Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vitaminfogyasztás napirendje

Érdekességek2023. április 05.

Gyakran olvashatunk arról, hogy a rendszeres testmozgás, valamint a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás az egészséges életmód alapja. Vajon mikor együnk zöldséget, gyümölcsöt? Mikor hasznosul leginkább a vitaminkomplexum a szervezetünkben? Erről kérdeztük Szász Máté biológust, a Scitec Nutrition szakértőjét.

Fotó: pixabay.comBár vitamin- és ásványianyagbevitel szempontjából a friss, nyers zöldségek és gyümölcsök egyaránt nagyon egészségesek, nem egyformán építik szervezetünket. Zöldséget fogyaszthatunk bármikor, hiszen többségük könnyen emészthető és alacsony kalóriatartalmú. Sőt, akkor teszünk legtöbbet alakunkért, ha a nap utolsó étkezése, a vacsoránk nagy része inkább zöldségből áll.

A gyümölcsökkel már más a helyzet. Egy finom, édes barackkal vagy banánnal ugyan kiválthatjuk az ebéd utáni hizlaló desszertet, de édes íze azt is jelzi, hogy magasabb a gyümölcscukor benne, mint mondjuk egy savanykás almában.  „Gyümölcsöket bátran fogyaszthatunk, de nem szabad megfeledkeznünk azok cukortartalmáról. Az édes, magas rost tartalmú gyümölcsöket célszerű a fő étkezésektől elkülönítve, külön időpontban fogyasztani – javasolja a szakértő –, így kevésbé terheljük emésztőrendszerünket, és hatékonyabban szívódhatnak fel az értékes tápanyagok, vitaminok.”

Egy pohár víz segíti a felszívódást

A zsírban oldódó vitaminok (például D-vitamin, E-vitamin) felszívódására rásegíthetünk, ha azokat olyan táplálék mellett fogyasztjuk el, amely sok zsiradékot tartalmaz. A vízben oldódó vitaminoknál (C-és B-vitaminok) értelemszerűen folyadékra van szükségünk. „Gondoljunk mindig arra, hogy egy nagy pohár víz mellett hasznosul leginkább az étkezést kiegészítő tablettánk” – tanácsolja a szakértő.

Egy ideális világban, amelyben mindenki kizárólag friss és minőségi zöldséggel, gyümölccsel, sovány húsokkal és sok belsőséggel lakna jól, nem lenne szükség multivitaminokra. Aki a mindennapokban így étkezik, elméletileg nem igényel különösebb plusz vitamint. Még számára is kivétel azon időszak, amikor beteg vagy betegségből lábadozik, rendszeres edzésmunkát végez, gyermeket vár, éjszakázik, vagy túl sok stressz éri.

„Legnagyobb vitaminigényük a gyermekeknek van, főként serdülőkorban, ekkor épül be ugyanis a szervezetbe a legtöbb tápanyag. Időskorban pedig a bél felszívó funkciója lesz gyengébb, ezért ilyenkor az átlagosnál kevesebb vitamin és ásványi anyag hasznosul, ezért jobban oda kell figyelni a rendszeres pótlásukra” – mondja Szász Máté biológus.

Fontos leszögezni, hogy vitaminigényünket nem az időjárás, hanem főként az anyagcserénk befolyásolja. Rendszeres, heti 2-3 intenzív edzés mellett például már mindenképpen ajánlott multivitamin készítmények fogyasztása, amelyek nem csak aktívan tartanak, de a regenerációban is fontos szerepet játszanak. „A vitaminfogyasztásod mennyiségét és napirendjét tehát elsősorban az életviteled és étrended határozza meg!” – tanácsolja a Scitec Nutrition szakértője.


Talán a multi sem elég?

A multivitamin önmagában nem is mindig elég. Vannak olyan vitaminok, ásványi anyagok, amelyeket időnként önmagukban, akár multivitamin mellett is fogyaszthatunk.

Például megfázáskor magasabb dózisú C-vitaminnal, cinkkel és echinacea-kivonattal segíthetjük legyengült immunrendszerünk munkáját. „Az aktívan sportolók C-vitaminnal gyorsan és hatékonyan csökkenthetik akár az izomlázat is, ha vitamanadagjukat edzés után veszik be”- javasolja Szász Máté, aki számos olimpikon felkészítésében is részt vesz.

A másik kulcsfontosságú, immunvédő vitaminunk a D-vitamin, amelyet kizárólag élelmiszerforrásból nem tudunk pótolni, viszont szervezetünkben mért szintje igazoltan ok-okozati összefüggésben van a fertőzések gyakoriságával. Főként a téli, napfénymentes időszakban ürülhet ki szervezetünkből, ezért ilyenkor különösen fontos a pótlása. „Az is jó, ha a heti adagot egyben vesszük be (a napi javasolt mennyiség 2000-2500 Nemzetközi Egység), mert a szervezet azt tökéletesen tárolja – a túladagolás veszélye nélkül. Ezt a mennyiséget étrend-kiegészítő készítmények formájában ajánlott bevinni a szervezetbe késő ősztől kora tavaszig, kúraszerűen alkalmazva. ” – tanácsolja a Scitec Nutrition szakértője.

Fotó: pixabay.com

Vitamin és ásványi anyag: mi a különbség?

– Egyszerű példával élve: a vitamin az autóban a motor, az ásványi anyag pedig egy szegecs – magyarázza Szász Máté. – Az ásványi anyag (például Cink, Magnézium, Kalcium) egy elem, a vitaminok (például a C, D, B-vitaminok) pedig összetett molekulákból állnak. Szervezetünk számára mindkettő nagyon fontos, az egyes élettani folyamatokban együtt vesznek részt, de teljesen más a funkciójuk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.