Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergiás a tojásra? – Így helyettesítse!

Érdekességek2022. április 11.

Tojásallergia felnőtteknél és gyerekeknél is jelentkezhet. Kezelésének egyetlen módja, ha a tojást kiiktatjuk az étrendből, de ez nem jelenti azt, hogy a tésztafélékről, édességekről is le kell mondani. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa hasznos tanácsokkal, és egy sütemény recepttel is segíti a tojásmentes diéta összeállítását.

Durum

A tojás számtalan, a hazai konyhában is gyakran előforduló étel alapanyaga. A rántotta és omlett mellett a rántott hús, tészták és sütemény is elképzelhetetlen lenne nélküle, ha nem létezne ma már több összetevő és praktika is a helyettesítésére. A tojásmentes diétát tartó betegeim számára több alternatíva is rendelkezésre áll, hogy ne kelljen egy alapanyag kiesése miatt drasztikusan változtatni étkezési szokásaikon – mondja Varga Dóra.

Durumtészta például a legtöbb üzletben kapható. Ízében teljes mértékben a hagyományos, tojást is tartalmazó tésztákkal megegyező termék, a különlegessége abban rejlik, hogy mivel a durumliszt fehérje tartalma magasabb, ezért tojás hozzáadása nélkül is készíthetünk vele ételeket. Súlyos tojás allergia esetén arra azért érdemes figyelni, hogy a legtöbb durum tészta nyomokban tartalmazhat tojást, így a címke olvasását sose mellőzzük vásárlás előtt!

Lenmag, gyümölcsök és keményítő

A sütemények készítésénél használhatjuk tehát az említett búzafélét, de ha szeretnénk például zabpehely liszttel is sütni, mint az alábbi recept esetében, akkor szükségünk lesz egy plusz hozzávalóra, amivel a tojást kiválthatjuk: ez jelen esetben a lenmag. Egy tojást megközelítőleg 3 evőkanál vízbe áztatott és aztán összeturmixolt, egy evőkanálnyi lenmaggal helyettesíthetünk. Ennél egyszerűbb megoldás a lenmagpehely, amit közvetlenül a hozzávalókhoz adhatunk.

Kevert süteményeknél a banán és az alma is jó alternatíva a helyettesítésre: kb. 80g gyümölcs egyenlő egy tojással. A tojás kukorica- és burgonyakeményítővel is kiváltható – panírozáshoz például jól bevált a kukoricakeményítőt vízzel elegyítve, habverővel felverve kapott tojásfehérje állagú anyag – de létezik erre a célra speciálisan tojáshelyettesítő por, amit a csomagolásán leírtaknak megfelelően használunk fel.

Piskóta tojás nélkül

Bár első hallásra elképzelhetetlennek tűnik piskótát készíteni tojás nélkül, ám egy kis konyhai trükkel ez sem lehetetlen.  Ha a szokásos tésztánkhoz tojás helyett szódabikarbónát, citromlevet vagy ecetet használunk, akkor hasonlóan magas, laza, buborékokkal teli piskótatésztát kaphatunk.


Tojás a készételekben

Tavaly december 13-tól megváltoztak az élelmiszerek allergén jelölésének szabályai. Aki tojásra allergiás, jegyezze fel a 3-as számot, ezzel jelölik ugyanis, hogy az adott termék, vagy készétel tojást tartalmaz. A jelölés szerepelhet a csomagoláson, de egyre több helyen látható, hogy egy táblát kifüggesztenek az allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagok felsorolásával (a rendeletben szereplő sorrendben) és a termék neve mellé csak számokat írnak. Például ha a pékségben a kakaós csiga árcéduláján, a glutént jelző 1-es mellett 3-as is szerepel, akkor tojást is tartalmaz.

Tavaszi ropogtatnivaló:

CITROMOS KEKSZ

Hozzávalók 12 darabhoz:
–    100g vaj
–    7dkg xilit (nyírfacukor)
–    4dkg kókuszreszelék
–    1 citrom reszelt héja
–    1 fél citrom leve
–    70g zabpehelyliszt
–    1 evőkanál lenmagpehely

Elkészítése:
A felolvasztott vajat kikeverjük xilittel, hozzáadjuk a kókuszreszeléket, a citrom reszelt héját és a citrom egyik felének a kifacsart levét. Hozzákeverjük a zabpehelylisztet, a lenmagpelyhet és ha szükséges, kevés vízzel vagy tejjel könnyebben formázhatóvá tehetjük. Sütőpapírral bélelt tepsire kis halmokat teszünk és egy kanál segítségével ellapítjuk őket, vagy keksznyomót is használhatunk. 180 oC-ra előmelegített sütőben, 10-15 perc alatt készre sütjük.

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.