Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Anyák napja! Az ünnep értéke változik, de „eltörölhetetlen”

Érdekességek2018. május 06.

Pszichológusként egy kérdéssel fordulok önhöz: van-e értéke és van-e jelentősége az anyák napjának az ön és családja életében? Sőt tovább viszem ezt a gondolatot és azt kérdezem, hogy az év többi napján tudatosul-e önben, hogy kifejezze háláját édesanyjának?

A kérdéseket mindenki válaszolja meg saját magában, gondolja végig, hogy neki mit jelent ez az ünnep. Természetesen nincs jó vagy rossz megoldás. Ahogy a pszichoterápiában elfogadjuk az ember saját, önálló véleményét, így ebben a kérdésben is, még ha ellentétes vélemények ütköznek is.

A család nem trendi manapság?

Az anyák napja nem csak itthon, hanem szerte a világon ünnep. Az anyák ünneplése az ókorba vezet vissza minket, majd láthatjuk, miszerint későbbi korokban hol nagyobb, hol kisebb hangsúlyt kapott ez az ünnep. Mára már az ünnep veszített értékéből, aminek hátterében nem a sokszor emlegetett médiát emelném ki, hanem a társadalom erejét. Bizony a társadalom tagjai, az emberek, képesek formálni akár az ünnepekhez, akár egy normához való viszonyunkat. Mindez hosszú idő, de működik. A többség átveszi a normákat, szabályokat és ösztönösen kezdenek ezek alapján élni, gondolkodni. Pszichológusként hiszem, hogy a mai modern felfogás, trend: a szingliség = a család ignorálásával. Ez oda vezet, hogy egyre kevesebb anya lesz, egyre kevesebb gyerek születik családon beül, ahol működne az anya-apa-gyerek szerep.

Egy másik probléma, ami torzíthatja az anyák ünnepét, az a kereskedők által fenntartott propaganda, miszerint venned kell valamit, ajándékozni kell, ellenkező esetben nem szereted az édesanyádat. Mindez érzelmi zsarolás, de hatásos, hiszen az ünnep napján vagy az azt megelőző hetekben a virágok ára duplájára kúszik fel, megtelnek a boltok polcai sajátosan anyáknak szóló ajándékokkal, és egyéb elismerést, hálát kifejező emléktárgyakkal. Az ember hajlamos arra, hogy az ajándék nagyságával fejezze ki szeretetét, háláját. Pszichológiai értelemben ez nem más, mint kompenzáció. Ezek az emberek a bennük lévő, akár bűntudatot próbálják enyhíteni, melynek hátterében az áll, miszerint szembesül a ténnyel: egész évben elhanyagolta édesanyját.


A család szerepe az ünnepben

Érdemes hangsúlyozni, hogy az anyák napja – mint ünnep – összetett jelenség. A család szerepét és annak értékét is tiszteljük, ha számunkra jelentőséggel bír az ünnep.
Onnantól kezdve, hogy világra jövünk és kapcsolatot teremtünk a külvilággal, az emberi viszonyok és kapcsolatok által formálódik saját személyiségünk, és édesanyánkhoz való viszonyunk is.

A legfontosabb kapcsolata az embernek, a kapcsolat a családjával, édesanyjával. Az anya az, aki a gyereket az első pillanattól kezdve nem csak fizikailag, hanem lelkileg is táplálja. Egy olyan szimbiotikus, kötődés alakul ki anya és csecsemő között, ami jelentőséggel bír a gyerek későbbi kapcsolataira, személyiségfejlődésére. A családból hozza az egyén a legtöbb értéket és személyiségjegyet, ami lehet negatív vagy pozitív. A család fontossága megkérdőjelezhetetlen. Egy egyszerű példa: manapság mivel rengeteget kell teljesítenünk, dolgoznunk a jó megélhetés érdekében, napjaink nagy részében általában munkával töltjük, rohanunk, a feladatainkat intézzük. Rengeteget konfrontálódunk, számos stresszhatásnak vagyunk kitéve. Egy-egy ilyen nehéz nap után döbbenünk rá, milyen jó is az, ha meleg otthon és szerető családtagok vesznek minket körül. Az édesanya az, aki mindig képes biztonságot nyújtani, aki ha kell, mint oroszlán védelmez minket. Az anyák napjának egyik funkciója tehát nem a fizikai ajándék, hanem az előbb említett kapcsolat ápolása, hála azért, amit tőle kaptunk.

Az ünnep azért kell, hogy megálljunk egy kicsit és tudatosítsuk magunkban azt, hogy szeretve vagyunk és tudunk mi is szeretni.

Van akinek nehéz

Pszichológusként nincsenek illúzióim, természetesen vannak olyan emberek, akiknek rossz, megromlott a kapcsolatuk az édesanyjukkal. Nehéz helyzetben vannak, hiszen egykor az ő kapcsolatuk se volt konfliktusos, mindez az idők során itatódhatott át negatív érzelmekkel, akár haraggal, akár gyűlölettel. Mindezek ellenére hiszem, hogy nincsen lehetetlen: egy kapcsolatot, ami megromlott, újjá is lehet alakítani. Ehhez “csupán” a két fél nyitottsága és motivációja kell. Ahogy egy párterápia sem tud működni a két fél kölcsönös együttműködése nélkül, úgy egy anya-gyerek kapcsolat se fog, ha az egyik fél nem enged, bezár. Pszichoanalitikus felfogás szerint a konfliktus tudattalan hátterét kell feltárni, ami magyarázatot tud adni arra a kérdésre is, hogy mi tartja fenn a gyűlöletet, mi ennek a funkciója, valamint azt, hogy mi a megoldás. A pszichoterápia egy ilyen helyzetben elkerülhetetlen, ha hétköznapi módon, a megszokott problémamegoldó mechanizmusokkal nincs előrejutás.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus

www.makaigabor.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.