Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Árulkodó testbeszéd

Érdekességek2023. április 15.

Mit mond el rólunk testtartásunk, mozdulataink? Mit olvashatunk ki másokéból?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek már arra a viselkedéskutatók, hogy milyen jól tudunk "beszélgetni" idegen ajkúakkal csupán a gesztikulációk útján. Innen már csak egy lépés volt megfigyelni különböző népcsoportok kifejezésmódját, ahogy szavak nélkül "beszélgetnek" egymással.

Ugye ismerik a kifejezéseket: "hűvös angolok", "forróvérű spanyolok" és "mindig udvarias japánok"? Hát persze!

Mindannyian azonnal fel tudjuk idézni őket a tartózkodó kimértségükkel vagy a hatalmas gesztikulációjukkal vagy akár a mindig mosolygós meghajlásukkal, pedig csak a testbeszédjük alapjait értelmezzük. Az egymástól jelentősen eltérő kultúrákban megfigyelhető, hogy mennyire különböző távolságra állnak egymástól a beszélgető felek, Japánban például, ahol nagyobb a népsűrűség, teljesen természetes, hogy az emberek csekély 40-50 cm-re egymástól állva kommunikálnak, míg ugyanez a távolság Ausztráliában egy kívülálló megfigyelő számára a bizalmas kapcsolat egyik jele lehet

Figyeljünk a lábra!
A gyakorlott testbeszédolvasó számára minden mozdulat mesél valamit. Tudhatja, hogy ha valaki, egy kérdésre válaszolva, kerüli a tekintetét, vagy picit megrándul az arca, vagy a szája előtt elhúzza a kezét - talán nem őszinte. Felmérheti az igazi figyelmet, ha valakivel szemben állva észreveszi, hogy a beszélgető teljes testével felé fordul, lábfejeit is feléje tartja. De fel is hívhatja beszélgetőtársa elkalandozó figyelmét egy megfelelő vállérintéssel.

A lábakkal legalább olyan jól lehet kommunikálni, mint a kezeinkkel! Mindenki igyekszik leplezni az idegességét. Sokan rájöttek már arra, hogy ilyenkor a kezüket kell nyugodtan tartaniuk, tehát nem dobolnak az asztalon, nem tördelik az ujjaikat, hogy mások ne észlelhessék stresszes állapotukat, de a lábukról általában elfelejtkeznek! Ha a láb és a lábfej folyamatosan mozog, ha himbáló a lábfejtartás, vagy éppen a beszélgető lábai folyamatosan az ajtó felé fordulnak, akkor rejtett stresszel állunk szemben. Ha az egész test mondanivalójára odafigyelünk, nem fordulhat elő velünk, hogy félreértünk valamit, esetleg zárt kapukat döngetünk. A testünkkel kommunikálni külön művészet!

Tanuljunk "testbeszédül"!
Mint minden új elsajátításakor, így a testbeszéd esetében is a szemlélődés az első, amit meg kell tanulnunk. Erre a legalkalmasabbak a nagyobb bevásárló áruházak pihenőhelyei, ahol az emberek megfáradván, kicsit elfelejtenek "viselkedni", és így könnyű megfigyelni, ki hogyan "testbeszél", ha úgy gondolja, hogy senki sem figyeli. Testtartásból, a mozdulatok hirtelenségéből vagy éppen a lassúságból, a szem játékából (ez a legárulkodóbb!) hamarosan pontos következtetéseket vonhatunk le.

Ha a zárkózottság, elutasítás jeleit szeretnénk megismerni, akkor válasszuk a zsúfolt tömegközlekedési eszközöket vagy a szűk lifteket. Ilyenkor ugyanis igyekszünk elszigetelődni a többiektől, és az is nagyon jellemző lehet egy-egy emberre, hogy ezt milyen módon teszi.
Így, ezernyi kis kockából lassan összerakva, képesek lehetünk embertársaink verbális kommunikáció nélküli jelzéseit jól értelmezni és megsejteni, hogy a másik vajon mire gondolhat, mit érezhet. A nekünk feltett kérdésekre pedig a legmegfelelőbben válaszolhatunk, a verbális és nem verbális kommunikációs eszközök tudatos használatával.


Figyeljünk az apró jelekre!
Nyilvánvalóan ismerik a testbeszéd fontosságát mindazok, akik különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy emberek tömegei felfigyeljenek a mondanivalójukra, és hitelesnek tartsák, elismerjék őket. Ilyen, kifejezetten kommunikatív pálya a politikusoké, a televíziós sztároké és a színészeké is.

A közélet szereplőinek kell igazán elsajátítaniuk a testbeszéd pozitív mozzanatait. Nyilvánvalóan tudják, hogy ellenérzést váltana ki a tömegből, ha görnyedt testtartással, ökölbe szorított kezekkel és természetes szemkontaktus tartása nélkül mondanánk beszédet.
Vannak apró jelek, amelyekből már az is lemérhető, hogy az előadó mennyire figyel a testével is sugalmazott információkra. Ilyen például ha ujjait egymással összeillesztve, szinte gömböt formálva velük, koncentrál egy-egy kérdés megválaszolása előtt. Ez jó benyomást kelthet, az előadó megfontolt embernek tűnhet. És tudnunk kell azt, hogy létezik egy "varázslat" is: ez pedig a mosoly.

Előfordul, hogy olykor mást tapasztalunk a közéleti szereplésre vállalkozóknál, és kialakul bennünk a "Valamiért nem bízom meg benne"-érzés. Szinte megfogalmazhatatlan, hogy miért merül fel ez bennünk. Ha valaki beszélgetés közben hirtelen a szája elé, az ajkához emeli a kezét, bármilyen szimpatikus az illető, legyen az politikus, előadó vagy éppen televíziós sztár, azt tanácsolom, figyeljenek oda jobban a kapott válasz valóságtartalmára. De vigyázat! Több jellemző testmozdulatot is számításba kell venni a testbeszéd értékelésénél, hiszen a kéz szájhoz emelése jelezheti a döntésképtelenséget, a bizonytalanságot is.

A közélet aktív résztvevői szorgalmasan tanulják a testbeszédet, önfegyelemmel alakíthatják, fejleszthetik, és mozdulataik is egyre tudatosabbak lehetnek, ám ha az nem az egyéniségükből fakad, akkor arra hosszú távon fény derül. Az apró jelekből megérezhető a jellem és a viselkedés közötti ellentmondás - ha valóban figyelünk embertársunkra. Aki a testbeszédet tökéletesen el akarja sajátítani, annak azt ajánljuk, figyelje meg az 5-6 év körüli gyerekeket. Ők még rendkívül nyíltak, és náluk összhangban van az érzelem és a testbeszéd.

A nagy titok
Valójában a legegyszerűbb módja a testbeszéd tökéletes alkalmazásának, ha az ember azt mondja, amit gondol! Ha gondolataink formálják kimondott véleményünket (nem pedig mást mondunk, mint amit gondolunk), akkor velünk született adottságként kezdjük el jól használni a természetes gesztikulációt, az meg külön ajándék; ha tükörbe nézve van kedvünk magunkra mosolyogni!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.