Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Anyák napja! Az ünnep értéke változik, de „eltörölhetetlen”

Érdekességek2018. május 06.

Pszichológusként egy kérdéssel fordulok önhöz: van-e értéke és van-e jelentősége az anyák napjának az ön és családja életében? Sőt tovább viszem ezt a gondolatot és azt kérdezem, hogy az év többi napján tudatosul-e önben, hogy kifejezze háláját édesanyjának?

A kérdéseket mindenki válaszolja meg saját magában, gondolja végig, hogy neki mit jelent ez az ünnep. Természetesen nincs jó vagy rossz megoldás. Ahogy a pszichoterápiában elfogadjuk az ember saját, önálló véleményét, így ebben a kérdésben is, még ha ellentétes vélemények ütköznek is.

A család nem trendi manapság?

Az anyák napja nem csak itthon, hanem szerte a világon ünnep. Az anyák ünneplése az ókorba vezet vissza minket, majd láthatjuk, miszerint későbbi korokban hol nagyobb, hol kisebb hangsúlyt kapott ez az ünnep. Mára már az ünnep veszített értékéből, aminek hátterében nem a sokszor emlegetett médiát emelném ki, hanem a társadalom erejét. Bizony a társadalom tagjai, az emberek, képesek formálni akár az ünnepekhez, akár egy normához való viszonyunkat. Mindez hosszú idő, de működik. A többség átveszi a normákat, szabályokat és ösztönösen kezdenek ezek alapján élni, gondolkodni. Pszichológusként hiszem, hogy a mai modern felfogás, trend: a szingliség = a család ignorálásával. Ez oda vezet, hogy egyre kevesebb anya lesz, egyre kevesebb gyerek születik családon beül, ahol működne az anya-apa-gyerek szerep.

Egy másik probléma, ami torzíthatja az anyák ünnepét, az a kereskedők által fenntartott propaganda, miszerint venned kell valamit, ajándékozni kell, ellenkező esetben nem szereted az édesanyádat. Mindez érzelmi zsarolás, de hatásos, hiszen az ünnep napján vagy az azt megelőző hetekben a virágok ára duplájára kúszik fel, megtelnek a boltok polcai sajátosan anyáknak szóló ajándékokkal, és egyéb elismerést, hálát kifejező emléktárgyakkal. Az ember hajlamos arra, hogy az ajándék nagyságával fejezze ki szeretetét, háláját. Pszichológiai értelemben ez nem más, mint kompenzáció. Ezek az emberek a bennük lévő, akár bűntudatot próbálják enyhíteni, melynek hátterében az áll, miszerint szembesül a ténnyel: egész évben elhanyagolta édesanyját.


A család szerepe az ünnepben

Érdemes hangsúlyozni, hogy az anyák napja – mint ünnep – összetett jelenség. A család szerepét és annak értékét is tiszteljük, ha számunkra jelentőséggel bír az ünnep.
Onnantól kezdve, hogy világra jövünk és kapcsolatot teremtünk a külvilággal, az emberi viszonyok és kapcsolatok által formálódik saját személyiségünk, és édesanyánkhoz való viszonyunk is.

A legfontosabb kapcsolata az embernek, a kapcsolat a családjával, édesanyjával. Az anya az, aki a gyereket az első pillanattól kezdve nem csak fizikailag, hanem lelkileg is táplálja. Egy olyan szimbiotikus, kötődés alakul ki anya és csecsemő között, ami jelentőséggel bír a gyerek későbbi kapcsolataira, személyiségfejlődésére. A családból hozza az egyén a legtöbb értéket és személyiségjegyet, ami lehet negatív vagy pozitív. A család fontossága megkérdőjelezhetetlen. Egy egyszerű példa: manapság mivel rengeteget kell teljesítenünk, dolgoznunk a jó megélhetés érdekében, napjaink nagy részében általában munkával töltjük, rohanunk, a feladatainkat intézzük. Rengeteget konfrontálódunk, számos stresszhatásnak vagyunk kitéve. Egy-egy ilyen nehéz nap után döbbenünk rá, milyen jó is az, ha meleg otthon és szerető családtagok vesznek minket körül. Az édesanya az, aki mindig képes biztonságot nyújtani, aki ha kell, mint oroszlán védelmez minket. Az anyák napjának egyik funkciója tehát nem a fizikai ajándék, hanem az előbb említett kapcsolat ápolása, hála azért, amit tőle kaptunk.

Az ünnep azért kell, hogy megálljunk egy kicsit és tudatosítsuk magunkban azt, hogy szeretve vagyunk és tudunk mi is szeretni.

Van akinek nehéz

Pszichológusként nincsenek illúzióim, természetesen vannak olyan emberek, akiknek rossz, megromlott a kapcsolatuk az édesanyjukkal. Nehéz helyzetben vannak, hiszen egykor az ő kapcsolatuk se volt konfliktusos, mindez az idők során itatódhatott át negatív érzelmekkel, akár haraggal, akár gyűlölettel. Mindezek ellenére hiszem, hogy nincsen lehetetlen: egy kapcsolatot, ami megromlott, újjá is lehet alakítani. Ehhez “csupán” a két fél nyitottsága és motivációja kell. Ahogy egy párterápia sem tud működni a két fél kölcsönös együttműködése nélkül, úgy egy anya-gyerek kapcsolat se fog, ha az egyik fél nem enged, bezár. Pszichoanalitikus felfogás szerint a konfliktus tudattalan hátterét kell feltárni, ami magyarázatot tud adni arra a kérdésre is, hogy mi tartja fenn a gyűlöletet, mi ennek a funkciója, valamint azt, hogy mi a megoldás. A pszichoterápia egy ilyen helyzetben elkerülhetetlen, ha hétköznapi módon, a megszokott problémamegoldó mechanizmusokkal nincs előrejutás.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus

www.makaigabor.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)