Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Agresszió kisgyerekkorban – Mikortól várható el az önkontroll? (2.)

Érdekességek2017. május 15.

Lehetséges kordában tartani az indulatokat?

Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy miért és hogyan tudunk úrrá lenni az indulatainkon. Az egyik ilyen felfogás szerint evolúciósan megéri, hogy – akár az állatvilágban is – az agresszió korlátozás alá kerüljön. Persze ezt megelőzi egy úgynevezett hierarchia harc, mely végén kialakul egy dominancia rendszer, amelyhez alkalmazkodnak az együttélés könnyebbé tételének érdekében. Így ebben a hierarchiában mindenki ismeri a helyét, hogy ki-kivel hogyan léphet interakcióba, kinek „hol a helye”. Agresszív viselkedést ezután a ranglétra alján levő egyedek nem tanúsíthatnak, csak az ő alattuk levők felé.

Egy másik elmélet szerint a frusztráció okozta indulatot ha ártalmatlan módon ki tudja élni a személy, valamilyen társadalmilag elfogadható módon, akkor az átélt katarzison keresztül csökken a benne rejlő agresszió.

Így például ha az ovistárs megütése, vagy a szülőnek való visszakiabálás helyett a gyermek vagy felnőtt céltáblára lőhet, vagy bokszzsákot üthet, akkor a benne rejlő indulat csökkenni fog. Ezzel kapcsolatos bizonyítékok nem egyértelműek, mégis mind a terapeuták, mind a laikus emberek előszeretettel alkalmazzák ezt a technikát.


Az indulatok korlátozására gyakran használt eszköz a büntetés. Ezzel azonban óvatosan kell bánni. Egyrészt nem minden esetben működik. Fontos, hogy teljesen következetesnek kell lenni, és a nem kívánt cselekedet után minél hamarabb kell megtörténnie a büntetésnek, továbbá az őt megbüntető személynek a gyermek számára fontosnak kell lennie, és azonosulnia kell vele. Másrészt a büntetés fordítva is elsülhet: korlátozó, fenyegető, agresszív nevelési stílus megerősíti, ezáltal fokozza az erőszakos viselkedés megjelenését. Sokkal hatékonyabb a nem agresszív, azaz a kívánt viselkedés megerősítése, jutalmazása. Így alternatívát kap a gyermek az agresszív aktus helyett. Sok esetben ez azzal jár, hogy az agresszorra kevesebb figyelmet szánnak egy konfliktushelyzetben, vagy egyenesen nem vesznek tudomást az erőszakos gyerekről, csak az együttműködés tanúsításakor.

Végül a kognitív kontroll, azaz az észre való hatás is eszköz lehet az indulatok kordában tartásához. Ehhez azonban egy bizonyos életkort el kell érni. Óvodáskorig, sőt, annak is inkább a második feléig csak kiegészítő eljárásként működik az elbeszélgetés, megmagyarázás, mivel a kisebb gyerekeket impulzusaik, mozgásuk irányítja, és az eszük csak később kapcsol be. Ennek ellenére fontos tudatosítani, hogy a helyzetben a másik személy mit érez, hogyan élheti meg a bántást, és hogy nem oldja meg a helyzetet az agresszió. Ám valódi érvényesülése ezeknek a gondolatoknak később bontakozik ki.

Mi szükséges az önkontrollhoz, viselkedéskontrollhoz?

A fenti elméleteknél láthattuk, hogy bizonyos érettség szükséges ahhoz, hogy gátlás alá kerüljön a tudattalanul indított agresszív cselekedet. Ehhez az érettséghez feltétlenül szükség van az önkontroll fejlődésére, illetve arra, hogy internalizálódjon, azaz belsővé, sajáttá váljon a korábban a szülőktől, társadalomtól érkező elvárás, értékrendszer.
Ezek kialakulása egy folyamat, melyhez egyrészt szükséges, hogy az énközpontú, azaz egocentrikus gondolkodásmód egyre jobban átforduljon a külvilág felé. Emellett hosszú évek alatt fejlődik ki a valódi empátia, mely képességgel a másik személy helyzetébe, érzéseibe tud belehelyezkedni. Ez a kettő feltétlenül fontos ahhoz, hogy egyáltalán elgondolkodjon a gyermek azon, hogy miért NEM érdemes az agressziót választania.

Emellett Maccoby négyfelé gátló funkciót fogalmazott meg, mely nélkül az önkontroll nem tud működni.

  1. Az első a mozgások gátlása, hiszen kisgyerekeknél megfigyelhetjük, hogy inkább új tevékenységbe kezdenek, mint a más folyamatban levő mozgást abba hagynák. Ekkor még nem fogják tudni leállítani az elkezdett cselekedetet, nincs meg bennük a gátló funkció.
  2. Másodjára érzelmeik gátlása sem kifejlett még. Nem képesek még az érzés intenzitását, erősségét irányítani, így az átélt frusztráció élménye egy az egyben irányítja még viselkedésüket.
  3. Harmadjára a következtetések gátlása is gyengén működik, vagyis válaszaik, reakcióik gyorsak, és híján vannak az átgondolásnak. Így ismét azt tapasztalhatjuk, hogy kezük előbb jár, mint hogy egyéb megoldást keresnének, hiszen nem gondolkodnak még, főleg hirtelen helyzetben.
  4. Végül a választások gátlása is szükséges az önkontroll elsajátításához, vagyis egy összetettebb, nagyobb képet, vagy a távoli jövőt is érdemes figyelembe venni egy könnyen megszerezhető, előttük levő megoldással szemben.

Mind a négy komponens az óvodáskor során kezd kialakulni, megszilárdulni. Így azt mondhatjuk, hogy 5-6 éves korra jutnak el arra az érettségi szintre, hogy a fenti négy gátlófunkció kialakulásával képesek legyenek viselkedésük kontrollálására, így az agresszió legátlására, mások megértésére, és önmagukon kívül való gondolkodásra.

 

Standovár Sára
pszichológus,
interaktív gyermekterapeuta


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ha elfogy a tetterõ

2026. november 12.

A motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.