Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Állandóan jelenetet rendez a gyerek…

Érdekességek2022. július 15.

Amikor kisgyermekünk mindenre nemet mond, ordítani kezd, dühében földre dobja a játékait, verekszik, szinte állandóan duzzog – mit tehetünk ellene? Ha pedig az ehhez hasonló jelenetek kisiskolás korában is folytatódnak, előfordul, hogy végképp tanácstalanok vagyunk. Pedig a helyes szülői magatartás sokat segíthet. Fogadja meg tanácsainkat a dührohamok megfékezésére, és a gyermek ösztönzésére, illetve meggyőzésére, hogy ne legyenek mindennaposak ezek a „cirkuszok”.

Fotó: gettyimages.comSemmiségekért dühöng

Ne hagyjuk, hogy gyermekünk dührohamai rendszerré váljanak. Legyünk szilárdak, és tiltásainkat következetesen tarttassuk be vele, ésszerű magyarázatok kíséretében. Hiszen elsősorban arra van szüksége, hogy megértse, milyen korlátokat szabtunk meg neki, melyeken nem léphet túl. Ezek általában a hétköznapi élethez köthető, egyszerű intések (pld. nem ehet süteményt ebéd előtt, vagy ne ellenkezzen, ha rendet kell raknia), de amennyiben engedünk, a dühös engedetlenséggel kapcsolatos probléma súlyosbodhat. Nagyobb dühkitörések alkalmával otthon jó módszer, ha beküldjük rövid időre a szobájába, míg kissé megnyugszik.

Néhány perc múlva menjünk be hozzá, hogy megkérjük, mondja el, miért reagált így. Ezt meghallgatva magyarázzuk el – nyugodta hangnemben -, hogy miben nem volt igaza, és az ilyen jelenetek nem vezetnek sehová. Utána azért babusgassuk egy kicsit: tudnia kell, hogy természetesen szeretjük mindazok után is, ami történt.

Agresszív, haragjában ráüt a szüleire

Ez a magatartás nagyfokú határozottságot igényel a szülő részéről. Fontos a gyerekkel megértetni, hogy nem szabad ráütnie senkire, agresszívnak lennie – legyen szó akár rólunk, akár másokról -, semmilyen esetben sem. Ha úgy tűnik, a gyereknek mégis szüksége van arra, hogy ily módon kitombolja magát, javasolhatjuk neki haragja párnáján való levezetését. Sokszor valamilyen, életkorának megfelelő sporttevékenység is hasznos lehet, annak érdekében, hogy nyugodtabb legyen, és ne verekedésre használja fölös energiáit.

A játékait a földre dobálja

Ahelyett, hogy kiabálnánk vele, ismét a legjobb módszer, ha elszigeteljük a szobájában néhány percre (nem órákra!). Azután feltétlenül és nyomatékosan emlékeztessük arra, milyen szabályok uralkodnak otthon: rendet kell tartani, és vigyázni kell a dolgaira – ne a játékain ”álljon bosszút”, ha rossz kedve van. Helyezzünk kilátásba büntetést, ha mégis újra kezdi szétdobálni a tárgyait: pld. egy időre elvesszük tőle a kedvenc játékát. Amikor pedig már nagyobbacska, és dühében értékesebb tárgyait is tönkre teszi, szigorúan figyelmeztessük, hogy nem kap helyettük újat.

Bevásárláskor jelenetet rendez, követelőzik az áruházban

A szülők nagy része több-kevesebb sikerrel tudja megoldani az ilyen helyzeteket. Próbáljuk ugyanazt a magatartás tanúsítani, mint otthon: vonjuk el a gyereket mások szeme elől, és az áruházból való távozás után kezdjünk magyarázatba, miért nem veszünk neki játékot annyiszor, ahányszor csak akarja. De persze a legjobb megelőzni a követelőzést. Már mikor vásárolni indulunk a gyerekkel, bocsássuk előre, hogy játékvásárlásról nem lesz szó, és nem szeretnénk megint nyilvános „cirkuszt”. Ha ezt nem akarja megérteni, tegyük érthetővé a számára, hogy legközelebb nem jöhet velünk vásárolni, büntetésképpen rábízzuk valakire.


Amikor már az iskolában sem fogad szót

Feltétlenül tájékozódjunk arról, hogy a tanárok hogyan kezelik gyakori ellenkezését, haragját. Mennyire szidják meg, elszigetelik-e a gyereket, nem engedik ki a tanteremből szünetben, vagy esetleg átirányítják egy másik osztályba. Ezek után kérdezzük meg gyermekünktől, hogyan éli meg ezeket az eseményeket, és tudakoljuk meg az azokat megelőző ellenkezései, dühkitörései okát. Szükségtelen az iskolai konfliktusokért otthon megbüntetni, mert igazságtalanságként élné meg. Inkább magyarázzuk el, hogy a tanító néni szeretne számítani rá az iskolai környezetbe való beilleszkedés tekintetében, de ha ezt ő nem veszi figyelembe, akár szigorú eszközökkel is rendre utasíthatja.

A gyermekpszichológus válaszol:

2-3 éves kora között a gyermek fokozatosan rájön, hogyan kezelje érzelmeit. Egészen kicsi korában megszokta például, hogy hozták neki a cumisüveget, amint sírni kezdett. Ahogy nő, meg kell tanulnia türelmesen várni, míg megkapja, amire vágyik, illetve megértenie, hogy nem teheti mindig azt, amit szeretne – és ezt nem könnyű elfogadnia. Ez a fajta értetlenkedő, haragot kiváltó magatartás kb. 6 éves koráig tarthat. Mindamellett, ha dührohamai naponta többször is ismétlődnek, vagy hosszú ideig tartanak, tanácsos pszichológus segítségét kérni.

Lefordíthatók ezek a jelenetek rossz közérzetére is olyan nehézségek miatt, melyekkel a családban, vagy az iskolában találkozott. A gyermeknek azonban minden esetben támogatásra van szüksége, hogy elérkezzék odáig, és megértse: érzelmeit másképp kell kifejeznie, mint haraggal, duzzogással, agresszivitással.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.