Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akár 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák

Érdekességek2020. április 08.

Akár 1300 évig is megőrződnek az óceánban a Lego-kockák egy új tanulmány szerint.

A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok.

A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak.

A kutatók szerint ez az eredmény is megerősíti azt az üzenetet, miszerint az embereknek alaposan át kell gondolniuk, hogyan bánnak a mindennap használatos tárgyakkal.

Az elmúlt évtized során cornwalli önkéntesek több ezernyi Lego-kockát és más műanyag szemetet szedtek össze a szokásos parttisztítás során. Korábbi tanulmányok szerint ezeket a kockákat a strandokra látogatók veszítették el, vagy a háztartások hulladékfeldolgozása során kerültek a környezetbe.

A mostani kutatáshoz 50 darab megviselt, akrilnitril-butadién-sztirolból (ABS) készült Lego-kockát gyűjtöttek össze és mostak meg, majd mérték meg a súlyukat és méreteiket az egyetem laboratóriumában.

Minden egyes kocka kémiai jellemzőit röntgenfluoreszcencia-spektrométer segítségével állapították meg. Az eredmények segítettek megerősíteni az egyes darabok életkorát bizonyos, már nem használt elemek jelenléte alapján.

Ezeket az elemeket összehasonlították az 1970-es és 1980-as években megvásárolt és nem használt elemekkel, így a tudósok képesek voltak meghatározni a kopottság mértékét és azt, milyen sokáig bírnák még ezek az elemek a tengeri környezetet.


A kutatást Andrew Turner, az Environmental Sciences című szaklap szakértője vezette, aki korábban kiterjedt kutatást végzett a tengeri szemét részeként partra mosódott hulladékdarabok kémiai tulajdonságai terén.

A Lego a történelem egyik legnépszerűbb gyerekjátéka, vonzerejét egyrészt tartóssága jelentette. Kifejezetten arra tervezték, hogy játsszanak vele és fogdossák, ezért nem meglepő, hogy annak ellenére, hogy valószínűleg évtizedeket tölt a tengerben, nem különösebben kopik el. Ugyanakkor tartósságának mértéke még minket is meglepett” – mondta el Turner.

Hozzátette: a vizsgált darabok le voltak simulva és elszíneződtek, egyeseknél a szerkezet sérült és letöredezett, ami arra utal, hogy az érintetlenül maradt kockák is mikrorészecskére eshetnek szét.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.