Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aludj baba, aludjál…

Érdekességek2017. április 22.

Alszik a baba, alszik…De nem gyakran és még csak véletlenül sem akkor, amikor kellene. Mind a baba kialvatlanság, mind pedig a rendszertelen alvások szülőkre gyakorolt hatása, igen komoly gondokat tud okozni az egész családnak. 

Egyszer megkeresett egy meggyötört édesanya, aki elpanaszolta, hogy kétéves leánya egyáltalán nem alszik. A kialvatlan anyuka fáradt és kétségbeesett volt, szemben vidám és eleven kislányával. Miután részletesen megbeszéltük, mennyit alszik a kislány, kiderült, hogy kilenc órát naponta. Igaz viszont, hogy négyet nappal, két részletben, a maradék ötöt éjszaka, de éjfél és négy óra között többnyire ébren van (és vele együtt a kialvatlan család). A kilenc óra alvás nem sok ebben a korban, de úgy tűnik, hogy ennek a kislánynak elegendő. Csakhogy a szülőknek nem lehet elég négy óra alvás! – meséli tapasztalatait Dr. Boross Gábor gyermekgyógyász.

Fáradt szülők

Az alvászavar meglehetősen általános probléma ebben az életkorban. A cambridge-i egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint a 14 hónapos gyermekek szülei a rendszeres éjszakai felébredést tartják a legnagyobb problémának. Egy részletes felmérés során – szintén Nagy-Britanniából – a megkérdezett édesanyák 35%-a számolt be arról, hogy az éjszaka egy részében ébren volt. Harmincöt százalék! Ennyi fáradt szülőt!


A kicsik alvásigénye

A baba napi alvásigénye rendkívül változó. Az újszülött átlagban 16-18 órát alszik, féléves korban már csak 14-15 órát, másfél éves korban ennél is kevesebbet, 10-12 órát szundít átlagosan. Az sem mindegy, hogy a baba mennyit alszik egyhuzamban. Míg az újszülött csak néhány órát, addig egy féléves csecsemő már 8 órát is alhat egyfolytában. Ha ez az idő éjszakára esik, a szülők boldog embernek érezhetik magukat.

Az átlagos értékek nem minden gyermekre vonatkoznak. Csak annyit jelentenek, hogy a gyermekek fele ennél többet, másik fele meg ennél kevesebbet alszik. Egy féléves baba alhat 10, vagy akár 16 órát is. Egyik sem kóros.

A “rosszalvó” gyerek nem a nevelés kudarca

Azt viszont fontos leszögeznünk, hogy a “rosszalvó” gyermek nem nevelési kudarc, ahogy azt még ma is sokan gondolják. Az alvási szokásokat nagyon nehéz megváltoztatni. Nincs olyan biztos recept, amelynek segítségével az addig éjszakákat végigüvöltő gyermek néhány kezelést követően már úgy megy aludni, mint egy angyal. Majdnem biztos, hogy csak hosszabb kísérletezés után találjuk meg azt a módszert, ami a mi babánk esetében is hatásos (ha egyáltalán megtaláljuk).

Az alvási problémák a lefekvéssel kezdődnek

Gyermekünk nem akkor akar ágyba bújni, amikor mi szeretnénk. Talán még nem álmos, esetleg érdekli, ami körülötte történik, játszani szeretne stb. Ugyanakkor a szülőknek nagy szükségük lehet a gyermekek nélkül eltöltött néhány órára esténként. Ebben az esetben segíthet a rendszeresség. Ha a kis bébi megszokja, hogy minden este kb. 8 óra körül – a fürdetés és a vacsora után – ágyba kerül és alhat, akkor számára ez természetes lesz. A későbbiekben sem akar tovább fennmaradni. Ha időnként áthágjuk a magunk alkotta szabályt, és egy vendégség vagy valamilyen közös program kedvéért hol hétkor, hol tízkor fektetjük le gyermekünket – amit természetesen megtehetünk -, akkor ne várjuk el, hogy a gyerek a későbbiekben örömmel menjen nyolckor lefeküdni.

Ne legyen büntetés az alvás!

Soha ne küldjük büntetésből ágyba a gyerekeket! Ne mondjuk, hogy ma nem viselkedtél rendesen, ezért előbb kell lefeküdnöd. Nagyobb gyerekkel ne éreztessük, hogy a lefekvéssel valamiből kimarad. Például: “Most már feküdj le, mert a tv-műsor nem neked való”, vagy “amiről most beszélgetünk, az csak ránk tartozik”. Legyen a lefekvés az öröm forrása. Ezt szolgálhatja a rövid esti mese, vagy hogy a kedvenc játékait magával viheti az ágyba. Az esti elalvás vagy az éjszakai felébredések után az elalvás hosszú évekig összefügghet azzal, amit a baba kisbabakorában megszokott. Ha csecsemőkorban minden alkalommal elaltattuk, azaz szopás közben aludt el a baba, vagy álomba ringattuk, a későbbiekben is mindig ezt a kellemes módját fogja igényelni az elaltatásnak. Helyesebb talán, ha hagyjuk elaludni, nem tartjuk addig kézben, amíg elalszik, hanem amikor már látjuk, hogy álmos és ellazult, akkor az ágyába téve engedjük ott álomba szenderülni.

Dr. Boross Gábor
gyermekgyógyász szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ha elfogy a tetterõ

2026. november 12.

A motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.