Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Achilles-ín – valóban testünk leggyengébb pontja?

Érdekességek2021. december 19.

Fotó: gettyimages.com

A középkorúakat és a visszavonult élsportolókat is fokozottan fenyegeti a rettegett Achilles-ín-szakadás! Rettegett, mert legtöbbször operálni kell és hosszú a gyógyulási ideje. Nem árt tehát szót ejteni a kezelés legfontosabb szempontjairól!

A hirtelen terhelésre, irányváltoztatásra létrejövő Achilles-ín-szakadás három helyen szokott kialakulni: az ín-vádliizom átmenetnél, a sarokcsonti tapadástól 2–7 cm-re, és közvetlenül a csontos rögzülésnél.

A tünetek jellegzetesek

A sérülés magasságában a bőr besüppedt, ujjunkat befogadó folytonossági hiány tapintható az ín állományában. A sérült lábát a talp felé hajlítani egyáltalán nem, vagy csak alig tudja, lábujjhegyre állni képtelen.

Segít a kórisme felállításában az úgynevezett Thompson-teszt: térdeplő helyzetben az ágy, vagy vizsgálóasztal szélén kissé lelógó lábfejjel ellenőrizzük, mindkét oldalon nyomást gyakorolva az ín-izom átmenetre. Az ép oldalon kiváltható, szakadt ínnál viszont nincs lábhajlítás a talp felé.

Kezelési lehetőségek

A kezelés szinte mindig műtéti, a konzervatív módszert csak kivételes esetben alkalmazzuk. A szakadt inat speciális öltésekkel egyesítjük, ma több helyen alkalmazzák a fedett varrattechnikát is. A gipszrögzítés általában 6 hét, ebből 3 hét talp felé hajlított helyzetű, terhelés nélkül, majd derékszögű járógipsz további 3 hétre. Megfelelő esetben választhatjuk a gipszet kiváltó műanyag rögzítősínt is.

Az utókezelés Achilles-ín-szakadás esetén is nagyon fontos! Már a gipszrögzítésben végezhetők úgynevezett innervációs (beidegzési) gyakorlatok, a gipszlevételt követően pedig azonnal megkezdődik a fokozatos gyógytorna. Előfordul, hogy a sérült csak későn kerül műtétre, ilyenkor külön erre a célra kifejlesztett plasztikai megoldásokat választunk.


Ezért fontos a bemelegítés

Közismert tény, hogy az Achilles-ín-szakadás viszonylag gyakori sportsérülés, a jó hír viszont az, hogy szakszerű ellátással és utókezeléssel jól gyógyul. A sérülés kialakulási valószínűségének csökkentésére olvasóimnak azt tanácsolom, hogy – bár ezt a sérülést 100%-ban megelőzni nem lehet – sportolás előtt mindig alaposan melegítsenek be! Ha pedig ennek ellenére mégis megtörténne a baj, a szakszerű ellátás érdekében mielőbb forduljanak szakorvoshoz!

Dr. Boross György
drboross@drboross.com
www.drboross.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A torokfájásról

2026. október 12.

Torok- és garatgyulladásban az emberek átlagosan évente egyszer szenvednek - mindenekelõtt a hideg, esõs évszakban. A torok- és nyelési panaszok okozói az esetek körülbelül 85%-ában vírusok (elsõsorban a megfázásért felelõs vírusok, mint például a rhinovírus vagy a parainfluenzavírus) és csak ritkább esetben a baktériumok.

Torokgyulladás felléphet égési vagy marási sérülések után is, valamint lehet allergiás reakció következménye is. Ezenkívül a panaszokat hangos éneklés, kiabálás vagy hosszan tartó beszéd, valamint a légutaknak a dohányzás miatti irritációja, vagy akár a poros, száraz levegõ is okozhatja.

Melyek a kezelés lehetõségei?

Antibiotikumok szedése csak akkor javasolt, ha tisztázott, hogy a fertõzés bakteriális eredetû. Erre a betegség hirtelen fellépte, a magas láz, a megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint a mandulákon látható gennyes lepedék utal. Az a korábban elterjedt eljárás, hogy megelõzõ jelleggel antibiotikumokat adnak a vírusok miatt károsodott nyálkahártya bakteriális felülfertõzõdésének elkerülése érdekében, ma már elavultnak minõsül, sõt. Kifejezetten káros, mert a túlzott antibiotikumszedés - nem utolsó sorban pedig a nem megfelelõ ideig tartó antibiotikum-fogyasztás - azt eredményezi, hogy a baktériumok megerõsödnek, rezisztenssé válnak, illetve szükségtelenül pusztulnak el szervezetünkben a "jó" baktériumok is, melyek pótlásáról sajnos, legtöbben nem gondoskodunk...

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.