Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aludj el, drágám, és megmondom, milyen vagy!

Érdekességek2019. december 18.

Rengeteg kutatás témája már évtizedek óta az alvás, álmodás. Nemcsak az álmok keletkezése és jelentése foglalkoztatja a kutatókat, hanem újabban az alvási testhelyzetek is. Abból, hogy valaki hogyan alszik, megtudhatunk néhány rejtett és kevésbé rejtett személyiségjegyet.  

Alvás alatt nem tudjuk kontrollálni, ellenőrizni önmagunkat, így tudattalanul is feltárjuk rejtett vonásainkat az értő szemek előtt. Ugyanis az alvási pozíciók visszatükrözik néhány belső tulajdonságunkat.

A kutatók úgy vélik, hogy akik az életben kifele fordulók, azok álmukban is olyan testtartást vesznek föl, amely inkább befogadó; míg befelé forduló társainkat magzati pózban láthatjuk alvás közben. Akik nagyon érzelmesek, azok álmukban védekező pózt vesznek fel; akik viszont inkább az eszükre hallgatnak, azok önmutogató testhelyzetet „választanak”.

Néhány alvási jelenség
A kifelé forduló emberek a hátukon fekszenek, lábaik lazán összehúzva, karjaik fejmagasságban széttárva helyezkednek el (ún. macskapóz). Ez az ellazult testtartás olyan emberről árulkodik, aki kedves, barátkozó, kissé hízelgő egyéniség. Azokra, akik ebben a befogadó helyzetben alszanak, még az is jellemző, hogy kerülik a konfliktusokat, finom, ám mégis magabiztos emberek. Nem félnek a fenyegetettségtől, biztonságérzetüknek köszönhetően mindig uralják a helyzetet.

A magzat
Magzati pózban alvó társaink valamelyik oldalukon fekszenek, lábukat felhúzzák, karjukat arcuk elé helyezik. Személyiségükre a szelídség, kedvesség, félénkség jellemző, akik másoktól menedéket, támaszt, segítséget igényelnek.

A strucc
Vannak ún. struccpózban alvó emberek is, akik úgy alszanak, mint egy gombóc, teljesen a takaróba temetkezve. Ők azok, akik kifejezetten félnek az agressziótól, és mindig aggódnak, szoronganak valami miatt. Sajnos gondjaik elől gyakran betegségekbe is hajlamosak menekülni, és az életben inkább a „struccpolitikát” folytatják.


A védekező
A tipikus védekező alvópózt preferáló társaink a hasukon alszanak, karjaikat arcuk elé helyezik, lábukat hasuk alá hízzák, mintha futni készülnének. Ők félnek a támadásoktól, de az életben mindig küzdelemre kényszerülnek. Ezek az emberek nehezen viselik az élettől kapott pofonokat, és szeretnek elbújni a problémák elől.

Az önmutogató
Vannak olyan emberek, akik önmutogató pózban alszanak, vagyis lábukat szétterpesztik, karjukat magasan széttárják és a hátukon fekszenek. Ők olyan személyiségek, akik kifejezetten versengésre születtek, természetük kissé kihívó. Képesek biztonságot nyújtani, bár maguk is arra vágynak. Szeretik szabadságukat megőrizni!

Ha még nem ismered jól társadat, akkor érdemes egyszer-egyszer fennmaradni éjszaka, hogy megleshesd személyiségének rejtett vonásait, vagy kicsit elgondolkodnod saját alvási szokásaidon.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.