Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amiben különbözünk: A férfiak és nők agya

Érdekességek2022. április 19.

Fotó forrása: PixabayA legerogénebb zóna az agyunk, és a férfi-női agy különbségeinek a felderítése nemi viselkedésünk megértéséhez segít hozzá. Különbözőképpen észleljük a dolgokat, és mást tartunk fontosnak abban, amit észreveszünk. Az agyunk másképpen "szerveződött".  

Mindannyian küzdünk valamiféle előítélettel. Az viszont köztudomású, hogy a nők csakugyan nem tudnak olyan jól térképet rajzolni, viszont jobban olvasnak a jellemekben. Fejlettebb a képzelőerejük, és ezért egy olyan problémát, amely megoldhatatlannak látszik, jobban kezelnek, mint a férfiak.

Az első módszeres vizsgálatot a nemi különbözőségek terén Francis Gatton végezte 1882-ben. Ő figyelte meg, hogy a férfiak nehéz körülmények között jobb teljesítményre képesek. Ez látszólagos ellentmondásnak tűnik az előbb mondottakkal kapcsolatban. A nehéz feladatok a férfiaknak valók, a teljesen lehetetlenek viszont a nőknek...

Felmérések azt a meglepő eredményt mutatják, hogy a nők hallása jobb, mint férfiaké, valamint, hogy a kéket előnyben részesítik a pirossal szemben.

Ha a tárgyakról és elméleti tételekről van szó, az agyuk berendezése folytán a férfiak kerülnek előnybe. A nők viszont érzékenyebbek minden ingerre. Szerkezeténél fogva a nők agya szélesebb körben fogja fel, és könnyebben tudja összekapcsolni az információkat, jobban tudja vonatkoztatni őket, noha az analizálás inkább férfiakat jellemez, mint nőket. Ez utóbbiak kapcsolatteremtése sokkal fejlettebb és úgy velük született tulajdonság, mint az előbbieknél az agresszivitás.

Másként látunk

A szó szoros értelmében. Amikor a nőket a macskákhoz hasonlítják, akkor tulajdonképpen ez az összehasonlítás nem is olyan csacsiság: a nők tényleg jobban látnak a sötétben, mint a férfiak, de a vörös színnek többfajtáját képesek érzékelni. A vizuális memóriájuk is jobb.

A férfiaknak szűkebb a látómezejük, viszont a mélységélesség érzékelésük jobb, és - ezt mindenki tudja, aki már látott egy nőt meg egy férfit betolatni autójával egy szűk parkolóhelyre - a perspektívát jobban érzékelik

A fájdalomhoz való viszonyunk

A nők élesebben és gyorsabban reagálnak a fájdalomra, viszont a tartós, rossz közérzetet és betegséget jobban bírják.

Állítólag az ízlelésük és a szaglásuk is érzékenyebb, és amikor a hatodik érzékre kerül a sor az is bebizonyított, hogy a nők sokkal több olyan dolgot is érzékelnek, amellyel szemben a férfiak vakok és süketek. Sokszor előfordul, hogy egy feleség indulatosan reagál egy látszólag semleges mondatra, valószínű, hogy csak kihall ilyenkor valamit, aminek másik még csak a tudatában sincs. Valószínűleg a nők - részben ezért - látszanak hisztérikusnak.


Memória

A férfiak koherens rendszerbe rendezik azokat az információkat, amelyek nem személyes jellegűek. A nők agya a férfiakénál több adatot tud tárolni - viszont: lényegtelen, véletlenül begyűjtött megfigyeléseket vagy érzeteket.

A csaknem mindenható gének

Talán meglepő, de a gyermek nemét nem egyedül a gének döntik el. Tudjuk, hogy a hormonok befolyásolják a viselkedésünket, de vajon azt tudjuk-e, hogy a nemünk is részben is rajtuk múlik? Genetikai összetételétől függetlenül a magzat csak akkor válik fiúvá, ha a férfi nemi hormonok hatnak rá. Erre akkor jöttek rá, amikor az öröklött rendellenességeket vizsgálták.

A magzat neme a hatodik héten dől el

Ez a mondat elég drámaian hangzik, ha melléképzeljük mindazokat a mondvacsinált vagy valóságos konfliktusokat, amelyek jellemzik a nemi szerepünkhöz fűződő viszonyunkat - serdülőkorunk idején. Akár egy thriller címe is lehetne: A hatodik hét, hiszen aligha élünk át ennél izgalmasabb játszmát, mint éppen ezt, amit nem tudunk abbahagyni, amíg csak élünk.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.