Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergiaszezon, érettségi, nyaralás – a bélflóránkat is fel kell készíteni a kihívásokra

Érdekességek2025. június 08.

Szimbiotikumokkal (probiotikum+prebiotikum) támogathatjuk immunrendszerünket, mentális állapotunkat és közérzetünket

Fotó: www.freepik.com | katemangostarAhogy közeledik a nyár, szép lassan kezdetét veszi az allergiaszezon is. A diákoknak megkezdődött az egyik legnagyobb mentális megterhelést jelentő érettségi időszak, míg sokan már az év első nyaralását várják. Bár a kihívások sokfélék, a megoldás lehet közös: a bélflóra egyensúlyának megtartásával vehetjük fel a harcot a szervezetünket érő hatásokkal szemben.

Egyre többen szembesülnek az újra és újra jelentkező szezonális allergiával. Tavaszra a szervezet tartalékai is kimerülnek, sokan nehezebben viselik a stresszt. Az utazások idején pedig gyakran jelentkezik gyomor- és bélrendszeri kellemetlenség, panasz. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a tünetek mind összefüggésbe hozhatók a bélflóra egyensúlyának felborulásával. A bélflóra támogatása – például szimbiotikumok segítségével – ilyenkor különösen aktuális.

„Minden időszakban van ok arra, hogy erősítsük a bélflóránkat és probiotikumot, vagy ha lehet, szimbiotikumot fogyasszunk” – hangsúlyozza dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.

A szakértő kiemeli, hogy a bélflóra – vagyis a bélrendszerünkben élő több milliárdnyi jótékony mikroorganizmus – kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, az emésztésben, sőt, a mentális egészségünk fenntartásában is. A bél és az agy között fennálló úgynevezett „bél–agy tengely” révén a bélflóra állapota hatással van a hangulatunkra, a stressztűrő képességünkre, sőt az alvás minőségére is.

A tavasz a kihívások ideje

A tél végére legyengült immunrendszer nehezebben birkózik meg az allergénekkel, különösen, ha a bélflóra sincs rendben. Kutatások szerint, ha a bélrendszer mikrobiomja kiegyensúlyozott, az allergiás tünetek is enyhébbek lehetnek.

„Emellett a stresszes időszakok, mint például az érettségi és vizsgaidőszak, gyakran járnak együtt szorongással, alvászavarral – ezek hátterében is gyakran meghúzódhat a bélflóra rossz állapota” – tette hozzá dr. Budai Marianna.
Jönnek az utazások – és velük a hasmenéses betegségek


Jönnek az utazások – és velük a hasmenéses betegségek

A közelgő nyári hónapok sokak számára az utazás, az ismeretlen tájak, új ízek, különlegességek felfedezésének időszaka. Ezek azonban gyakran járnak együtt gyomor- és bélpanaszokkal, amelyek szinte mindig felborítják a bélflóra egyensúlyát.

„Ilyenkor különösen indokolt lehet probiotikumok, lehetőleg szimbiotikumok alkalmazása, amelyek egyszerre pótolják a jótékony baktériumokat és biztosítják számukra a megfelelő tápanyagot (prebiotikumot) is” – magyarázza a szakértő.

Mi az a szimbiotikum?

A szimbiotikum olyan készítmény, amely egyszerre tartalmaz probiotikumokat – élő, jótékony baktériumokat – és prebiotikumokat, amelyek ezeknek a baktériumoknak táptalajt biztosítanak. Ezáltal a prebiotikumok a jótékony baktériumok bélrendszerben való megtelepedését és elszaporodását elősegítik, és a hozzájuk köthető kedvező hatásokat fokozzák. Vizsgálati eredmények alapján a szimbiotikumok alkalmazása kedvezőbb hatású lehet, mint a probiotikum önmagában való adagolása.

„A szakemberek azután vezették be a szimbiotikum elnevezést a mindkét típusú összetevőt tartalmazó készítményekre, hogy megismerték, milyen előnyöket kínál a pro- és prebiotikumok együttes alkalmazása” – ismertette dr. Budai Marianna.

Nemcsak antibiotikumok esetén hasznos

Sokan csak antibiotikumos kezelés esetén gondolnak a probiotikumra. Közismert, hogy az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat, de a hasznos baktériumokat is pusztítják, így a bélflóra támogatása ilyenkor különösen fontos. De kevesen tudják, hogy az antibiotikumok mellett a gyógyszerek közel egynegyede – például gombaellenes szerek, gyomorsavcsökkentők, sőt akár pszichiátriai készítmények – szintén módosíthatják a bélflóra összetételét.

„Sok készítményt évekig, akár évtizedekig is szednek a betegek. A hosszú távú alkalmazás, a magas dózis, az életkor, az általános egészségi állapot, az étrend és más egyidejűleg szedett gyógyszerek mind befolyásolják, hogy mennyire károsodik a bélflóra” – emeli ki a szakértő.

Hogyan válasszunk szimbiotikumot?

A szakgyógyszerész szerint érdemes megbízható, jól ismert gyártót választani, az életkornak megfelelő készítményt keresni, olyan terméket fogyasztani, amely minél többféle – legalább hét humán baktériumtörzset tartalmaz, prebiotikummal kiegészítve. Ugyanakkor a kúra alatt és azon túl is figyelni kell a kiegyensúlyozott táplálkozásra.

A tapasztalatok és a tudományos kutatások azt mutatják, hogy a mikrobiom egészsége kulcsfontosságú az általános közérzet, a betegségek megelőzése és a mentális stabilitás megőrzése szempontjából is. Ezért nemcsak antibiotikumos kezeléskor, hanem bármikor, amikor a szervezet fokozott megterhelésnek van kitéve, érdemes a szimbiotikumok fogyasztását fontolóra venni.  


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.