Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Antibiotikum: barát vagy ellenség?

Érdekességek2019. március 15.

Hazánkban évente a felnőttek 1, a gyermekek 2 doboz antibiotikumot vesznek be, az elmúlt években minden magyar lakosra átlagosan egy doboz antibiotikum jutott, ezzel hazánk a középmezőnybe tartozott Európában. Dr. Sal Péter gyermekorvos, homeopata szerint a legnagyobb sorskérdések között kell kezelnünk az antibiotikum-használatot, hiszen az az 500 ezer tonna antibiotikum, melyet az emberiség elfogyaszt 1 év alatt, megjelenik a világunkban, természeti környezetünkben. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ezzel olyan kórokozókat termelünk ki, melyek le fognak győzni minket.  
A gyermekek kiemelkedően sok antibiotikum-terápiában részesülnek, 2015-ben hazánkban például minden 0-5 éves átlagosan 2 doboz antibiotikumot kapott. A mezőgazdaság, az állatgyógyászat négyszer annyi antibiotikumot használ, mint a humán gyógyászat. A humán felhasználás kb. 90%-a járóbeteg ellátásban történik. Magyarországon a nyugati megyék majdnem fele annyi antibiotikumot használ, mint a keleti megyék.

„A légúti fertőzések 90%-a vírusos eredetű, tíz légúti betegből csak egynek kellene antibiotikumot adni. Minél több antibiotikumot használnak az emberek egy földrajzi egységen belül, annál gyakoribb a rezisztencia, azaz az antibiotikummal szembeni ellenállás. Hazánkban nem kellene, hogy rosszak legyenek a rezisztenciaadatok, de hiába használunk kevés antibiotikumot, azokat igen rosszul tesszük, ez okozza a rezisztencia növekedését” – magyarázta Dr. Sal Péter.

„Az elmúlt 25 évben csak néhány antibiotikumot fedeztek fel, új gyógyszercsoport nem jelent meg ezen a területen, pedig nagy szükség volna rájuk, hiszen az EU-ban évente 25-33 000 beteg hal meg a rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt. Amellett, hogy ezek a betegségek szenvedést okoznak, súlyos pénzügyi következményekkel is járnak társadalmunk számára.

A gyógyszerrezisztens fertőzések költségei évente mintegy 1,5 milliárd eurót tesznek ki az Unióban, a megnövekedett egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés miatt. Alexander Fleming a penicillin felfedezésével megváltoztatta a modern orvostudományt, a XX. század utolsó évtizedeitől azonban az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata vált gyakorivá. 70 évvel ezelőtti bevezetésük óta az antimikrobiális szerek – szűkebb értelemben az antibiotikumok – drasztikusan lecsökkentették a fertőző betegségek okozta halálesetek számát.

Mindazonáltal maga Fleming volt az, aki látta az első antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat és figyelmeztetett, hogy ne alkalmazzunk penicillint, hacsak nincs megfelelően diagnosztizált indok a használatára. Tekintettel a kritikus helyzetre, az Európai Bizottság 2001-ben uniós stratégiát indított az emberi, állati és növényi egészséget is érintő antimikrobiális rezisztencia veszélyének leküzdésére. A homeopátiás gyógymód több, mint 200 éve szolgáltat jó tapasztalatokat a fertőzések kezelésében, és ebből az első 100 év az antibiotikumok előtti korszakban telt el.” – tette hozzá Dr. Sal Péter.

 
Az alapellátásban az antibiotikumok felírásának leggyakoribb oka a felső légúti megbetegedések. Mivel ezeknek a fertőzéseknek csak kis hányadát okozzák baktériumok, nem megfelelő gyakorlat rutinszerűen antibiotikummal kezdeni a felső légúti fertőzések kezelését.[1]. Ha ezen megbetegedések kezelésében első terápiaként, az első néhány nap alatt homeopátiát alkalmaznának, az antibiotikumok felhasználása jelentősen csökkenne, ami támogatná az EU antimikrobiális rezisztencia elleni stratégiájának megvalósulását.

Ezt a tapasztalatot epidemiológiai kutatások is alátámasztják. Franciaországban homeopátiás és konvencionális háziorvosi praxisok eredményeit vizsgálták izom és csontfájdalmak, felső-légúti fertőzések, alvászavar, szorongás és depresszió esetén több mint 8500 betegen, 800 háziorvos bevonásával. Felső-légúti fertőzések kezelésekor a homeopata orvosok 57%-kal kevesebb antibiotikumot írtak fel. A páciensek betegségének lefolyása hasonló volt, mint a konvencionális praxisokban, gyógyulási esélyeik nem csökkentek, miközben jóval kevesebb antibiotikumot kapott a szervezetük.[2].


[1] https://docplayer.hu/3004938-Antibiotikum-terapias-konszenzusnyilatkozat.html
[2] Az EPI3 kutatás felső-légúti fertőzések részeredménye: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24646513

További információkért ide kattints!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Mennyire követhetők a OKOSTÁNYÉR javaslatai pajzsmirigydiéta esetén?

2025. augusztus 13.

Az OKOSTÁNYÉR® a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott, a magyar lakosság egészséges táplálkozását segítő ajánlás, amely a hazai és nemzetközi táplálkozástudományi irányelvek alapján került összeállításra, alapelvei jól alkalmazhatók a pajzsmirigybetegségek étrendi kezelésében is – megfelelő egyéni módosításokkal.


Javasolt napi 4 adag – 4-500 gramm – zöldség-gyümölcs fogyasztása, figyelembe véve a goitrogén növények nyers fogyasztásának mellőzését.
Kívánatos naponta teljes értékű gabonát fogyasztani, erre diagnosztizált gluténérzékenység esetén is figyelemmel kell lenni, és a búza, árpa, rozs helyett gluténmentes zab, hajdina, quinoa, köles, rizs és egyéb gabonák, álgabonák fogyasztását választani, esetleg a diétába illeszkedő kiegészítő rostforrásokat, pl. útifűmaghéj is alkalmazni.
A fehérjeforrásokat változatosan érdemes fogyasztani, tej-tejtermékek, tojás, halak, húsok formájában, nem megfeledkezve a növényi fehérjeforrásokról sem.
Zsiradékok esetén inkább a növényi olajokat előnyben részesítve, változatosan érdemes fogyasztani, mérsékelt sófogyasztás mellett.
Helyezzünk hangsúlyt a bőséges, kalóriamentes folyadékfogyasztásra, ne várjuk meg, amíg szomjasak leszünk. (1)

Gluténmentes étrend pajzsmirigybetegeknek: szükséges-e?

2025. augusztus 12.

Hashimoto pajzsmirigybetegség esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend tartásának kérdésköre is. A Hashimoto-thyreoiditis – és a Basedow-Graves kór is – autoimmun eredetű megbetegedései a pajzsmirigynek, és megfigyelhető, hogy azon személyeknél, akiknél autoimmun eredetű betegséget diagnosztizálnak, gyakrabban derül fény további, szintén autoimmun eredetű betegségekre, mint amilyen a gluténérzékenység is.

Bár az autoimmun eredetű betegségek „szeretnek kéz a kézben járni”, ez nem jelenti azt, hogy az egyik automatikusan következik is a másikból. Ezért, különösen orvosi gyanú esetén, érdemes a pajzsmirigybetegnek alaposabb kivizsgálás alá vetnie magát, hogy minél előbb fény derülhessen az esetleges gluténérzékenységre, ebből azonban nem következik, hogy automatikusan gluténmentes diétát kell tartania, már csak azért sem, mert a gluténérzékenységet bizonyító vizsgálatok ilyen esetben (gluténmentes étrend folytatásakor) könnyen fals negatív eredményt mutathatnak. Emellett nem bizonyított, hogy az ok nélkül tartott gluténmentes diéta folytatása kedvező hatással lenne a pajzsmirigyre.

Pajzsmirigyproblémával kombinálódó egyéb elváltozás esetén hogyan módosul az étrend?

Kombinált betegségek meglétekor, a dietoterápiát mindenképpen ennek megfelelően, ezek összefésülésével szükséges összeállítani. Az étrend energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotának, testtömegének, testösszetételének megfelelően kell összeállítani, elhízás, túlsúly esetén heti 0,5-1 kilós fogyás kívánatos, és megfigyelhető, hogy 10%-os testtömegcsökkenés már laborértékek javulását eredményezheti. (1)

Inzulinrezisztencia, cukorbetegség esetén fontos a szénhidrátok bevitelének optimalizálása, és lassabban felszívódó szénhidrátok preferálása, ügyelve az inzulinérzékenység napszakos ingadozására, odafigyelve a különféle makrotápanyagok egymásra hatására a felszívódás lassításának elősegítésében. A jód-, szelén-, és cinkbevitel mellett érdemes a króm bevitelét is figyelemmel kísérni. Ha mindez PCO szindrómával is társul, mio-inozitol készítménnyel történő kiegészítés is szóba kerül.

Hogyan ismerjük fel a csontritkulás tüneteit?

2025. augusztus 12.


Hát- vagy derékfájás
Testmagasság csökkenése
Hanyagtartás, görnyedt testtartás
Csonttörések – leggyakoribb a csukló-, combnyak- és csigolya összeroppanás
Állandó hátfájás
Mozgáskorlátozottság, fájdalom


Hogyan kezelhető a már kialakult csontritkulás?

Az aktivitás növelésével. Aki a csontritkulás miatti aggodalomból fakadóan lemond a mozgásról, valójában épp azt az állapotot súlyosbíthatja, amitől fél, hiszen a csontokat megfosztja azoktól a természetes ingerektől, amelyek elősegíthetnék a regenerációjukat.

Érdemes tehát elkezdeni a saját szintünknek megfelelő edzéseket, például az intenzív gyaloglást vagy a túrázást, táncolást és ezáltal egy fokkal aktívabb életmódot kialakítani.
A csontritkulás nem olyan betegség, amely állandó felügyeletet vagy gyógytornát igényelne, de ha bizonytalanok vagyunk, akkor egy gyógytornász szakszerűen tud segíteni az elindulásban. Fontos, hogy mindenki saját maga vállalja a felelősséget az egészségéért és fokozatosan, lépésenként változtasson az életmódján.