Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

Érdekességek2017. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.


Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát.

Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát.

Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszú távú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek.

A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Az immunterápiát március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gluténmentes édességek farsangra, gyerekzsúrra

2026. február 19.

Ha csak kevés időnk marad, akkor is készíthetünk finomságokat az ünnepekre. Varga Dóra dietetikus, két olyan gyorsan elkészíthető receptet is ajánl, ami biztosan a gyerekek kedvence lesz.

Gesztenyés keksz (gluténmentes, tejmentes, diabetikus)



Talán nincs is gyerek, aki ne szeretné a kekszet. Akár magában, akár teával, vagy kakaóval reggelire, uzsonnára is kínálhatjuk a házilag készített ropogtatni valót. Gyerekeknek szervezett összejöveteleken is nagy sikere van, otthon és az óvodában, iskolában is népszerű csemege. A gesztenyés keksz összetevői miatt a fogtündérnek sem kell aggódnia, mivel az édesítéshez xilitet használunk, abból is csak keveset. A gesztenyeliszt eleve édeskés íze, erős aromája mellé nem is kell több.


Cukorbetegek, diétázók figyelmébe!

A napi szénhidrát mennyiség számításánál vegyük figyelembe, hogy 1 darab keksz tápanyag összetétele a következőképpen alakul:


energia: 65 kcal
fehérje 1 g
zsír 5 g
szénhidrát 5 g.



Hozzávalók: (25 darabhoz)


10 dkg gesztenyeliszt
10 dkg finomra őrölt mandula
7 dkg xilit plusz
1 tojás
5 dkg kókuszzsír
1 citrom reszelt héja
1 kk sütőpor

A táplálkozás és a stressz is okozhat refluxot

2026. február 19.



Az életmódunknak számos olyan összetevője lehet, ami kockázati tényezőnek számít a reflux és más betegségek szempontjából is – mondja dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Egyrészt egyszerre sokat, zsírosat, túlfűszerezett ételeket eszünk, ráadásul ha a lefekvést megelőző két órában étkezünk, akkor nagy valószínűséggel jelentkeznek a refluxos tünetek. Ha mindezek és a mozgáshiány miatt túlsúllyal, elhízással is küzdünk, akkor szintén jelentősen nő a reflux kialakulásának kockázata. Ugyancsak ilyen életmódelem az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a túlzott mértékű koffeinfogyasztás. Nem tekinthető káros életmódelemnek, mégis kockázati tényezőnek számít még a citrusfélék, a paradicsom, csokoládé, a szénsavas italok fogyasztása és bizonyos gyógyszerek szedése is. Utóbbiak közt sajnos éppen az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek, a fájdalomcsillapítók és magas vérnyomás elleni gyógyszerek szerepelnek. Kevésbé szoktunk erre gondolni, de kezeletlen stressz és az ennek talaján kialakuló pszichés problémák is fokozhatják a tüneteket. Ha pedig a panaszok alapján felmerül a gyanú, érdemes kivizsgálni, nincs-e jelen a szervezetben a Helicobacter pylori, ami a lakosság jelentős százalékában megtalálható baktérium.

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.