagy mozgást végezni
  Normális a tüdõfunkciós tesztek eredménye
  Egyáltalán nem fordul elõ tüneteinek fellángolása 
  
A 2007-es Asztma Világnap fõ üzenete "Az asztma kontrollálható", s összefogásra sürgeti az egészségügyi kormányzatot, az egészségügyben dolgozókat, a betegeket és az egész társadalmat, hogy mindenki a maga módján segítse az asztma kontroll elérését, hogy ez által a betegek teljes életet élhessenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)