Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergiás kismama a gyógyszertárban

Érdekességek2017. május 09.

Babát vársz és allergiás vagy? Dr. Budai Marianna gyógyszerész szakértő segít megválaszolni a kérdéseidet a kezelési lehetőségekkel kapcsolatban. 

Allergiás kismamák gyógyszerei

– Azt hiszem, hogy allergiás lettem. Folyik, dugul az orrom, és mellé néha tüsszögök is, főleg akkor, ha a szabadban vagyok. És mindez már vagy három hete tart. Pont most, amikor babát várok. Lehet, hogy a terhesség miatt lettem allergiás?

Dr. Budai Marianna: A terhesség önmagában nem okoz allergiát. Előfordulhat azonban, hogy a várandóssággal összefüggő hormonális változások és pszichés megterhelés ahhoz vezet, hogy korábban nem tapasztalt allergiás panaszok jelennek meg; azaz a terhesség alatt válik valaki allergiássá.

– Ráadásul a barátnőm azt mondta, hogy kismamaként jobb, ha semmiféle gyógyszert nem szedek, egyszerűen ki kell bírnom. Tényleg nincs rá segítség?

Dr. Budai Marianna: Megnyugtathatom: valóban igaz, hogy a rendelkezésre álló patikaszerek repertoárja nem olyan széles, mintha nem lenne várandós, de azért találhat enyhülést a panaszaira. Ha jól értettem, akkor az orrpanaszai, az orrfolyás és az orrdugulás a leginkább zavarók az ön számára. Így van?

– Igen, nagyon zavaró, hogy nehezen kapok csak levegőt. Már a hatodik hónapban vagyok, a baba egyébként is nehezíti a légzésem, és ez az allergia még pluszban ront a panaszokon.

Dr. Budai Marianna: Ez tényleg kellemetlen. Sok kismama egyébként allergiás panaszok nélkül is tapasztal orrdugulást a második trimeszterben.


Kockázatmentesen alkalmazhatók a várandósság időszakában is a tengeri sós orrspray-k. Akár napi többszöri alkalommal is használhat sós vizes orrzuhanyt vagy orrmosó kancsót. Javaslom, hogy első lépésben próbálkozzon efféle kíméletes megoldásokkal.

Eredménnyel járhat még az orrjáratok zsíros, vazelines kenőccsel való kenegetése is. Ha pollenek okozzák a panaszokat, akkor azok csapdázódhatnak ezekben a zsíros állagú kenőcsökben.

Ha mindez kevésnek bizonyul, akkor a hatásos terápia megtalálása orvos feladata, aki – tudva azt, hogy ön gyermeket vár – dönt arról, hogy milyen gyógyszert alkalmazhat.

– Szabad egyáltalán gyógyszeres orrspray-t használni egy kismamának?

Dr. Budai Marianna: Az allergiaellenes hatóanyagú, azelasztint tartalmazó orrspray alkalmazása az első trimeszterben lehetőleg kerülendő, alkalmazására a második és a harmadik trimeszterben is csak orvosi javaslatra kerülhet sor.

Orrdugulás enyhítésére az érszűkítő hatóanyagú orrcseppeket és orrspray-ket, amelyek használata egyébként is általában 7 napban maximált, nem ajánlják kismamáknak. Azaz, az oximetazolin-, xilometazolin-, fenilefrin-, nafazolin- vagy tramazolin- hatóanyagú szerek nem javasoltak. Vannak arra utaló ismeretek, hogy a terhesség alatti gyakori, rendszeres érösszehúzó hatású orrcsepphasználat eredményeként a magzat vér- és oxigénellátása romolhat, illetve a terhesség vége felé gyakran regisztrált CTG-görbén is kóros eltérések mutatkozhatnak.

A betegtájékoztatók – a fejlődő embrió/magzat biztonságát előrehelyezve – általában óva intenek a gyógyszerek szedésétől, vagy az orvosra bízzák a használatot illetően a döntés meghozatalát.

Vannak olyan helyzetek, amikor a gyógyszerszedés elmaradása több bajt okozhat, mint amekkora egy adott hatóanyag szedése által jelentett kockázat. Ha például a kismama alig jut levegőhöz, és emiatt már aludni sem tud, akkor ez akár veszélyesebb lehet a fejlődő gyermekre nézve, mint egy allergiaellenes gyógyszer ésszerű használata. Ebben a kérdésben az orvos mérlegel.

– Még egy kérdésem van, ha kalcium-pezsgőtablettát iszom, az segíthet az allergiás panaszaimon?

Dr. Budai Marianna: Sajnos nem. A köztudatban még mindig erősen él az a tévhit, hogy a kalcium egyfajta allergiagyógyszer, és az allergiás panaszok enyhítésére szolgál; miközben már bebizonyosodott, hogy a kalcium nem alkalmas sem az allergiás reakció kiküszöbölésére, sem annak enyhítésére. A kalciumnak létfontosságú szerepe van a szervezetben, de nem az allergiás megbetegedések területén.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)