Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Annyi idős vagy, mint az ereid

Érdekességek2017. május 08.

Egy felnőtt érhálózatának hossza a hajszálerekkel együtt elérheti a 100 ezer km-t, ami az Egyenlítő két és félszerese. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint kézenfekvő, hogy vigyáznunk kell rá, és rendszeresen felül kell vizsgáltatnunk ezt az érzékeny rendszert.

Az életkor is hat az ereinkre

Tény és való, hogy az idősödés hat a szív- és érrendszerünkre is, amely egyre fogékonyabbá válik a megbetegedésekre, például a magasvérnyomás betegségre és az érszűkületre. A 65 éven felüliek halálozási okainak 40 százalékát a szívproblémák teszik ki. A 80 éves férfiaknak 9-szer akkora az esélyük, hogy krónikus szívbetegségek okozzák a halálukat, mint az 50 éveseknek.  A nőknél ugyanez a kockázat 11-szeresére növekszik ugyanebben a periódusban.

Ezt a romlást természetesen az életmódunk is felgyorsíthatja, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az életkor növekedésével is együtt jár az erek merevebbé és vastagabbá válása, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora.  Ennek okairól több teória is létezik.  Az egyik elmélet szerint egy „ördögi körről” van szó: az öregedés létrehoz bizonyos környezeti változásokat az erekben, amelyek hatására az erek keményedni kezdenek, és kialakul a magas vérnyomás. Ugyanakkor a megváltozott környezet azt is megkönnyíti, hogy zsíros plakkok rakódjanak le az erek belső falán. Így jön létre az érszűkület, amely felgyorsítja az erek öregedését, ami pedig tovább keményíti az ereket és további lerakódásokat eredményez.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezek a folyamatok egyes emberekben gyorsan, másokban sokkal lassabban mennek végbe – végeredményben tehát az ereink „életkora” akár el is térhet a valódi, biológiai korunktól.


Az erek jólléte az endotheliumtól függ

Az endothelium (vagyis az erek belsejét borító egyrétegű laphám) sejtjei egyfajta karmesteri szerepet töltenek be. Szinte minden, éren belüli aktivitást kontrollálnak, azonban az öregedéssel ők maguk is vesztenek a hatékonyságukból.  Azok a személyek tehát, akik fiatalosan, egészségesen igyekeznek megőrizni az endotheliumot, jelentősen csökkenthetik a magas vérnyomás, az érszűkület, végső soron pedig a szívinfarktus és a stroke esélyét.

Az endothelium egészségét pedig a megfelelő életmóddal és szükség esetén az orvosi segítséggel lehet legtovább megőrizni.

Mi indolkolhatja a kardiológiai kivizsgálást?

 

Bár a kutatók még vizsgálják az endothelium egészségesen tartásának módszereit, az már egyre biztosabbnak látszik, hogy a fizikai inaktivitás rosszul hat az erekre. Többek közt növelheti a vérnyomást, a testzsír százalékot, a koleszterinszintet, csökkentheti az izomtömeget és rugalmatlanabbá teheti az ereket. Éppen ezen okok miatt a mozgásszegény életmódot folytatóknál az idősödés még erősebben igénybe veszi a szív- és érrendszert, tehát indokolt a rendszeres kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Régóta köztudott, hogy a cigarettafüst számos toxikus összetevőt tartalmaz, így például szén-monoxidot, amely rombolja az endothelium sejtjeit. Ezen kívül növeli a vérnyomást és a pulzust, valamint szűkíti az ereket, amelyek így kevesebb oxigént lesznek képesek a szívbe juttatni. Ráadásul a dohányzás hatására a vérlemezkék tapadósabbá válnak, ezáltal pedig hajlamosabbak lesznek a plakk képzésére.

A jelentős túlsúly önmagában növeli a vérnyomást és nagy valószínűséggel a triglicerid szintet is. Ugyanakkor csökkenti a HDL (”jó”) koleszterin szintjét és előrevetíti az inzulinrezisztenciát, illetve a cukorbetegséget.

A 2. típusú diabétesz az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, az esetek közel felét 55 éves kor felett diagnosztizálják. A cukorbetegeknél pedig korábban és agresszívabban jelentkezhet az érszűkület. A rendszeres kardiológiai szűrés azért fontos, mert a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke a diabétesszel összefüggő leggyakoribb halálokok.

A feldolgozatlan stressz során termelődő adrenalin és noradrenalin az idősebb embereknél gyorsabb vérnyomás emelkedést okoz, ráadásul nekik tovább is marad magasan a vérnyomásuk, az erek rugalmatlansága miatt. A magas vérnyomás pedig feltétlenül kezelendő a későbbi, súlyos következmények kivédése miatt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.