Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aki gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya

Érdekességek2022. november 25.

Fotó: 123rf.com

Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya is, a gyaloglás leggyorsabb, de még nem futó tempója ugyanis jó jelzője a szervezet és az agy öregedésének egy új amerikai kutatás szerint.

A lassabban gyaloglóknál egy 19 fokozatú skálán “gyorsabb öregedést” mutattak ki, tüdejük, fogsoruk és immunrendszerük általában rosszabb állapotban volt, mint a gyorsabban gyaloglóké – idézte a JAMA Network Open című szaklap friss számában megjelent tanulmányt a SciendeDaily.com.

“Az a meglepő, hogy ezt 45 éveseknél állapítottuk meg, nem idős geriátriai pácienseknél” – mondta Line J.H. Rasmussen, a Duke Egyetem pszichológiai és idegtudományi tanszékének kutatója.

A kutatásban résztvevők gyerekkorában végzett mérések előre jelezhették, kiből lesz lassabb gyalogos. Háromévesen felvett IQ-, nyelvi értési és kudarctűrési tesztjeik, mozgásuk ügyessége és érzelmeik irányításának képessége “megjósolta” a 45 éves kori gyaloglási sebességüket.

“Az orvosok tudják, hogy akik a hetvenes, nyolcvanas éveikben lassabban járnak, általában előbb halnak, mint a hasonló korban gyorsabban gyaloglók. Az új tanulmány azonban az óvodás kortól az életközépig terjedő időszakot ölelte fel, és azt találta, hogy a lassú járás évtizedekkel az öregség előtt jelzi a problémát” – mondta Terrie E. Moffitt, a Duke Egyetem és a King’s College London tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

A hosszú távú kutatás majdnem ezer embert vizsgált, akik mindannyian az új-zélandi Dunedinben születtek ugyanabban az évben. Életük során rendszeresen vizsgálták őket, utoljára 2017 áprilisa és 2019 áprilisa között, 45 éves koruk körül.

Az utolsó mérések MRI-eredményei azt mutatták, hogy a lassabban járóknak általában kisebb volt az agytömegük és az agykéreg vastagsága, kisebb az agyfelszín területe és több volt az agyi erek betegségének a jele, vagyis agyuk valamivel idősebbnek tűnt a gyorsabban gyaloglókéhoz képest.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.