Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alma-típusú elhízásnál más veszély is fenyeget

Érdekességek2022. június 02.

A túlsúly, mint probléma, ritkán jár egyedül. Aki nem mozog és stresszes életmódot él, nagy valószínűséggel társbetegségeket is beenged az életébe. Ha pedig ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni. A metabolikus-szindrómáról és a kilépés lehetőségeiről beszélt dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

 Fotó: 123rf.comA veszélyes “alma”

A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség (vagy az emelkedett vércukorszint) olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár “négyes fogatként” is lehetne aposztrofálni a jelenséget. A  tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, amelynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak.

A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma-típusú elhízásról beszélhetünk, amit laikusok esetleg sörhasként is emlegetnek. A túlsúly mértéke azonban nem mindig vág egybe az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is kifejezett anyagcsere változással jár együtt. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések és az emelkedett vércukorszint – mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok – legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke (agyi érelzáródás, agyvérzés). Ugyanakkor ez a négy összetevő sokszor állhat rejtetten az érszűkület vagy a potenciazavar megjelenése mögött is.

Ördögi kör

A  magas vérnyomást súlyosbítja, hogy a zsírszövet növekedése miatt a szív csak növekvő ellenállást leküzdve tudja a testen átpumpálni a vért, sőt a túlsúly az idegrendszer aktiválásán keresztül is gyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul az alma típusú elhízottakban a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakul ki. Ha pedig a sejtek inzulinérzékelése csökken, azt a szervezet inzulinhiányként éli meg, és a hiányt, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel.

A nagyobb hasi körmérettel rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több, mint felénél is jelen van. Az ördögi kör tehát itt is tetten érhető, hiszen a magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, mely tovább súlyosbítja a magas vérnyomás.

A „védő” HDL-koleszterinszint csökkenése és az „ártalmas” LDL-koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló érelmeszesedés az érrendszer rugalmasságát csökkenti, mely a magasvérnyomás betegség további romlását eredményezi. Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek.

A folyamatok tehát összefüggenek és szerteágaznak, tehát valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények. A metabolikus-szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert minden egyes eleme nem egyszerűen megemeli, hanem mintegy megháromszorozza a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Így akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, az 14-15-ször nagyobb eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre.


40 felett segíthet a menedzserkardiológia

Túlsúly esetén bármikor, illetve 40 év felett mindenkinek ajánlatos egy komplex kardiológiai kivizsgálás-sorozaton átmennie, a szívinfarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek megelőzése céljából. Különösen ajánlott ez azoknak a menedzser életmódot folytató személyeknek, akiknek a metabolikus-szindróma elemein túl a stressz is jelen van az életükben. A stressz ugyanis bizonyítottan önálló rizikófaktorként járul hozzá a szívbetegségek kifejlődéséhez. Ezért tartalmaz a menedzserkardiológiai szűrés a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylaboron, az arteriográfos mérésen túl úgynevezett szívstressz vizsgálatot is – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

Felelősek vagyunk magunkért

A fenyegető következmények valóban riasztóak, de jó hír, hogy a metabolikus-szindróma minden elemét lehetőségünkben áll befolyásolni táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett. Az életmód orvoslás keretein belül elérhető komplex életmód terápia a gyógyszerszükségletet fokozatosan csökkentheti, sőt  idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat mellette.

Fotó: 123rf.com

Nemcsak a szívinfarktus és az agyi katasztrófa kockázatát csökkenthetjük életmód terápiával, hanem számtalan daganatos betegségét is. A fogyás és a rendszeres testmozgás így megszakítja a betegségek  ördögi körét, nem is beszélve a közérzetünkre és a megjelenésünkre gyakorolt hatásról. Az első lépés tehát a felelősség felismerése, a második pedig a szakértői segítség igénybevétele.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.