Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amiben különbözünk: A férfiak és nők agya

Érdekességek2022. április 19.

Fotó forrása: PixabayA legerogénebb zóna az agyunk, és a férfi-női agy különbségeinek a felderítése nemi viselkedésünk megértéséhez segít hozzá. Különbözőképpen észleljük a dolgokat, és mást tartunk fontosnak abban, amit észreveszünk. Az agyunk másképpen "szerveződött".  

Mindannyian küzdünk valamiféle előítélettel. Az viszont köztudomású, hogy a nők csakugyan nem tudnak olyan jól térképet rajzolni, viszont jobban olvasnak a jellemekben. Fejlettebb a képzelőerejük, és ezért egy olyan problémát, amely megoldhatatlannak látszik, jobban kezelnek, mint a férfiak.

Az első módszeres vizsgálatot a nemi különbözőségek terén Francis Gatton végezte 1882-ben. Ő figyelte meg, hogy a férfiak nehéz körülmények között jobb teljesítményre képesek. Ez látszólagos ellentmondásnak tűnik az előbb mondottakkal kapcsolatban. A nehéz feladatok a férfiaknak valók, a teljesen lehetetlenek viszont a nőknek...

Felmérések azt a meglepő eredményt mutatják, hogy a nők hallása jobb, mint férfiaké, valamint, hogy a kéket előnyben részesítik a pirossal szemben.

Ha a tárgyakról és elméleti tételekről van szó, az agyuk berendezése folytán a férfiak kerülnek előnybe. A nők viszont érzékenyebbek minden ingerre. Szerkezeténél fogva a nők agya szélesebb körben fogja fel, és könnyebben tudja összekapcsolni az információkat, jobban tudja vonatkoztatni őket, noha az analizálás inkább férfiakat jellemez, mint nőket. Ez utóbbiak kapcsolatteremtése sokkal fejlettebb és úgy velük született tulajdonság, mint az előbbieknél az agresszivitás.

Másként látunk

A szó szoros értelmében. Amikor a nőket a macskákhoz hasonlítják, akkor tulajdonképpen ez az összehasonlítás nem is olyan csacsiság: a nők tényleg jobban látnak a sötétben, mint a férfiak, de a vörös színnek többfajtáját képesek érzékelni. A vizuális memóriájuk is jobb.

A férfiaknak szűkebb a látómezejük, viszont a mélységélesség érzékelésük jobb, és - ezt mindenki tudja, aki már látott egy nőt meg egy férfit betolatni autójával egy szűk parkolóhelyre - a perspektívát jobban érzékelik

A fájdalomhoz való viszonyunk

A nők élesebben és gyorsabban reagálnak a fájdalomra, viszont a tartós, rossz közérzetet és betegséget jobban bírják.

Állítólag az ízlelésük és a szaglásuk is érzékenyebb, és amikor a hatodik érzékre kerül a sor az is bebizonyított, hogy a nők sokkal több olyan dolgot is érzékelnek, amellyel szemben a férfiak vakok és süketek. Sokszor előfordul, hogy egy feleség indulatosan reagál egy látszólag semleges mondatra, valószínű, hogy csak kihall ilyenkor valamit, aminek másik még csak a tudatában sincs. Valószínűleg a nők - részben ezért - látszanak hisztérikusnak.


Memória

A férfiak koherens rendszerbe rendezik azokat az információkat, amelyek nem személyes jellegűek. A nők agya a férfiakénál több adatot tud tárolni - viszont: lényegtelen, véletlenül begyűjtött megfigyeléseket vagy érzeteket.

A csaknem mindenható gének

Talán meglepő, de a gyermek nemét nem egyedül a gének döntik el. Tudjuk, hogy a hormonok befolyásolják a viselkedésünket, de vajon azt tudjuk-e, hogy a nemünk is részben is rajtuk múlik? Genetikai összetételétől függetlenül a magzat csak akkor válik fiúvá, ha a férfi nemi hormonok hatnak rá. Erre akkor jöttek rá, amikor az öröklött rendellenességeket vizsgálták.

A magzat neme a hatodik héten dől el

Ez a mondat elég drámaian hangzik, ha melléképzeljük mindazokat a mondvacsinált vagy valóságos konfliktusokat, amelyek jellemzik a nemi szerepünkhöz fűződő viszonyunkat - serdülőkorunk idején. Akár egy thriller címe is lehetne: A hatodik hét, hiszen aligha élünk át ennél izgalmasabb játszmát, mint éppen ezt, amit nem tudunk abbahagyni, amíg csak élünk.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is

2025. július 13.

Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével. 

A pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.  

A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.

Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?

Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.

A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.

A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.



A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban. 

Lelki töltődés madárdallal

2025. július 12.

Amióta hét ágra süt a nap és meleg van, azt vettem észre, hogy akárhányszor madárcsicsergést hallok, gondolkodás nélkül megállok egy pillanatra, és minden figyelmemet a hangra összpontosítom. „Beszívom” a füttyszót. Nem ritkán még el is mosolyodok tőle – ösztönösen.

Így hat rám a madárdal, amit városi emberként különösen értékelek a budapesti „betondzsungelen” áthaladva. Nem csak én derülök fel egy pillanat alatt a madárszótól. Eszembe jutott egy kedves ismerősöm története, aki a Covid-világjárvány alatt a városi kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként. Talán nem is kell magyarázni, hogy miért, de hatalmas stresszt élt meg a munkájában akkoriban. Az segítette őt a mindennapokban, hogy a dolgozói pihenőben megpihent pár szabad percében, ami hogy, hogynem, madárdaltól volt hangos. Az a pár perc aranyat ért számára, a madarak éneke feltöltötte, megnyugtatta, sőt furcsán reménytelivé is tette őt. Később derült ki számára, hogy nem a környékbeli parkban lakó madarak énekét hallotta, hanem a kórház rádiójából szólt a madárfütty: az igazgatóság azt gondolta, hogy ez jól fog esni az egészségügyi dolgozóknak abban a különösen embert próbáló időszakban. És milyen igazuk volt! Elgondolkodtatott ez a történet, és a saját tapasztalatom.

Vajon tényleg ekkora hatással lenne a pszichés jóllétünkre, hangulatunkra a madarak éneke?

Olyannyira, hogy egy ilyen világszintű krízis alatt tulajdonképpen pszichológiai beavatkozásként használják a stresszes és a kimerült egészségügyi dolgozók számára?

Persze, azt ma már tudjuk, hogy a természetben eltöltött idő jelentősen hozzájárul a testi-lelki egészségünkhöz is (pl. növeli a boldogságérzetet, javítja az alvásunkat, csökkenti a vérnyomásunkat és még sorolhatnánk). De vajon tényleg az is ekkora hatással van ránk, ha ki se tesszük a lábunkat az erdőbe, ám az ablakon kidugva a fejünket hallgatjuk a fekete rigó énekét?