Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Április 22. a Kék Bolygó napja

Érdekességek2026. április 18.

Április 22. a Föld Napja. A világméretű környezetvédelmi akciónap az Egyesült Államokból indult, ahol 1970. április 22-én Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért.

Az eltelt 36 évben a mozgalom világméretűvé szélesedett: több mint 180 országból mintegy ötezer szervezet regisztrált tagja a hálózatnak. Ilyenkor minden évben több százmillió ember mozdul meg: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében.

A Föld Napja mozgalom idei jelmondata így hangzik: "Tekerj a Földért!". A számos hazai városban is tervezett biciklis felvonulások arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a kerékpár versenyképes alternatívája lehet a személygépkocsinak, de a tömegközlekedésnek is. Kutatások kimutatták, hogy 5 kilométeres távon a leghatékonyabb közlekedési eszköz a városokban, ráadásul nem környezetszennyező és egészséges testmozgással jár. Egy felmérés szerint Amszterdam forgalmának 25, Berlin forgalmának 15 százaléka kerékpárral bonyolódik, míg Budapesten az egy százalékot sem éri el. Van tehát mit tenni, ezt kívánják nyomatékosítani rendezvényükkel a civil szervezetek Budapesten kívül Győrben, Orosházán, Pécsett és másutt is.


A Föld Napjához kapcsolódó megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy az emberiség - és az egyes ember is - mérlegelje, hogy kíméletesen bánik-e környezetével, s mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen. S persze nemcsak egy kitüntetett napon, hanem egész évben. A Földért, saját jövőjéért minden ember tehet valamit otthon vagy munkahelyén, szűkebb vagy tágabb környezetében. Kímélheti a környezetet fogyasztási szokásainak megváltoztatásával, energiatakarékosabb életmód kialakításával.

Az 1970-es évektől a nemzetközi környezetpolitika is elkezdte keresni a környezetkímélő, fenntartható fejlődés irányába vezető utat. A fenntartható fejlődés biztosításához a környezetbarát technológiák ugyan már rendelkezésre állnak, ám az emberek fogyasztási szokásainak, viselkedésének megváltoztatása nélkül ez önmagában kevés. A WWF nemzetközi természetvédő szervezet tanulmánya szerint a Magyarországon élő emberek átlagosan egyharmaddal több erőforrást használnak fel, mint amennyi a föld népességét figyelembe véve "nekik járna". Az erre a mutatóra használt úgynevezett ökológiai lábnyom kifejezés az Egyesült Államokban a legnagyobb, ahol az emberek 5-6-szorosát élik fel a "nekik járó" erőforrásoknak.

Magyarországon a Föld Napja Alapítvány kezdeményezésére 1990 óta fejezi ki a lakosság aggodalmát e napon különböző rendezvényeken, megmozdulásokon a környezet gyorsuló pusztítása miatt. Civil szervezetek, önkormányzatok kezdeményezésére évről évre egyre többen vesznek részt szemétgyűjtési akciókon: kitakarítják az erdőket, vízpartokat, mezőket és a települések környékét, fát ültetnek, környezeti vetélkedőt tartanak. E naphoz kapcsolódva Pro Natura díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem terén kiemelkedő tevékenységet végző szakembereket.


hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.