Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vírustól félünk, de a baktérium öl meg - Természetes antibiotikumok a túlélésért

Érdekességek2017. május 05.

A legtöbben a vírusoktól félünk, s a fertőzésekre gyakran rámondjuk, hogy ez egy vírus. Rettegünk tőlük, egyesektől összeomlunk, miközben nem is tudjuk, hogy az igazán nagy veszélyt a baktériumok jelentik szervezetünkre. Megdöbbentő tények és adatok! Tájékozódj, hogy ellenállj! 

 

Miért kelthet nagyobb aggodalmat?
A legtöbb vírussal szemben a szervezet hatékonyan képes fellépni, néhány nap alatt elmúlnak, ha hosszú lefolyásúak is, átsiklik felettük a szervezet, s az élet megy tovább. Az egyetlen, amire figyelni kell, az immunrendszer megerősítése! Miért?
Mert, ha nem teszed, felülfertőződsz, na persze nem vírussal, baktériummal.

A legtöbb náthát vírusnak gondoljuk, pedig az influenza, ami valóban rettentő nehéz a testnek, csupán 3 napot jelent a szervezetednek, ellenben ha felülfertőződsz, akkor lesz igazán izgalmas a buli két hét lázasan, fetrengve. Honnan tudhatod? A nátha elején az orrváladék vizes, átlátszó, ez még vírus, amikor sárgászöld, sűrű, és fáj tőle a fejed, már késő.

A hagyományos orvoslásban erre antibiotikumot alkalmaznak, csakhogy a vírus első fázisában ez teljesen felesleges, így az immunrendszered és a flórád, a beléd nyomott gombáktól tovább gyengül. Mikor kell viszont? Amikor erősen felülfertőződtél. Ugyan nem túl egészséges, de sajnos muszáj, ugyanis sokszor a több hetes láz, a kimerültség, a szervezetet jobban károsítja magánál az antibiotikumnál.

A legtöbb antibiotikum azonban szörnyű mellékhatásokkal is járhat, ráadásul feleslegesen, mivel egy idő után nem hatékonyak.


Hát igen, igen, ennyire félünk a vírusoktól. Pl. a HIV vírus életünk egyik fő rémsége, noha egyedül az immunrendszer leépítésért felelős, amikor halálossá válik az már egy reakció, a szervezet elveszti védekezőképességét. Bármilyen borzalmasan hangzik, de egy HIV vírus által fertőzött beteg, ha el is távozik, végül általában egy egyszerű náthába hal bele, ami számára elviselhetetlen.

Az antibiotikumok tehát rendkívül fontosak a legsúlyosabb kórokozókkal szemben. Ehhez hasonló a gombák ereje, ami szerencsére ritkán támad meg súlyos mértékben embert, ellenben ha ez megtörténik, akkor még a baktériumoknál is nehezebb kezelni a helyzetet, a flóra helyreállításával azonban lassan, fokozatosan, kezelhető a helyzet.

Miért félünk a baktériumoktól?
Mert borzasztó veszélyesek. Az eredeti antibiotikum egy fantasztikus prototípus, maga a penicillin, amely a mai napig használható, bizonyos baktériumtörzsekre, de nem mindre, miért? A baktériumok nagy része 20 perc alatt egy új generációt hoz létre! Egy évtized alatt képes mutálódni, 2 évtized alatt már gyakorlatilag egy teljesen más baktériumfajta, alkalmazkodó, ellenálló. A baktériumok az embernél 5000-szer gyorsabban szaporodnak - és még mi vagyunk a teremtés koronái?

A legtöbb baktérium borzasztó ellenálló. Őket elpusztítatni kétféleképpen lehet, vagy magát a baktériumot kell megölni, pl. a sejtfalát elpusztítva, hogy felforduljon a baci, vagy meg kell akadályozni további szaporodását és az immunrendszerre hagyni a további takarítást.  A legtöbb antibiotikum képes ezekre, csak éppen nem minden törzs ellen hatékony. Emellett súlyos mellékhatásokat okozhatnak, a halláskárosodástól, az idegrendszeri panaszokon át, a gyomor- és bélkárosodásig!

Mi a teendő?
Léteznek a természetben olyan anyagok, amelyek sokkal erősebbek, és jobbak, amelyek nem veszítik el hatékonyságukat a baktériumokkal szemben. Bár azt gondoljuk, csak megelőzés lehet hatásos, valójában legtöbb természetes szer akut helyzetben, élesen is felveheti a harcot e kórokozókkal szemben. Ezekben a növényekben közös, hogy erős az illóanyag tartalmuk, amik a baktériumok mellett általában a vírusokra és a gombákra is halálosak, javítják a flórát. Rendszeresen és mértékkel fogyasztandók betegség esetén.

Melyek ezek a szerek, mihez fordulhatsz?
Egy kiránduláson nem biztos, hogy éppen a megfelelő szert megkapod. Főként, ha külföldre mész, lehet, borsos ára van egy antibiotikumnak, és a nyaralást tönkreteheti egy betegség. Természetesen súlyos betegség esetén az orvos tanácsait kell követni, de enyhébb gondban, átmenetileg vagy a gyógyszeres kezelés nem kis megbástyázására érdemes az alábbiakat fogyasztanunk:

Ha tehát gondban vagy és gyorsabban szeretnél felépülni, ne aggódj, hanem fordulj a természet patikájához.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.