Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A viharasztma erős rohamot válthat ki – főként nem jól kezelt betegeknél

Érdekességek2025. május 31.

Fotó: CNordic Nordic | Unsplash

Az elmúlt hetekben meglepően erős viharok vonultak végig hazánkon, amelyek nem csak a villámcsapás miatt jelenthetnek veszélyt. A viharasztma nevű jelenségre főként 2016-ban figyelhettünk fel, amikor több, mint 9000 ember került sürgősségi osztályra súlyos asztmás tünetek miatt egy nagy vihar következtében Ausztráliában. De vajon miért súlyosbodhatnak az asztmás tünetek éppen bizonyos időszakok viharai alatt, és miért veszélyeztethetik különösen azokat, akiknek nem jól karbantartott betegségük van? Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, allergológus.

A viharasztma körülményei rohamot provokálhatnak

A különös viharasztma kifejezés azt a jelenséget írja le, amikor is az asztmás roham a vihar kapcsán, vihar után alakul ki. Ez nem csak eleve asztmás betegeknél történhet meg, de allergiásoknál (szénanáthásoknál) is, sőt, az említett ausztrál esetben olyanok is rohammal küzdöttek, akiknek korábban nem is volt asztmájuk. Az orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, torokkaparással járó szezonális allergia egyébként is gyakran súlyosbodik tavasszal, nyáron, kora ősszel, és különösen erős tüneteket mutathat nagyobb viharok után. De miért is? Hiszen az eső általában csökkenti a pollenkoncentrációt, kitisztítja a levegőt, és az asztmások általában azt tapasztalják, enyhülnek a tüneteik eső után. A viharasztma esetében azonban sajátos körülmények vannak jelen.
– A hideg, lefelé irányuló légáramlás koncentrálja a levegőben keringő részecskéket, így a pollent és a penészgombaspórát is.
– Ezek a részecskék a felhőkbe sodródnak, ahol magas a páratartalom.
– A felhőkben ez a magas páratartalom a széllel és a villámlással együtt olyan apró részekre őrli fel a részecskéket, amelyek könnyebben bejutnak az orrba, az orrmelléküregekbe és a tüdőbe.
– A széllökések ráadásul összesűrítik a részecskéket, így nagy mennyiséget lehet belélegezni belőlük.
– Viharmentes időben a sértetlen pollenszemek általában a felső légutak területére jutnak el, és kevésbé kerülnek be a mélyebb légutak, a tüdő területére. Viharasztma esetén azonban a körülmények szerencsétlen összjátéka folytán hevesebb allergiás reakciót és súlyosabb asztmás rohamokat is kiválthat a szélsőséges időjárás. Ezért allergiás és asztmás betegeknek a viharok időszakában javasolt bezárt ablakok mellett beltéren tartózkodni – foglalja össze Potecz doktornő.


Milyen rizikófaktorok ismertek?

A szénanáthával kapcsolatosan ismert, hogy a száraz, szeles idő és a magas légszennyezettség is felerősítheti a tüneteket, ezért ilyenkor nem javasolt szabadtéri programot szervezni a pollenallergiás betegeknek. Ugyancsak benti tartózkodás ajánlott azoknak, akik érezték már, hogy egy-egy vihar után romlik az állapotuk, esetleg kifejezett asztmás rohamot is tapasztaltak már ilyenkor. Ez pedig valószínűleg nem is alacsony szám, egy 2021-es tanulmány szerint a szezonális allergiás betegek közt 65% már tapasztalt viharasztmás rohamot, még kisebb viharok esetén is.
Ugyanakkor van néhány ismert rizikófaktor, amely növeli a kialakulás kockázatát:
– nem megfelelően kezelt asztma, erősebb tünetekkel,
– rossz eredmény a légzésfunkciós vizsgálaton,
– eosinophil fehérvérsejtek magasabb szintje (laborvizsgálattal kimutatható a vérből),
– a kilélegzett nitrogén-monoxid magasabb szintje (ez az asztmás betegeknél fennálló gyulladás aktivitásának egyik markere).
Ezek a rizikófaktorok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy meglétük esetén mindenképpen kialakul a viharasztmás roham, mint ahogyan azt sem jelenti a roham feltétlen megismétlődését, ha már átélte azt valaki. A rohamoldó szereket azonban szükséges mindenkinek magánál tartania.
– A jól beállított allergia elleni kezelés és az asztma tartós kezelése segít csökkenteni annak kockázatát, hogy az időjárásváltozás vagy a légszennyezettség hirtelen nagymértékben negatívan befolyásolja a betegek állapotát – hangsúlyozza dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, allergológus. – Aki tehát úgy érzi, hogy a jelenlegi kezelés mellett zavaró tünetei vannak, amelyek esetleg még romlanak is, javasolt szakorvoshoz fordulnia!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az előrelátás – Gyerekkorban előzhető meg az időskori csontritkulás

2026. augusztus 17.

Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető.

A kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő – mondja Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás, vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalciumbevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. Így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Különösen a nőknél fontos, hogy honnan indul el a csökkenés a menopauza után. Ha gyerekkorban odafigyelnek, akár 5–10 évet lehet nyerni időskorra, és súlyos combnyak- vagy csigolyatörést lehet elkerülni. Magyarországon csaknem egymillió embert érint az időskori csontritkulás.

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.