Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alacsony vérnyomás? 9 természetes vérnyomásemelő tipp

Érdekességek2024. október 21.

Az alacsony vérnyomás legtöbbször alkati adottság, amely azonban időnként panaszt, kellemetlenséget okozhat, bár egyes esetekben ez lehet egy háttérben álló betegség tünete is. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája természetes vérnyomásemelő módszerekről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

Fotó: 123rf.com9 természetes vérnyomásemelő tipp

Alacsony vérnyomás esetén csak ritkán szükséges kezelés, de mindenkinek hasznos ismernie azokat az ötleteket, amelyek kissé megemelik a vérnyomást, és segítenek elkerülni az esetleges gyengeséget, rosszullétet.  

  1. Kerüljük a tűző napot és ne üljünk sokáig meleg vízben!
    A meleg még jobban kitágítja az ereket, vagyis még lejjebb viszi a vérnyomást, ezért a meleg vizes fürdőkben, a kádban és a tűző napon is csak rövid ideig ajánlott tartózkodni. 
  2. Gyakran igyunk!
    A megfelelő folyadék-, főként vízfogyasztás kiegyensúlyozhatja a vérnyomást, így akkor is fontos rendszeresen kortyolni, amikor nem érezzük szomjasnak magunkat.
  3. Óvatosan az alkohollal!
    Bár a jelentős mennyiségű ital éppen emeli a vérnyomást, egy pohár bor egy picit lejjebb is viheti az értéket, így akikre jellemző az alacsony vérnyomás, csak óvatosan fogyasszanak! 
  4. Együnk kevesebbet, de gyakrabban!
    A gyakori kis adagok megelőzhetik a vérnyomásesést, ugyanakkor főleg idős magasvérnyomás betegeknél nem ritka az evés utáni vérnyomáscsökkenés. Nekik étkezés után érdemes lefeküdni.  
  5. Válasszunk sós ételeket!
    A sóról közismert, hogy emeli a vérnyomást, így alacsony értékek esetén beépíthetőek az étrendbe a sós fogások.  Ez nem jelent túlsózást, de érdemes a fogások közül a sós ízűeket előtérbe helyezni. 
  6. Egyeztessünk a gyógyszerelésünkről az orvossal!
    Bizonyos gyógyszerek lejjebb vihetik a vérnyomást – például egyes antidepresszánsok, vízhajtók -, ezért a már szedett gyógyszereinkről és alacsony vérnyomásunkról mindig tájékoztassuk a kardiológust!
  7. Próbáljuk ki a kompressziós zoknit!
    Bár visszér-betegség esetén kötelező a kompressziós harisnyák, zoknik viselése, azok abban is segítenek, hogy csökkentve az lábszárakban keringő vér mennyiségét, az máshová áramolhat. 
  8. Keresztezzük a lábunkat!
    Gyengeség és szédülés esetén beválhat a keresztezett lábbal ülés, ugyanis enyhén emeli a vérnyomást. Viszont éppen ezért nem szabad vérnyomásméréskor így ülni. 
  9. Kerüljük a hirtelen pozícióváltást!
    A helyzetváltozásra bekövetkező hypotonia egyik lehetséges oka a baroreflex (a vérnyomást szabályozó mechanizmus) érzékenységének csökkenése.  Ezt nevezzük orthostázisnak, amikor felálláskor lezuhan a vérnyomás, illetve lassabban emelkedik arra a kívánt mértékre, ami elégséges vérátáramlást biztosít a szervek számára.

Fotó: 123rf.com

Mikor érdemes kivizsgáltatni az alacsony vérnyomást?

A normál vérnyomás 120/80 plusz – mínusz 20 Hgmm, ami ez alatt van, az tekinthető alacsony vérnyomásnak, hipotóniának. Ez még nem feltétlenül kóros, sokan élnek ezzel panaszmentesen. Kórosan alacsony vérnyomás pl. 90/60 mellett a betegnek jellemzően olyan panaszai vannak, mint a megszédülés, a hányinger, a koncentrációs nehézség, az elmosódó látás, a hidegrázás. Sokaknál csak álló helyzetben jelentkeznek a tünetek, ezt nevezzük testhelyzettől függő hipotóniának. Ilyenkor a gyors testhelyzetváltozástól, például felállástól annyira leeshet a vérnyomás, hogy az akár ájuláshoz is vezethet – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

– Ha az alacsony vérnyomás panaszt okoz, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni, hiszen a hasonló tünetek mögött számos ok meghúzódhat. Ilyen lehet például egy rosszul összeállított diéta, a hosszúra nyúlt ágyban fekvés, bizonyos gyógyszerek, fertőzések.  Előfordul, hogy az alacsony vérnyomás csupán tünete egy betegségnek, amely lehet például a mellékvese működési problémája vagy akár szívelégtelenség is. Ezekben az esetekben orvosi kezelés szükséges, amelynek megkezdésére éppen az ilyen tünetek hívhatják fel a figyelmet! 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk

2025. május 08.



A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.

Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség

A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.  

Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.

Tavaszi–nyári testtömegcsökkentő étrend nőknek (1200 kcal/nap)

2025. május 08.



A receptek nyersanyagkiszabása 1 személyre vonatkozik.
A reggeli, illetve uzsonna zöldségei „korlátlan” mennyiségben, lemérés nélkül fogyaszthatók, mint ahogy az édesítőszerrel ízesített teák is.
A többi élelmiszernél és készételnél ügyelni kell a megadott mennyiségekre!
Az étlap nem fedezi a napi 2,5–3,0 l folyadékigényt, erről gondoskodni kell, elsősorban ásványvíz formájában! Az édes íz hiányát energiamentes édesítőszerekkel lehet pótolni!

1. NAP (1221 kcal)

Reggeli
Citromos tea (édesítőszerrel)
Köményes sajt (50 g)
Korpás Abonett (2 db)
Uborka

Tízórai
Alma (1 db)

Ebéd
Csontleves zöldségbetéttel (200 ml)
Sült virsli (1 db)
Lecsós zöldbab (zöldbab 150 g, szójacsírakonzerv 30 g, étolaj 1 evőkanál, lecsó 50 g, vöröshagyma)

Uzsonna
Málnás túró (félzsíros túró 100 g, málna 50 g, mesterséges édesítőszer)

Vacsora
Joghurtos szárnyas saláta (csirkemell 100 g, zeller 100 g, ananász 50 g, sárgarépa 50 g, joghurt 50 g, édesítők ízlés szerint)
Korpás kifli (1 db)

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.