Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Áfonyával csökkenthető a cukorbetegség kockázata

Érdekességek2020. augusztus 18.

Több gyümölcs, különösen áfonya, alma és szőlő fogyasztása csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, ám a gyümölcslének nincs ilyen hatása – állapította meg egy friss nemzetközi kutatás.

Fotó: pixabay.comA kutatók több mint 187 ezer amerikai étrendjét vizsgálták meg – tudósított a BBC a British Medical Journalban frissen megjelent tanulmányról. Három különböző, nagy létszámú vizsgálat során ápolóktól és egészségügyi dolgozóktól felvett adatokat elemeztek brit, amerikai és szingapúri kutatók, hogy megnézzék, van-e kapcsolat a gyümölcsevés és a 2-es típusú cukorbetegség között.

Mi okozza a 2-es típusú cukorbetegséget?

Ennél a betegségnél, amelyet inzulinrezisztenciának is neveznek, a szervezet sejtjei nem reagálnak megfelelően a hasnyálmirigy termelte inzulin hormonra, mely a vércukor szintjét szabályozza. Az is okozhatja, hogy a hasnyálmirigy nem bocsát ki megfelelő mennyiségű inzulint, ezért a vérben rendellenesen megnő a cukormennyisége.

Gyümölcsök, amelyek csökkentik a cukorbetegség kockázatát

A kutatás résztvevőinek 6,5 százalékánál, vagyis a 187 382 személyből 12 198-nál alakult ki 2-es típusú cukorbetegség. A vizsgálat kérdőíves kikérdezésen alapult, melyben a résztvevők négyévente beszámoltak arról, átlagosan milyen gyakran fogyasztottak az egyes gyümölcsökből egy-egy adagot. Rákérdeztek a szőlőre (mazsolára), az őszibarackra, a szilvára, a sárgabarackra, a banánra, a dinnyére, az almára, a körtére, a narancsra, a grépfrutra, az eperre és az áfonyára.

Azt az eredményt kapták, hogy heti három adag áfonya, szőlő vagy mazsola, alma és körte jelentősen csökkenti a cukorbetegség kockázatát. Ugyan ez minden gyümölcsről elmondható, az utóbbiak azonban különösen hatékonynak bizonyultak.


Az antociánok és flavíliumok kedvező hatása

Fotó: pixabay.comA kutatók szerint a kedvező hatás az antociánok vagy flavíliumok, egy, a gyümölcsökben is előforduló, vízoldékony színvegyület magas szintjének tulajdonítható. Az antociánokról kimutatták, hogy egereknél segíti a vércukor felvételét. Ugyanezt a hatást kiváltó, természetes polifenolokat is tartalmaznak ezek a gyümölcsök. “A rostok, antioxidánsok, fitokemikáliák, vagyis növényekben előforduló, természetes vegyületek együttes hatása csökkenti a kockázatot” – olvasható a tanulmányban.

A gyümölcslé árthat

Amikor azonban a gyümölcslevek fogyasztását vizsgálták, azt találták, a 2-es típusú cukorbetegség kockázata némileg emelkedett. Úgy becsülték, ha a heti gyümölcslé-adagot teljes gyümölcsök evésével helyettesítenék, jótékonyan hatna az egészségre.

Ha például áfonyára cserélnék a dzsúszt, a cukorbetegség esélye 33 százalékkal esne, ha szőlővel és mazsolával, akkor 19 százalékkal, ha almával és körtével, akkor 13 százalékkal. Ha bármilyen teljes gyümölcsöt, akár narancsot, őszibarackot, szilvát vagy kajszit fogyasztana az ember gyümölcslé helyett, az 7 százalékos kockázatcsökkenéssel járna.

Qi Sun, a tanulmány szerzője, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának kutatója szerint a gyümölcslevekben kevesebb jótékony hatású összetevő található, mint a teljes gyümölcsben. Ezen felül a folyadékot gyorsabban emészti a szervezet, így az italok cukortartalma sebesebben emeli a vércukor és az inzulin szintjét.

“A cukorbaj veszélyének távol tartása céljából érdemes csökkenteni a gyümölcslevek fogyasztását, és helyette több gyümölcsöt enni” – hangsúlyozta Sun.

A brit Diabétesz Intézet vezető kutatója, Matthew Hobbs szerint a tanulmány eredményeit körültekintéssel kell kezelni, hiszen például a kérdőívre írt válaszok nem teljesen megbízhatóak, az ember bizonyos elfogyasztott ételekre jobban emlékszik, mint másokra.

Fogyasszunk napi öt adag zöldség et és gyümölcsöt

Kamlesh Kunti, a Leicesteri Egyetem diabéteszkutatója szerint a tanulmány bizonyította, hogy bármilyen gyümölcs fogyasztása csökkenti a cukorbetegség kockázatát. “A hivatalos ajánlás napi öt adag zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja” – fűzte hozzá Kunti.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.