Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alopecia areata – Will Smith feleségének elkezdett visszanőni a haja

Érdekességek2024. január 08.

Sokan akkor hallottak először az alopecia areata nevű jelenségről, amikor Jada Pinkett Smith először jelent meg nyilvánosan, nem rejtegetve kopasz fejbőrét. Ez a bátorság erőt adhatott mindazoknak, akik a hajvesztéses állapottal élnek, hogy ne szégyelljék azt, amiről nem tehetnek. Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus arról beszélt, betegségnek tekinthető-e az alopecia, teljes hajvesztésre kell-e számítani az érintetteknek és hogy milyen kezelési lehetőségek jöhetnek szóba.

Az alopecia areata nem feltétlenül jelent teljes hajvesztést

Az alopecia areata egy autoimmun állapot, amely során az immunrendszer „tévedésből” a hajhagymákat támadja meg – ennek lesz következménye az enyhe/súlyos mértékű hajhullás, hajvesztés. A hajvesztés mértéke ugyanis egyénileg eltérő lehet, az egészen enyhétől, amikor csak kicsi foltokban hullik ki a haj, a teljes kopaszságig – ezt hívják alopecia totalis-nak. Ha a testről és az arcról is kihullik a szőr, akkor alopecia universalis-nak nevezik az állapotot.

– Az alopecia nem jelenti azt, hogy az ezzel élők betegek, a hajvesztés csupán egy tünet, ami akár meg is szűnhet. Az autoimmun állapottól eltekintve az érintettek akár teljesen egészségesek is lehetnek – hangsúlyozza Brezán doktornő. – Akik először találkoznak ezzel a problémával, sokszor attól tartanak, ez valami komoly betegségre figyelmeztethet, de erről az alopecia esetében szó sincs. Ugyanakkor a hajvesztés pontos okát orvosnak kell diagnosztizálnia, ezért feltétlenül fontos, hogy kivizsgáltassa magát a páciens.

Mi okozhatja a hajvesztést?

Az alopecia bármely életkorban kialakulhat, de gyakran tinédzsereknél, illetve a húszas, harmincas években jelenik meg, bár akár gyerekeknél is megfigyelhető lehet. Nők és férfiak egyaránt érintettek lehetnek, méghozzá legtöbbször úgy, hogy a családban ennek nem volt előzménye. Ugyanakkor, ha maga az érintett, vagy vér szerinti hozzátartozója szenvedett/szenved autoimmun betegségben (mint például pikkelysömör, pajzsmirigy betegség, vitiligó, lupus vagy cukorbetegség), akkor az alopecia kialakulásának is nagyobb az esélye.

Ugyancsak rizikófaktornak számítanak bizonyos további faktorok:
– terhesség,
– vírusos, vagy egyéb fertőző megbetegedések,
– kezeletlen stressz,
– trauma.


Mit lehet kezdeni a hajvesztéssel?

Jada Pinkett Smith néhány hete számolt be róla, hogy bár nála teljes kopaszságot okozott az alopecia, lassan kezd visszanőni a haja.
– Bár az immunsejtek az alopecia során a saját hajhagymákat támadják meg, attól még a hajhagymák életben maradnak, ami azt jelenti, hogy a haj vissza is nőhet. Amennyiben csak enyhe hajvesztésről van szó, ez akár magától is megtörténhet, ha súlyosabb az eset, kezelésre lehet szükség – ismerteti dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus.

– Miután megvizsgáltuk és kikérdeztük a pácienst, utána jártunk, jelen van-e esetleg más, akár autoimmun betegség is az életében, dönthetünk a kezelésről. Szóba jöhetnek szájon át szedhető szteroid készítmények, topikális készítmények, fényterápia, és az immunterápia több formája is. Nem minden kezelés működik mindenkinél, ezért türelemre van szükség a páciensek részéről, hiszen nem csak a megfelelő módszert kell megtalálni, de maga a hajnövekedés is lassú folyamat, és nem is következik be minden egyes érintettnél. Mindenesetre nem szabad feladni, és a bőrgyógyászati kezelés mellett érdemes lehet pszichológiai, mentálhigiénés segítséget is igénybe venni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.