Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alig észrevehető tünetek – ismerjük fel a melanomát!

Érdekességek2018. június 16.

A nyár közeledtével egyre többet hallunk a napvédelem fontosságáról: ha a napon tartózkodunk, használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet, ne napfürdőzzünk 11 és 15 óra között, kerüljük a tűző napsütést. Ennek ellenére sokszor döntünk úgy, hogy nem tartjuk meg ezeket a tanácsokat, azt gondolva, hogy mi baj is történhet, ha egy picit megpirulunk. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy a leégés mellett milyen káros hatása lehet a túlzásba vitt napozásnak?

A bőr nem felejt, hallottuk már többször. Mit jelent ez valójában? Sajnos kevesen tudják, hogy a fényvédelem nélküli napozás miatt túlságosan sok UV-sugárzás éri bőrünket, amely felelős az egyik legagresszívabb bőrdaganat, a melanoma kialakulásáért. Ha az évek során többször leégtünk, esetleg hólyagok is kialakultak a bőrégés helyén, abban az esetben nagyobb az esély a káros elváltozásra. A bőr látszólag meggyógyul ugyan, de az ártalmak összeadódnak. Fokozottan veszélyeztetettek azok, akiken sok anyajegy található, ugyanis a daganat az esetek egy részében a meglévő anyajegyekből alakul ki, de fontos tudni azt is, hogy megjelenhet anyajegymentes bőrfelszínen is. Sokan úgy gondolják, hogy velük ez nem történhet meg, ám ne bízzuk a véletlenre egészségünket” – mondta dr. Fáy Andrea, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa.

Mit kell tudni a melanomáról?

A betegség leginkább a negyven év fölöttieket érinti, de egyre nagyobb számban fordul elő a 20-as, 30-as korosztálynál is. A melanomára való hajlam öröklődhet, ezért akinek a családjában előfordult a betegség, azok még jobban vigyázzanak magukra és járjanak rendszeres szűrővizsgálatra! A rizikót fokozza a bőrtípus: akiknek világos a bőrük és a hajuk, illetve akiknek vörös a hajuk és szeplősek, azok különösen veszélyeztetettek.


Hogyan ismerhető fel a betegség?

Ha sok anyajegy található a testünkön, ajánlott az évenkénti rendszeres szűrővizsgálat. Ám abban az esetben, ha elváltozást tapasztalunk valamelyiken, vagy új pigmentált növedéket veszünk észre a bőrünkön, ne halogassuk felkeresni a szakorvost, ugyanis akár melanoma is okozhatja a panaszokat. Az időben felfedezett és diagnosztizált daganatnál jóval nagyobb, akár 100 %-os a gyógyulás esélye.

Milyen tünetei lehetnek a betegségnek?

Hogyan előzhető meg a betegség kialakulása?

„Unalmasnak tűnhet folyton a rendszeres szűrővizsgálat és fényvédelem fontoságáról, a szolárium mellőzéséről és a napozás szabályainak betartásáról olvasni vagy hallani. Ám szakorvosként úgy gondolom, hogy nem lehet elégszer felhívni minderre a figyelmet, látva, hogy egyre nő a melanomás betegek száma. Pedig az időben diagnosztizált betegség kis eséllyel okoz áttétet, így jól gyógyítható. Vigyázzunk magunkra az év minden napján, hiszen UV-sugárzás nem csak nyáron éri a bőrünket! Ha körültekintők vagyunk, egészségesen és boldogan élvezhetjük a simogató napsugarakat” – tette hozzá a doktornő.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.