Amit a méhnyakrákról mindenkinek tudni kell
Érdekességek2026. május 25.
A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori, ugyanis a szexuális életet élő nők közel 80%-a fertőződik meg HPV-vel élete során. A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt elmúlik a szervezet természetes immunvédekezése következtében, azt azonban nem lehet megmondani, hogy kinél szűnik meg vagy indul el a rákképződés folyamata.
Méhnyakrák akkor alakulhat ki, ha a rákkeltő HPV-típussal történő fertőzés tartóssá válik. A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot és ezáltal megakadályozható a méhnyakrák kialakulása.
Egy korábban átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, a nők életük során többször is megfertőződhetnek. A méhnyakrák elleni védőoltás szexuális életet élő nőknek is javasolt, így megelőzhetővé válnak a további rákkeltő HPV okozta fertőzések. Magyarországon évente közel 10.000 nőnél végeznek méhnyakcsonkolást (konizációt) rákmegelőző állapotban. Ez a szám rendkívül magas. A méhnyakcsonkolást követően egy későbbi gyermekvállalás esetén nehezebb lehet a teherbe esés, illetve koraszülést is eredményezhet. Védőoltással jelentősen csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata.
- Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében.
- A betegség súlyát tovább jelzi, hogy évente több mint 30 ezer méhnyakrákos esetet fedeznek fel, valamint 15 ezren vesztik életüket méhnyakrák következtében.
- Magyarországon Európa viszonylatában is súlyos a helyzet: hazánkban tavaly közel 400 nő halt meg a betegségben.
| Nagyon fontos, hogy minden nő, életkorra való tekintet nélkül tudatában legyen annak, hogy védőoltással és rendszeres szűréssel ma már nagyon eredményesen védekezhetünk a méhnyakrák ellen. |
A védőoltás és a szűrés életeket menthet
A méhnyakrák-megelőzés első lépése lehet védőoltás beadása. Az oltóanyag megakadályozza a méhnyakrákot okozó HPV-fertőzés kialakulását. A teljes oltási sor három adagból áll, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, bármelyik orvos felírhatja. A vakcina a méhnyakrákok nagy többségét képes kivédeni, a ritka rákkeltő HPV típusok ellen nem véd, ezért a rendszeres szűrést az oltás után is folytatni kell.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2012-es ajánlása alapján Európában már 19 országban van rész- vagy teljes finanszírozás keretében méhnyakrák elleni védőoltás az integrált, szűrésből és védőoltásból álló méhnyakrák-megelőzési program részeként. A Központ állásfoglalásában egyértelműen megjelent, hogy a méhnyakrák elleni vakcináció, a méhnyakrák-szűrés, valamint a méhnyakrákkal kapcsolatos egészségtudatosság fokozása együtt kell, hogy egy integrált méhnyakrák megelőzési stratégiát alkossanak.
A védőoltáshoz való hozzáférés elősegítéséhez és hazai átoltottság növeléséhez jelentősen hozzájárulna, ha az oltás ingyenesen elérhetővé válna egy korosztály számára.
A szűrővizsgálat a kóros elváltozások, rákmegelőző állapotok időben történő felfedezését teszi lehetővé. Sajnos az elváltozások megközelítőleg 20%-a a szűrés során nem kerül felfedezésre. Ezért a védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.
forrás: Patika Magazin
