Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A világ néha más, mint amilyet szeretnénk?

Érdekességek2024. november 19.

A világ ritkán olyan, amilyennek látni szeretnénk. Mindannyian jobban érezzük magunkat a bőrünkben, ha azt gondolhatjuk, a munkánk fontos, a családi kapcsolataink remekül működnek, a környezetünk nagyra értékel minket, de az idill efféle érzete csak ritkán és nehezen élhető át. Mert a valóság nem arra görbül, amerre mi szeretnénk.

Fotó: gettyimages.comLétezik egy olyan belső feszültség, mely önképünk, a világ különböző jelenségeivel kapcsolatos korábbi tapasztalataink és az új ingerek, új információk közötti ellentmondásokból fakad. Ez a disszonancia szorongást okoz, melyet az ember többé vagy kevésbé tudatosan, de csökkenteni igyekszik.

Például amikor egy monoton, unalmas és/vagy alulfizetett munkát végzünk hosszú évek óta, az nyilvánvalóan ellentétben áll azzal, ahogy látni szeretnénk magunkat, azaz egy kreatív, fontos és megbecsült személynek. Mert a munka – mely életünk egy jelentős részét kitölti – egyszerűen nem lehet puszta robotolás, nem lehet tudást vagy képességet alig igénylő, jelentéktelen tevékenység, ahogy mi magunk sem lehetünk csupán bárkivel behelyettesíthető csavarok egy nagy gépezetben.

Fontos, hogy érezhessük, igenis számít az, amit csinálunk, igenis pont ránk van szükség abban a pozícióban, hisz’ civilizációnkban régóta jelen van a gondolat, hogy a hivatásként végzett munka az önmegvalósításunk megkerülhetetlen eleme. És ezért igyekszünk meggyőzni magunkat, hogy amit naponta nyolc-tíz órában csinálunk, az igenis fontos, sőt, szeretjük csinálni, és az sem baj, ha keveset fizetnek érte, hiszen ezt mi akár ingyen is…

Ezzel a manőverrel próbáljuk igazolni magunk előtt, hogy miért is maradunk ebben a helyzetben, próbáljuk csökkenteni a vágyott avagy látni vélt önképünk és a tapasztalati valóság közti ellentmondás feszültségét. De a munka világa tényleg csak egy példa – de bennünk a feszültség –, az ún. kognitív disszonancia számtalan egyéb területen is megjelenhet.

Például
• amikor a vallásos világkép találkozik a természettudományok legújabb eredményeivel,
• amikor a világ legjobbjának tartott csapat alulmarad a döntő meccsen,
• amikor gyermekünk (aki nyilvánvalóan a legokosabbak egyike) megbukik matekból, vagy
• amikor a szerelmünkről kiderül, hogy kissé műveletlen, rossz az ízlése, ráadásul horkol. Megannyi feloldandó belső feszültség.

Hogy csökkenjen a feszültség

A legegyszerűbb valóban az információk kizárása, az „amiről nem tudok, az nincs” elvének következetes alkalmazása, amikor szemünket és fülünket befogva kerülünk el mindent, ami megingathatná az addig kialakult vélekedéseinket, biztosnak hitt tudásainkat, ön- és világképünk sarokpontjait. A laposföld-hívők sem nézegetik a NASA honlapját, mondván, hogy az egész űrkutatás gigantikus hazugságon alapul.

Ha valójában egy Ferrarit szeretnénk, de tudjuk, hogy soha nem lesz rá pénzünk, hajlamosak leszünk meggyőzni magunkat, hogy nem is vágyunk rá, vagy nem annyira. És ez így helyes morálisan is, elvégre egy luxussportautó csak hivalkodó rongyrázás, ráadásul igen környezetszennyező. És amúgy is, a belső értékek a fontosak, a gazdagság csillogása csak a magukkal elégedetlen, önbizalom-hiányos emberek szükséglete. És máris van néhány jó érvünk arra, hogy miért is nem kell nekünk az, amire igazából vágyunk.


Fotó: 123rf.com

Ennek a nézőpontnak a kiterjesztése az „úgy akarom, ahogy lesz!” formulája, amikor megcseréljük a célok/vágyak és a tények hagyományosan alkalmazott sorrendjét, és nem a valóságot igyekszünk a vágyainkhoz alakítani, hanem fordítva. Ez a megoldás elsősorban olyan helyzetekben bukkanhat fel, amikor valami külső kényszer hatására kell a miénkkel nem kompatibilis véleményt kinyilvánítanunk vagy legjobb meggyőződésünk ellenében cselekednünk. A kényszerű engedelmesség állapotában egyszerűbb belenyugodni a megváltoztathatatlanba, és elmesélni magunknak, hogy pont erre vágytunk.

És természetesen adódik még egy lehetőség is a belső felszültség fel oldására: az új ingerek, információk hatására átértékelhetjük addigi hiteinket, vélekedéseinket és tudásainkat, megváltoztathatjuk viselkedésünket, kommunikációnkat. Egy spirituális élmény hatására ateistából válhatunk vallásossá, egy súlyos betegség nyomán feladhatjuk a harcosan oltásellenes álláspontot. Persze nem kell feltétlenül traumatikusnak lennie a változást okozó élménynek, de az is tény, hogy minél mélyebben beágyazott egyegy világnézet, attitűd vagy előítélet, annál nagyobb erő kell az abból való kimozduláshoz.

Minél inkább a saját magunk által konstruált alternatív valóságban élünk, a tényeknek annál nagyobb erővel kell ránk rúgnia az ajtót.

Végül is…

A belső feszültség léte nem abnormális állapot, természetes velejárója emberi létünknek és működésünknek. Mert a személyiségünk és társas viszonyrendszerünk egyszerűen túl komplex ahhoz, hogy mindig minden eleme harmóniában legyen az összes többivel. A kérdés inkább az, miképp tudjuk kezelni a diszszonanciákat, feloldjuk vagy elfedjük a feszültségeket. És hogy melyik utat választjuk, abban szerepe van annak is, hogy mennyire vagyunk rugalmasak, meddig tudunk elmenni a változásban önfeladás nélkül.

Egyensúlyt kell találni saját intaktságunk, egységérzetünk és a világban való létünk között, a kognitív feszültségek pedig segíthetnek ennek az egyensúlynak a megalapozásában. Mert jelzik, hol okozhat problémát a külső és a belső valóság találkozása.

A világ ritkán olyan, amilyennek látni szeretnénk. Mindannyian jobban érezzük magunkat a bőrünkben, ha azt gondolhatjuk, a munkánk fontos, a családi kapcsolataink remekül működnek, a környezetünk nagyra értékel minket, de az idill efféle érzete csak ritkán és nehezen élhető át. Mert a valóság nem arra görbül, amerre mi szeretnénk. A világ néha más, mint amilyet szeretnénk?

Bácsván László
szociálpszichológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan oldhatjuk mindennapi feszültségeinket?

2026. november 10.

A túlzott mértékû és rendszeres stressz nem csak mindennapjainkat mérgezi meg, de egészségünket is károsítja. Kikerülni nem mindig lehet, de a stresszt igenis kezelni kell!

A szakorvosi rendeléseken számos páciens fordul meg látszólag megmagyarázhatatlan eredetû fájdalmakról panaszkodva. A stressz számos tünetet produkálhat. Például:


· fejfájás
· gyomorfájdalmak
· az étvágy megváltozása
· hasmenés
· fokozott gázképzõdés


De elõfordulhat mellkasi szorító érzés, légszomj, feszült izmok, idegesség, fáradtság és szomorúság. A levertség mellett egyéntõl függõen fokozott ingerlékenység és érzékenység is jelentkezhet. Állapotunk hatására kapcsolatainkban is változás áll be, mind a munkahelyen, mind a magánéletünkben.

A stresszes életformát élõknél nem ritkák az alvási zavarok sem!

Tapasztalhatjuk az érdeklõdés, a motiváció csökkenését, vagy teljes elvesztését is. Szokatlan kiütések, szétszórtság, fülcsengés, nõk esetében menstruációs zavarok szintén a túlzott mértékû stressz következményeként fordulhatnak elõ.

Természetesen a sok káros hatás ellen több megoldás is létezik, mindenki kiválaszthatja a számára leginkább megfelelõt. Számos vizsgálat igazolta például a zenehallgatás (elsõsorban klasszikus zene) eredményességét.

Számtalan technika létezik, melyek a helyes légzés és az izmok ellazításának képességével ruháznak fel bennünket. A relaxációs módszerek mellett a másik igen hatékony módszer a nevetés. Számtalan kutatás igazolta a nevetés stressz csökkentõ hatását. A vidám percekkel, órákkal immunrendszerünk is erõsödik, de a szívinfarktus kockázata és a fájdalmak is csökkenthetõk.

A fogyás is lehet veszélyes

2026. november 10.

A fokozott stressz, idegesség és rohanás okozhat súlycsökkenést, amellyel tanácsos vigyázni! 
A tavasz beköszöntével sokan kellemetlen élményként szembesülünk a tél folyamán ránk rakódott plusz kilók kiábrándító látványával. Szerencsés esetben egy kis mozgás és diéta hatására könnyen visszanyerhetjük régi formánkat. Ám az is elõfordulhat, hogy hirtelen fogyni kezdünk, s ez nagymértékben veszélyezteti egészségünket.

Egy-egy rosszabb idõszakunkban, fokozott stressz, idegesség és rohanás mellett, némi vigaszt nyújthat a mérleg, s a ruhatárunk, melyek mind fogyásunkról árulkodnak. Ám rosszabb esetben a hangulatjavító vagy egyéb szerek szedése is okozhatja a súlycsökkenést.

Fogászati problémáink, a nyelési nehézségek (dysphagia) szintén kedvünket szeghetik, ha egy finom ebéd elfogyasztásáról van szó, s így szintén súlyvesztés következhet be.

Bizonyos esetekben nem az elfogyasztott táplálék minõsége, hanem annak nem megfelelõ mértékû felszívódása a probléma. A jelenség különösen gyakori például lisztérzékenység esetében. Vírus okozta, vagy bakteriális fertõzések, hormonális változások, vagy emésztõrendszeri rendellenességek gyakori velejárója a hányinger érzése, mely úgyszintén okozhat fogyást.

A krónikus vastagbélgyulladás vagy Crohn-betegség a bélszakasz gyulladásos megbetegedéseinek két leggyakoribb formája. Az emésztõrendszer krónikus gyulladásának következtében is megnehezedik az elfogyasztott tápanyagok megfelelõ hasznosulása.

A legszebb gyerekcipő is árthat

2026. november 09.

Ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát



Sok szülő már akkor megveszi gyermeke első cipőjét, amikor a kicsi még csak kapaszkodva próbál felállni, pedig a járástanuláshoz otthon általában nincs is szükség lábbelire. A túl szűk, merev vagy rosszul kialakított cipők akadályozhatják a fejlődő láb természetes mozgását, és később fájdalmas panaszokat is okozhatnak. Gyebnár Ilona lábápoló mester szerint a szülők gyakran a cipő külseje alapján döntenek, miközben a megfelelő méretre és kialakításra kevesebb figyelmet fordítanak. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helytelen körömápolás kellemetlen problémákhoz vezethet, az ó-láb és az x-láb viszont sok esetben a természetes fejlődés része.

A legtöbb gyermek egészséges lábbal jön világra, lábfejének szerkezete azonban még hosszú éveken keresztül változik. A csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok fokozatosan fejlődnek, a talpon található zsírpárnák pedig sokáig elfedik a lábboltozatot. Ezért tűnhet úgy, mintha a kisgyermekek többsége lúdtalpas lenne, holott a jellegzetes „macitalp” ebben az életkorban teljesen természetes.

A fejlődő láb különösen érzékeny a külső nyomásra, ezért egy rosszul megválasztott cipő kellemetlenségeket okozhat. A szűk orr-rész összenyomhatja a lábujjakat, a merev talp korlátozhatja a természetes mozgást, a rossz méret pedig kidörzsölődést és körömproblémákat idézhet elő.

„Amikor egy kisgyermek megszületik, a csontrendszere még nincs teljesen kialakulva, a lábában is sok a porcos rész. Emiatt különösen fontos, hogy milyen formájú és méretű cipőt adunk rá. Sok szülő azért választja a pónis, cicás vagy elefántos cipőcskét, mert megtetszik neki, és közben nem gondolja végig, hogy ortopédiai szempontból megfelelő-e” – magyarázza Gyebnár Ilona lábápoló mester, természetgyógyász, a Premiumwelt Kft. ügyvezetője.