Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Anyajegyek a haj alatt

Érdekességek2025. november 05.

Van egy testtáj, amire a legtöbben sosem gondolnánk, amikor anyajegyekről van szó: a fejbőr. Pedig a haj alatt is rejtőzhetnek olyan pigmentfoltok, amelyek – ha nem figyelünk rájuk – komoly veszélyt jelenthetnek. Sokszor évekig észrevétlenek maradnak, és mire felfedezzük őket, lehet, hogy már túl is léptek a „ártatlan szépséghiba” kategórián.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comA témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre

Anyajegy – mi is az valójában?

Az anyajegy, vagy melanocyticus naevus a bőr pigmentsejtjeinek (melanociták) összetömörüléséből kialakuló, többnyire barna, fekete vagy akár rózsaszínes elváltozás. Lehet velünk született (congenitalis), vagy később kialakuló, úgynevezett szerzett jelenség is. A legtöbb teljesen ártalmatlan, és életünk során nem okoz semmilyen problémát.

A gond akkor kezdődik, amikor az anyajegy megváltozik. Mert egyes esetekben – főként, ha genetikai hajlam vagy környezeti tényezők is társulnak hozzá – ezek a sejtek rossz irányba kezdenek fejlődni, és rosszindulatú daganattá, melanomává alakulhatnak.

Miért különösen veszélyes a fejbőrön lévő anyajegy?

Egyszerűen azért, mert nem látjuk. A haj eltakarja, így még az is előfordulhat, hogy évtizedekig észre sem vesszük, hogy ott van. Ráadásul a fejbőr alatt futó erek sűrű hálózatot alkotnak – ha tehát egy ott rejtőző anyajegy mégis elindul a rosszindulatúság felé, gyorsabban adhat áttétet, és könnyebben „megszökhet” a szervezet más részeibe.

A tudományos kutatások szerint a fejbőrön kialakuló melanomák gyakran vastagabbak, előrehaladottabbak, és sajnos rosszabb kimenetelűek, mint más testtájakon jelentkező társaik. Egyszerűen azért, mert később vesszük észre őket.


Mikor kell gyanakodni?

Az anyajegyek változását az úgynevezett „ABCDE-szabály” alapján érdemes figyelni – mondja dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa. Ez a szabály a következő:

A fejbőrön ezek észrevétele különösen nehéz. Egy apró vérzés vagy színváltozás is könnyen betudható fésülködésnek, korpának vagy kisebb sérülésnek – miközben akár egy kezdődő melanoma jele is lehet.

Mit tehetünk ellene?

Az anyajegy eltávolításnál az emberek a lézerre szavaznának, hiszen esztétikailag sokszor jobb eredményt hoz. Ebben az esetben azonban van vele egy komoly gond. A lézer „megégeti” a bőrfelszínt – tehát elpusztítja azt a szövetet, amit aztán már nem lehet mikroszkóp alatt megvizsgálni. Ez azt jelenti, hogy ha az adott anyajegyben már elindult egy rosszindulatú folyamat, azt nem fogjuk megtudni. A kutatások alapján a lézeres eltávolítás csak akkor javasolt, ha az anyajegy teljesen ártalmatlannak tűnik, és azt egy tapasztalt bőrgyógyász alaposan megvizsgálta – akár dermatoszkópos nagyítóval, akár előzetes biopsziával.

Ha egy anyajegy gyanús, vagy elhelyezkedése miatt (például mert a haj alatt van) nem követhető jól, akkor az egyetlen biztonságos megoldás a sebészi kimetszés. Ez egy rövid, helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás, amely során az anyajegyet egészben eltávolítják, és szövettani vizsgálatra küldik.

Mit tehetünk mi magunk?

Kérjünk meg valakit, hogy nézze át időnként a fejbőrünket – különösen, ha sok anyajegyünk van, világos bőrűek vagyunk, vagy családban volt már melanoma. Nagy segítség lehet a fodrász is! Kérdezzük meg, látott-e bármi szokatlant. Ők gyakran észrevesznek olyan dolgokat is, amit mi nem.

Fotózzuk le az anyajegyeinket! Így könnyebben észrevehetők a változások idővel, és semmi esetre se halogassuk az orvosi vizsgálatot, ha bármelyik anyajegy viszket, nő, vagy megváltozik – főleg, ha a fejbőrön van, ahol nem látjuk nap mint nap.

A haj alatt rejtőző anyajegyek éppen azért veszélyesek, mert sokáig „láthatatlanok” maradnak. A modern orvostudomány szerencsére már képes idejében felismerni és kezelni azokat az elváltozásokat, amelyek komoly bajt okozhatnának – de ehhez az kell, hogy mi magunk is odafigyeljünk rájuk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.