Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Antibiotikum: barát vagy ellenség?

Érdekességek2019. március 15.

Hazánkban évente a felnőttek 1, a gyermekek 2 doboz antibiotikumot vesznek be, az elmúlt években minden magyar lakosra átlagosan egy doboz antibiotikum jutott, ezzel hazánk a középmezőnybe tartozott Európában. Dr. Sal Péter gyermekorvos, homeopata szerint a legnagyobb sorskérdések között kell kezelnünk az antibiotikum-használatot, hiszen az az 500 ezer tonna antibiotikum, melyet az emberiség elfogyaszt 1 év alatt, megjelenik a világunkban, természeti környezetünkben. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ezzel olyan kórokozókat termelünk ki, melyek le fognak győzni minket.  
A gyermekek kiemelkedően sok antibiotikum-terápiában részesülnek, 2015-ben hazánkban például minden 0-5 éves átlagosan 2 doboz antibiotikumot kapott. A mezőgazdaság, az állatgyógyászat négyszer annyi antibiotikumot használ, mint a humán gyógyászat. A humán felhasználás kb. 90%-a járóbeteg ellátásban történik. Magyarországon a nyugati megyék majdnem fele annyi antibiotikumot használ, mint a keleti megyék.

„A légúti fertőzések 90%-a vírusos eredetű, tíz légúti betegből csak egynek kellene antibiotikumot adni. Minél több antibiotikumot használnak az emberek egy földrajzi egységen belül, annál gyakoribb a rezisztencia, azaz az antibiotikummal szembeni ellenállás. Hazánkban nem kellene, hogy rosszak legyenek a rezisztenciaadatok, de hiába használunk kevés antibiotikumot, azokat igen rosszul tesszük, ez okozza a rezisztencia növekedését” – magyarázta Dr. Sal Péter.

„Az elmúlt 25 évben csak néhány antibiotikumot fedeztek fel, új gyógyszercsoport nem jelent meg ezen a területen, pedig nagy szükség volna rájuk, hiszen az EU-ban évente 25-33 000 beteg hal meg a rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt. Amellett, hogy ezek a betegségek szenvedést okoznak, súlyos pénzügyi következményekkel is járnak társadalmunk számára.

A gyógyszerrezisztens fertőzések költségei évente mintegy 1,5 milliárd eurót tesznek ki az Unióban, a megnövekedett egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés miatt. Alexander Fleming a penicillin felfedezésével megváltoztatta a modern orvostudományt, a XX. század utolsó évtizedeitől azonban az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata vált gyakorivá. 70 évvel ezelőtti bevezetésük óta az antimikrobiális szerek – szűkebb értelemben az antibiotikumok – drasztikusan lecsökkentették a fertőző betegségek okozta halálesetek számát.

Mindazonáltal maga Fleming volt az, aki látta az első antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat és figyelmeztetett, hogy ne alkalmazzunk penicillint, hacsak nincs megfelelően diagnosztizált indok a használatára. Tekintettel a kritikus helyzetre, az Európai Bizottság 2001-ben uniós stratégiát indított az emberi, állati és növényi egészséget is érintő antimikrobiális rezisztencia veszélyének leküzdésére. A homeopátiás gyógymód több, mint 200 éve szolgáltat jó tapasztalatokat a fertőzések kezelésében, és ebből az első 100 év az antibiotikumok előtti korszakban telt el.” – tette hozzá Dr. Sal Péter.

 
Az alapellátásban az antibiotikumok felírásának leggyakoribb oka a felső légúti megbetegedések. Mivel ezeknek a fertőzéseknek csak kis hányadát okozzák baktériumok, nem megfelelő gyakorlat rutinszerűen antibiotikummal kezdeni a felső légúti fertőzések kezelését.[1]. Ha ezen megbetegedések kezelésében első terápiaként, az első néhány nap alatt homeopátiát alkalmaznának, az antibiotikumok felhasználása jelentősen csökkenne, ami támogatná az EU antimikrobiális rezisztencia elleni stratégiájának megvalósulását.

Ezt a tapasztalatot epidemiológiai kutatások is alátámasztják. Franciaországban homeopátiás és konvencionális háziorvosi praxisok eredményeit vizsgálták izom és csontfájdalmak, felső-légúti fertőzések, alvászavar, szorongás és depresszió esetén több mint 8500 betegen, 800 háziorvos bevonásával. Felső-légúti fertőzések kezelésekor a homeopata orvosok 57%-kal kevesebb antibiotikumot írtak fel. A páciensek betegségének lefolyása hasonló volt, mint a konvencionális praxisokban, gyógyulási esélyeik nem csökkentek, miközben jóval kevesebb antibiotikumot kapott a szervezetük.[2].


[1] https://docplayer.hu/3004938-Antibiotikum-terapias-konszenzusnyilatkozat.html
[2] Az EPI3 kutatás felső-légúti fertőzések részeredménye: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24646513

További információkért ide kattints!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.