Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Álmatlan éjszakák, álmos nappalok

Érdekességek2020. augusztus 09.

Fotó: gettyimages.com

A forgolódással, ébren töltött éjszakákra számtalan magyarázatunk lehet: munkahelyi, vagy családi konfliktusok, stressz, vagy ha úgy érezzük, összecsapnak a hullámok a fejünk felett. Ha ez az állapot huzamosabb ideig is eltart, nem árt, ha átgondoljuk a helyzetet: könnyen lehet, hogy inszomnia, vagyis kóros álmatlanság okozza a panaszokat.

Egyedül nem megy

Akár elvalvási nehézségekkel küzdünk, akár az éjszakai ébredések okoznak panaszt, a végeredmény ugyanaz: napközbeni fáradtság, a teljesítőképesség csökkenése, koncentrációs problémák – sorolja a kialvatlanság következményeit dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa.

Az álmatlanság lehet átmeneti, adott élethelyzethez köthető, mely a körülmények változásával, a probléma megszűnésével magától is oldódik, viszonylag rövid idő alatt. Krónikus inszomniáról beszélünk, ha az álmatlanság több héten át fennáll, ilyenkor három hét-egy hónap elteltével érdemes szakember segítségét igénybe venni a probléma orvoslásához.

Három hét után önvizsgálat

Előfordul, hogy megfelelő mennyiségű alvás ellenére reggel úgy ébredünk, „mint akin átment egy úthenger” és napközben is fáradtak, álmosak vagyunk. Nem feltétlenül jó hír, ha valaki bárhol, bármikor el tud aludni. A több órás alvás ellenére fennálló fokozott napközbeni aluszékonyság az alvás rossz minőségét jelezheti, ami mögött számtalan betegség, többek között ún. elsődleges alvásbetegségek állhatnak. Ezek közül az egyik leggyakoribb a horkolás, alvás alatti légzéskimaradás, amit gyakran a hálótárs vesz észre elsőnek.

Ne tekintsük tehát normálisnak, ha hosszú ideje a kialvatlanság tüneteivel küzdünk: nappal fáradtabbak, idegesebbek vagyunk, rosszabbul teljesítünk – figyelmeztet dr. Vida ZsuzsannaNéhány hét után érdemes átgondolni, hogy mikor kezdődtek a panaszok, egy héten hány éjszakát töltünk álmatlanul. Általános állapotunk mellett – stressz, napirend, határidők a munkában, családi gondok – figyeljünk az étkezésre, testmozgásra, rendszeresen szedett gyógyszerekre is.


Gyakran bizonyos készítmények mellékhatásaként jelentkeznek alvásproblémák, de egy-egy nehezebb vacsora, a rendszertelen étkezés, túlzott alkoholfogyasztás, vagy a mozgáshiány is közrejátszhat az alvási nehézségek megjelenésében. A kivizsgálásban sokat segít, ha megfigyeléseinket papírra vetjük. Az alvás-naplóba célszerű a lefekvés és az ébredés időpontját és az éjszakai felriadások számát illetve a reggeli és napközbeni hangulatunkat, állapotunkat is címszavakban lejegyezni.

A rosszul alvók több balesetet okoznak

Fotó: 123rf.comAz egészséges életmód kapcsán sokszor hangsúlyozzuk az étrend és a mozgás jelentőségét, de az alvás is épp ilyen lényeges ahhoz, hogy egészségünket megőrizhessük. A kialvatlanság hosszútávon számos kedvezőtlen folyamatot indít el a szervezetben, melyek hatására megnő a szív-és érrendszeri és mentális betegségek – például depresszió -, a diabétesz, magasvérnyomás kockázata. Az alváshiány rövidtávú veszélyei azonban még ennél is súlyosabbak lehetnek.

A fáradtság és figyelmetlenség akár végzetes következményekkel is járhat. A University Hospital in Leeds kutatói által elvégzett felmérésben az alvási apnoé miatt kialvatlan csoportban ugyanis kétszer annyian teljesítettek rosszul a vezetési szimulációs teszteken. Egy másik vizsgálatban az alvási apnoéban szenvedő csoport egyharmada ismerte el, hogy gyakran került alvásközeli állapotba még vezetés közben is.

Megoldások és tippek

Az álmatlanság gyógyszerek és stresszoldó terápiák, életmódváltás segítségével kezelhető. A terápia fontos része az alvási-higiéne átalakítása, a helytelen, nyugodt alvást zavaró szokások elhagyása. A következőkre érdemes figyelni:


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.