Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

Érdekességek2017. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.


Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát.

Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát.

Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszú távú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek.

A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Az immunterápiát március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nők társadalmi helyzete

2026. április 09.

Az ideálkép és a valóság fontossága

Sandro Botticelli Vénusz születése című világhírű festménye a XV. századi itáliai reneszánsz egyik legismertebb remekműve. A szerelem és szépség istennője itt egy kagylóhéjon érkezik a tengerpartra, a nyugati szél és egy nimfa kíséretében, a klasszikus szépségideál megtestesítőjeként. Éteri, megközelíthetetlen és mégis kiszolgáltatott, amolyan igazi férfifantázia.

Ez az idealizált, lírai ábrázolás persze már akkor is távol állt a korabeli társadalom általános nőképétől, miként ma sem a kifutókról ismert szupermodellek jönnek szemben a boltban, és ezt nem is várja el senki. Az azonban sokat változott az évszázadok alatt, hogy az alapvetően férfielvű nyugati társadalmakban hogyan is tekintett a maszkulin többség a nőkre, és milyen elvárásokkal élt velük szemben. (Itt fontos megjegyezni, hogy bár a férfi-nő arány demográfiai szempontból nagyjából kiegyensúlyozott volt mindig is, szociológiailag azonban mindig az a többség, aki előnyöket élvez, és hatalma van, miközben az a kisebbség, akit hátrányosan megkülönböztetnek. Így lett kisebbség a nőkből a legtöbb kultúrában.)

Ahonnan indultunk: a kettősségek korszakai

A középkori Európában a férfiak (és rajtuk keresztül a társadalom) viszonyát a nőkhöz alapvető kettősség jellemezte.


Az „igazi nő” modellje egyfelől Szűz Mária volt, mint a tiszta, önfeláldozó, az anyaságot megjelenítő ideál.
De a kereszténység dominálta világképben fontos volt Éva is. Mint a bűn forrása, a gyenge, aki egyszerre kísértő és kísérthető, szóval mindenképpen olyan, akinek a férfi védelmére és felügyeletére van szüksége.

Fáradtság elleni tippek

2026. április 09.

A krónikus fáradtság, kimerültség elkerülhető. Íme, néhány tipp a gyors regenerálódáshoz, korábbi erőnlétünk visszanyeréséhez.

Az 5 tippet tartalmazó, alábbi regenerálódási terv lehetővé teheti, hogy akár egy hónapon belül visszanyerjük jó erőnlétünket, vitalitásunkat.

1. Vegyük számba a fáradtság okait!

Szokványosnak tűnhet, mégis elengedhetetlen, hogy amikor fáradtak vagyunk, először tegyük fel magunknak a kérdést, mi válthatta azt ki. A kimerültség azt jelenti, hogy túlléptük a határainkat, nem hallgattunk szervezetünk szavára. Tanácsolható, hogy szánjunk időt „helyzetfelmérés” készítésére. Ebből a gyors és egyszerű mozzanatból tudatosság bontakozhat ki, amely a változáshoz vezet.

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.