Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Achilles-ín – valóban testünk leggyengébb pontja?

Érdekességek2021. december 19.

Fotó: gettyimages.com

A középkorúakat és a visszavonult élsportolókat is fokozottan fenyegeti a rettegett Achilles-ín-szakadás! Rettegett, mert legtöbbször operálni kell és hosszú a gyógyulási ideje. Nem árt tehát szót ejteni a kezelés legfontosabb szempontjairól!

A hirtelen terhelésre, irányváltoztatásra létrejövő Achilles-ín-szakadás három helyen szokott kialakulni: az ín-vádliizom átmenetnél, a sarokcsonti tapadástól 2–7 cm-re, és közvetlenül a csontos rögzülésnél.

A tünetek jellegzetesek

A sérülés magasságában a bőr besüppedt, ujjunkat befogadó folytonossági hiány tapintható az ín állományában. A sérült lábát a talp felé hajlítani egyáltalán nem, vagy csak alig tudja, lábujjhegyre állni képtelen.

Segít a kórisme felállításában az úgynevezett Thompson-teszt: térdeplő helyzetben az ágy, vagy vizsgálóasztal szélén kissé lelógó lábfejjel ellenőrizzük, mindkét oldalon nyomást gyakorolva az ín-izom átmenetre. Az ép oldalon kiváltható, szakadt ínnál viszont nincs lábhajlítás a talp felé.

Kezelési lehetőségek

A kezelés szinte mindig műtéti, a konzervatív módszert csak kivételes esetben alkalmazzuk. A szakadt inat speciális öltésekkel egyesítjük, ma több helyen alkalmazzák a fedett varrattechnikát is. A gipszrögzítés általában 6 hét, ebből 3 hét talp felé hajlított helyzetű, terhelés nélkül, majd derékszögű járógipsz további 3 hétre. Megfelelő esetben választhatjuk a gipszet kiváltó műanyag rögzítősínt is.

Az utókezelés Achilles-ín-szakadás esetén is nagyon fontos! Már a gipszrögzítésben végezhetők úgynevezett innervációs (beidegzési) gyakorlatok, a gipszlevételt követően pedig azonnal megkezdődik a fokozatos gyógytorna. Előfordul, hogy a sérült csak későn kerül műtétre, ilyenkor külön erre a célra kifejlesztett plasztikai megoldásokat választunk.


Ezért fontos a bemelegítés

Közismert tény, hogy az Achilles-ín-szakadás viszonylag gyakori sportsérülés, a jó hír viszont az, hogy szakszerű ellátással és utókezeléssel jól gyógyul. A sérülés kialakulási valószínűségének csökkentésére olvasóimnak azt tanácsolom, hogy – bár ezt a sérülést 100%-ban megelőzni nem lehet – sportolás előtt mindig alaposan melegítsenek be! Ha pedig ennek ellenére mégis megtörténne a baj, a szakszerű ellátás érdekében mielőbb forduljanak szakorvoshoz!

Dr. Boross György
drboross@drboross.com
www.drboross.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!

Mit tehetünk szemünk védelme érdekében?

2025. augusztus 22.

Az Alensa szakértői szerint kulcsfontosságú, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz:


UV-védelem: Minőségi, UV-szűrős napszemüveg viselése elengedhetetlen, még felhős időben is. Érdemes UV400 védelemmel ellátott napszemüveg hordani.
Megfelelő hidratálás: A száraz szem megelőzésére rendszeres műkönnyhasználat javasolt, különösen kontaktlencse-viselőknek és légkondicionált helyiségekben dolgozóknak.
Rendszeres szemvizsgálat: Évente legalább egyszer ajánlott részt venni átfogó szemvizsgálaton, hogy a problémákat időben felismerjék és kezeljék.
Speciális kontaktlencsék: Már az üzletek kínálatában megtalálhatók olyan speciális kontaktlencsék, amelyek fokozott védelmet nyújtanak az UV-sugárzás és a környezeti stresszhatások ellen.

Szabadidő, betáblázott napok

2025. augusztus 21.

A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.

Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.

Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:


ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).


Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…

Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.