Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Annyi idős vagy, mint az ereid

Érdekességek2017. május 08.

Egy felnőtt érhálózatának hossza a hajszálerekkel együtt elérheti a 100 ezer km-t, ami az Egyenlítő két és félszerese. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint kézenfekvő, hogy vigyáznunk kell rá, és rendszeresen felül kell vizsgáltatnunk ezt az érzékeny rendszert.

Az életkor is hat az ereinkre

Tény és való, hogy az idősödés hat a szív- és érrendszerünkre is, amely egyre fogékonyabbá válik a megbetegedésekre, például a magasvérnyomás betegségre és az érszűkületre. A 65 éven felüliek halálozási okainak 40 százalékát a szívproblémák teszik ki. A 80 éves férfiaknak 9-szer akkora az esélyük, hogy krónikus szívbetegségek okozzák a halálukat, mint az 50 éveseknek.  A nőknél ugyanez a kockázat 11-szeresére növekszik ugyanebben a periódusban.

Ezt a romlást természetesen az életmódunk is felgyorsíthatja, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az életkor növekedésével is együtt jár az erek merevebbé és vastagabbá válása, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora.  Ennek okairól több teória is létezik.  Az egyik elmélet szerint egy „ördögi körről” van szó: az öregedés létrehoz bizonyos környezeti változásokat az erekben, amelyek hatására az erek keményedni kezdenek, és kialakul a magas vérnyomás. Ugyanakkor a megváltozott környezet azt is megkönnyíti, hogy zsíros plakkok rakódjanak le az erek belső falán. Így jön létre az érszűkület, amely felgyorsítja az erek öregedését, ami pedig tovább keményíti az ereket és további lerakódásokat eredményez.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezek a folyamatok egyes emberekben gyorsan, másokban sokkal lassabban mennek végbe – végeredményben tehát az ereink „életkora” akár el is térhet a valódi, biológiai korunktól.


Az erek jólléte az endotheliumtól függ

Az endothelium (vagyis az erek belsejét borító egyrétegű laphám) sejtjei egyfajta karmesteri szerepet töltenek be. Szinte minden, éren belüli aktivitást kontrollálnak, azonban az öregedéssel ők maguk is vesztenek a hatékonyságukból.  Azok a személyek tehát, akik fiatalosan, egészségesen igyekeznek megőrizni az endotheliumot, jelentősen csökkenthetik a magas vérnyomás, az érszűkület, végső soron pedig a szívinfarktus és a stroke esélyét.

Az endothelium egészségét pedig a megfelelő életmóddal és szükség esetén az orvosi segítséggel lehet legtovább megőrizni.

Mi indolkolhatja a kardiológiai kivizsgálást?

 

Bár a kutatók még vizsgálják az endothelium egészségesen tartásának módszereit, az már egyre biztosabbnak látszik, hogy a fizikai inaktivitás rosszul hat az erekre. Többek közt növelheti a vérnyomást, a testzsír százalékot, a koleszterinszintet, csökkentheti az izomtömeget és rugalmatlanabbá teheti az ereket. Éppen ezen okok miatt a mozgásszegény életmódot folytatóknál az idősödés még erősebben igénybe veszi a szív- és érrendszert, tehát indokolt a rendszeres kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Régóta köztudott, hogy a cigarettafüst számos toxikus összetevőt tartalmaz, így például szén-monoxidot, amely rombolja az endothelium sejtjeit. Ezen kívül növeli a vérnyomást és a pulzust, valamint szűkíti az ereket, amelyek így kevesebb oxigént lesznek képesek a szívbe juttatni. Ráadásul a dohányzás hatására a vérlemezkék tapadósabbá válnak, ezáltal pedig hajlamosabbak lesznek a plakk képzésére.

A jelentős túlsúly önmagában növeli a vérnyomást és nagy valószínűséggel a triglicerid szintet is. Ugyanakkor csökkenti a HDL (”jó”) koleszterin szintjét és előrevetíti az inzulinrezisztenciát, illetve a cukorbetegséget.

A 2. típusú diabétesz az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, az esetek közel felét 55 éves kor felett diagnosztizálják. A cukorbetegeknél pedig korábban és agresszívabban jelentkezhet az érszűkület. A rendszeres kardiológiai szűrés azért fontos, mert a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke a diabétesszel összefüggő leggyakoribb halálokok.

A feldolgozatlan stressz során termelődő adrenalin és noradrenalin az idősebb embereknél gyorsabb vérnyomás emelkedést okoz, ráadásul nekik tovább is marad magasan a vérnyomásuk, az erek rugalmatlansága miatt. A magas vérnyomás pedig feltétlenül kezelendő a későbbi, súlyos következmények kivédése miatt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.