Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

Érdekességek2025. december 18.

AIDS - továbbra is velünk van a betegségBár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.


Bár 2010–2024 között 40%-kal kevesebb új fertőzést jelentettek világszerte, valamint az AIDS-halálozás is kevesebb mint a felére csökkent, a betegség továbbra is komoly globális kihívás: a mintegy 41 millió HIV-fertőzött közül jelenleg 9 millió nem jut hozzá az életmentő kezeléshez, és több mint 11 millió esetben a vírus terjedése sem kontrollált.
A WHO idei üzenete – „A zavarok legyőzése, az AIDS elleni fellépés megújítása” – arra utal, hogy a világ számos térségében a háborúk, a szegénység, a társadalmi bizonytalanság és az intravénás drogok használatának a terjedése új akadályokat gördít a járvány elleni fellépés elé.

Magyarországon a HIV-fertőzés korszerű kezelését biztosító modern antiretrovirális terápiák teljes palettája elérhető és államilag finanszírozott. A kezelés hatékonyságát jól mutatja, hogy a hazánkban kiszűrt HIV-fertőzöttek több mint 90 százaléka követi a terápiát, ezért közöttük gyakorlatilag teljeskörűen sikerül kimutathatatlan – az átadást is lehetetlenné tévő – szintre csökkenteni a vírusszámot.
 „A hazai HIV-ellátás egyértelműen a nemzetközi élvonalba tartozik. A modern terápiáknak köszönhetően az idejében diagnosztizált betegek teljes értékű életet élhetnek, és ha a gyógyszereiket előírásszerűen szedik, gyakorlatilag nem fertőznek tovább – fogalmazott dr. Szlávik János. Ennek fényében különösen elszomorító, hogy több mint egy évtizede nem változik érdemben a késői stádiumban – a megfertőződés után akár 10-15 évvel – kiszűrt, hazai betegek száma.

Az évente diagnosztizált 200-300 új HIV-fertőzésből, 40-50 beteg későn, csak a betegség előrehaladott és rossz prognózisú AIDS-stádiumában kerül az ellátórendszerbe. A halálozások száma 10–20 között van évente. A hazai HIV-centrumokban körülbelül 3000 beteget kezelnek.

A Pro Infectologia Alapítvány hangsúlyozza: a rendszeres szűrés és a korai felismerés a leghatékonyabb eszköz a súlyos szövődmények, valamint a fertőzés továbbadásának a megelőzésében. A WHO ajánlása szerint minden aktív szexuális életet élő embernek – nemtől és életmódtól függetlenül – érdemes ismernie a saját HIV-státuszát, hiszen a fertőzés a heteroszexuális népesség körében is jelen van.

Az UNAIDS 2025-ös jelentése szerint finanszírozási nehézségek miatt számos közösségi alapú szűrési és támogató szolgáltatás szűnt meg vagy szorult vissza világszerte, ami kedvezőtlen hatással van a járványügyi mutatókra. A jelentés egyértelműen fogalmaz: az AIDS nem múlt el, és az elért eredmények fenn­tartásához befektetés, innováció és következetes egészségpolitikai döntések szükségesek.

A 2030-ra kitűzött globális cél – az új fertőzések és az AIDS-hez köthető halálozás minimalizálása – a jelenlegi adatok alapján csak akkor reális, ha erősödik a szűrési hajlandóság, a társadalmi tudatosság, valamint biztosított marad a folyamatos hozzáférés az ellátáshoz és a prevencióhoz.
Magyarországon a magas színvonalú HIV-ellátás és a korszerű terápiák hozzáférhetősége kedvező kiindulópont a betegség eradikálásához, feltéve, ha az évtized végéig sikerül csökkenteni a HIV-fertőzötteket sújtó stigmatizációt és a szűréssel kapcsolatos félelmeket, valamint sikerül bővíteni az ingyenes, anonim szűrési lehetőségeket.

A Pro Infectologia Alapítvány ezért arra ösztönzi az egészségügyi döntéshozókat, civil szervezeteket és a lakosságot, hogy közösen tegyenek lépéseket a stigma lebontására, a tájékoztatás erősítésére és a szűrési lehetőségek bővítésére.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.