Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aludj baba, aludjál…

Érdekességek2017. április 22.

Alszik a baba, alszik…De nem gyakran és még csak véletlenül sem akkor, amikor kellene. Mind a baba kialvatlanság, mind pedig a rendszertelen alvások szülőkre gyakorolt hatása, igen komoly gondokat tud okozni az egész családnak. 

Egyszer megkeresett egy meggyötört édesanya, aki elpanaszolta, hogy kétéves leánya egyáltalán nem alszik. A kialvatlan anyuka fáradt és kétségbeesett volt, szemben vidám és eleven kislányával. Miután részletesen megbeszéltük, mennyit alszik a kislány, kiderült, hogy kilenc órát naponta. Igaz viszont, hogy négyet nappal, két részletben, a maradék ötöt éjszaka, de éjfél és négy óra között többnyire ébren van (és vele együtt a kialvatlan család). A kilenc óra alvás nem sok ebben a korban, de úgy tűnik, hogy ennek a kislánynak elegendő. Csakhogy a szülőknek nem lehet elég négy óra alvás! – meséli tapasztalatait Dr. Boross Gábor gyermekgyógyász.

Fáradt szülők

Az alvászavar meglehetősen általános probléma ebben az életkorban. A cambridge-i egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint a 14 hónapos gyermekek szülei a rendszeres éjszakai felébredést tartják a legnagyobb problémának. Egy részletes felmérés során – szintén Nagy-Britanniából – a megkérdezett édesanyák 35%-a számolt be arról, hogy az éjszaka egy részében ébren volt. Harmincöt százalék! Ennyi fáradt szülőt!


A kicsik alvásigénye

A baba napi alvásigénye rendkívül változó. Az újszülött átlagban 16-18 órát alszik, féléves korban már csak 14-15 órát, másfél éves korban ennél is kevesebbet, 10-12 órát szundít átlagosan. Az sem mindegy, hogy a baba mennyit alszik egyhuzamban. Míg az újszülött csak néhány órát, addig egy féléves csecsemő már 8 órát is alhat egyfolytában. Ha ez az idő éjszakára esik, a szülők boldog embernek érezhetik magukat.

Az átlagos értékek nem minden gyermekre vonatkoznak. Csak annyit jelentenek, hogy a gyermekek fele ennél többet, másik fele meg ennél kevesebbet alszik. Egy féléves baba alhat 10, vagy akár 16 órát is. Egyik sem kóros.

A “rosszalvó” gyerek nem a nevelés kudarca

Azt viszont fontos leszögeznünk, hogy a “rosszalvó” gyermek nem nevelési kudarc, ahogy azt még ma is sokan gondolják. Az alvási szokásokat nagyon nehéz megváltoztatni. Nincs olyan biztos recept, amelynek segítségével az addig éjszakákat végigüvöltő gyermek néhány kezelést követően már úgy megy aludni, mint egy angyal. Majdnem biztos, hogy csak hosszabb kísérletezés után találjuk meg azt a módszert, ami a mi babánk esetében is hatásos (ha egyáltalán megtaláljuk).

Az alvási problémák a lefekvéssel kezdődnek

Gyermekünk nem akkor akar ágyba bújni, amikor mi szeretnénk. Talán még nem álmos, esetleg érdekli, ami körülötte történik, játszani szeretne stb. Ugyanakkor a szülőknek nagy szükségük lehet a gyermekek nélkül eltöltött néhány órára esténként. Ebben az esetben segíthet a rendszeresség. Ha a kis bébi megszokja, hogy minden este kb. 8 óra körül – a fürdetés és a vacsora után – ágyba kerül és alhat, akkor számára ez természetes lesz. A későbbiekben sem akar tovább fennmaradni. Ha időnként áthágjuk a magunk alkotta szabályt, és egy vendégség vagy valamilyen közös program kedvéért hol hétkor, hol tízkor fektetjük le gyermekünket – amit természetesen megtehetünk -, akkor ne várjuk el, hogy a gyerek a későbbiekben örömmel menjen nyolckor lefeküdni.

Ne legyen büntetés az alvás!

Soha ne küldjük büntetésből ágyba a gyerekeket! Ne mondjuk, hogy ma nem viselkedtél rendesen, ezért előbb kell lefeküdnöd. Nagyobb gyerekkel ne éreztessük, hogy a lefekvéssel valamiből kimarad. Például: “Most már feküdj le, mert a tv-műsor nem neked való”, vagy “amiről most beszélgetünk, az csak ránk tartozik”. Legyen a lefekvés az öröm forrása. Ezt szolgálhatja a rövid esti mese, vagy hogy a kedvenc játékait magával viheti az ágyba. Az esti elalvás vagy az éjszakai felébredések után az elalvás hosszú évekig összefügghet azzal, amit a baba kisbabakorában megszokott. Ha csecsemőkorban minden alkalommal elaltattuk, azaz szopás közben aludt el a baba, vagy álomba ringattuk, a későbbiekben is mindig ezt a kellemes módját fogja igényelni az elaltatásnak. Helyesebb talán, ha hagyjuk elaludni, nem tartjuk addig kézben, amíg elalszik, hanem amikor már látjuk, hogy álmos és ellazult, akkor az ágyába téve engedjük ott álomba szenderülni.

Dr. Boross Gábor
gyermekgyógyász szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.