Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

Érdekességek2017. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.


Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát.

Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát.

Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszú távú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek.

A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Az immunterápiát március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthoni balesetek megelőzhetők

2026. március 04.

A biztonság ott kezdődik, ahol a törődés

Az otthonunk a biztonság szigete – legalábbis annak hisszük. Pedig a legtöbb baleset éppen ott történik, ahol a legnagyobb nyugalmat keressük: a négy fal között.

A biztonságos otthon azonban nem szerencse kérdése, hanem tudatos döntéseké – a törődés, az odafigyelés és a szeretet apró, de következetes lépéseié. Az otthon az élet középpontja: a nyugalom, a biztonság, a meghittség tere. Mégis, a legtöbb baleset nem az utcán vagy a munkahelyen történik, hanem éppen ott, ahol a legvédettebbnek érezzük magunkat – a saját otthonunkban. Az idősek és a tartós betegséggel élők számára egy apró figyelmetlenség is komoly következményekkel járhat. Egy csúszás, egy rossz mozdulat vagy egy megbillenő bútor elég ahhoz, hogy az önállóság hirtelen kiszolgáltatottságba forduljon.
A betegbiztonság nem csak kórházi kérdés. A valódi biztonság otthon kezdődik – abban a térben, ahol az ember él, mozog, pihen és gyógyul. Az odafigyelés, az előrelátás és a környezet tudatos átalakítása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy idős vagy sérülékeny hozzátartozóink biztonságban és méltósággal élhessenek.

Hajunk tavaszi gondozásáról

2026. március 03.

A téli hónapok elmúltával gyakran vesszük észre, hogy hajszálaink állománya károsult, töredezik, végei felrostozódnak, a hajszálaink elvékonyodnak.

Sokszor hajlamosak vagyunk a tavaszi fáradtságunkra, vitaminhiányunkra fogni ezen jelenségek okait.

A hajunk állományának állapota biztosan követi az évszakok változásait, hiszen ősszel kifejezetten növekedhet a hajhullásunk mértéke, olykor ijesztő mennyiségben is. A tél folyamán leginkább a zárt, száraz levegőn való tartózkodás, a sapka vagy a kalap viselése is okozhat fejbőrviszketést, korpázó hámlást. A szaknyelv seborrhoeának nevezi. Többször igazolták speciális gombák jelenlétét a korpázó gyulladt fejbőrön, de ezen elváltozásnak a gomba csak egyik tényezője lehet. Az ilyen esetekben ajánlott gyógysamponok hatásosak, de tartósan nem tudják megszüntetni a gyakran visszatérő kellemetlen tüneteket. A mindennapi munkánk során létrejövő feszültségek, stresszhelyzetek, lelki megrázkódtatások is befolyásolják a természetes anyagcsere-folyamatainkat, következményesen a szaruképződést és hajunk állományát. Nagymértékben károsítja hajszálainkat a tartós hullámok alkalmazása, a hajszálak kiszőkítése is. Ama oly divatos vékony fonatok kialakítása egy folyamatos húzást alakít ki a hajas fejbőrön, ami jelentős hajállomány-pusztuláshoz is vezethet. Sajnos az ilyen haj ápolása igen nehéz, és nem megoldott.

Milliók szedik helytelenül a gyógyszereiket

2026. március 03.

Az amerikai Nemzeti Betegtájékoztató és Edukációs Tanács szerint állampolgárok milliói, akik idült megbetegedésben szenvednek, helytelenül szedik a gyógyszereiket, sõt, sokszor abba is hagyják a szedésüket.

A beszámoló szerint különösen a kezdetben tünetmentes egyének vannak nagy kockázatnak kitéve. A magasvérnyomás-betegségben szenvedõk közül például csak minden második beteg szedi rendszeresen az elõírt gyógyszereit, holott a magas vérnyomás megháromszorozza a szívbetegségek kockázatát.