Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vetélés és koraszülés ellen a cink tökéletes fegyver lehet!

Érdekességek2019. október 23.

Fotó: 123rf.com

A mindennapjainkhoz is szükséges a cink, a várandósság alatt azonban a jelentősége megsokszorozódik. A cink ugyanis képes arra, hogy megakadályozza az egyik leggyakoribb, vetélést és koraszülést kiváltó tényező létrejöttét!A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre

Miért kell a cink?

Természetesen nem csak a várandósság során van szükségünk a cinkre, hiszen ez az anyag alapvetően fontos a szervezetünk számára. A cink részt vesz a sejtosztódásban, a látás megőrzésében, a normál anyagcsere fenntartásában, a termékenység megőrzésében és az immunrendszer normál működésében is. Szerepe tehát nagyon sokrétű, de sajnos a szervezet csak nagyon keveset képes belőle tárolni, kifejezetten cink raktározására beállt szerv nincs.

Ennek megfelelően a cink bevitele folyamatos kell legyen a szervezetbe, ezzel tartható fenn egészséges szintje. A várandósság alatt a cinkigény is megnő, többek közt azért, mert a magzat fejlődéséhez elengedhetetlen. De tény, hogy a cink – a rézzel együtt – kiemelt szerepet játszik abban, hogy megakadályozza a hüvelyi fertőzések felszállóvá válását, ami világviszonylatban is a vetélések és koraszülések közel 70% (!)-ért felelős.


Cinket, de honnan?

A cink sok növényben megtalálható, ám jó felszívódásához állati eredetű fehérje kell. Nagy mennyiségben tartalmaznak cinket a teljes kiőrlésű gabonák is, valamint a hüvelyesek. A gond azonban ott van, hogy a cink felszívódását a fitátok gátolják, melyek jelen vannak mind a teljes kiőrlésű kenyerekben, mind a hüvelyesekben. Gátló tényező még az oxálsav is, melyet a spenót tartalmaz nagy mennyiségben, amit a kismamák magas vastartalma miatt fogyasztanak szívesen.

A cinket a szervezetbe éppen ezért étrend-kiegészítő formában lehet nagyobb mennyiségben bevinni, amire különösen várandósság alatt lehet szükség – nem véletlen, hogy a szakemberek is javasolják a várandós vitaminok szedését.

Fotó: 123rf.comA várandós vitaminok tehát ilyen szempontból jó választások lehetnek, de érdemes figyelni, mivel nem mindegyik tartalmaz cinket! Ha pedig igen akkor is fontos, hogy milyen formában van jelen az anyag a készítményben. Hasznosulni ugyanis csak az elemei cink tud, aminek aránya a cink-szulfátban alacsony, míg a cink-glükonátban magas. Ennek megfelelően a cink, és minden más anyag esetében is érdemes a biológiailag aktív kötési formákat (amilyen a -citrát és a -glükonát) keresni, mivel ezek hasznosulása 80%-kal is jobb lehet biológiailag inaktív (pl.: -oxid) társaikénál.

Meddig kell a cink?

A fokozott cinkbevitelre csak a várandósság alatt van szükség, ott azonban végig. Ez nem azt jelenti, hogy végig ugyan az a cinket is tartalmazó tabletta kell, mert a terhesség három trimeszterének eltérő a tápanyagigénye! A várandós vitaminnak ezt mindenképpen figyelembe kell vennie!

Cinkre azonban a mindennapokban is nagy szükségünk lehet, és a pótlása sajnos nem olyan egyszerű, mint azt láthattuk. A cinkhiány tünetei közt a haj fénytelenné válása, valamint a hajhullás is szerepel, a fogyással, bőrproblémákkal, letargiával és hasmenéssel együtt.

A cink felszívódását segíti a megfelelő mennyiségű fehérje, ahogyan azt már említettük. Emellett azonban a réz jelenléte is fontos, mert ez az anyag elősegíti a cink beépülését. Éppen ezért fontos, hogy a kiválasztott készítmény komplex is legyen, hiszen az egyes anyagok segítik mások felszívódását, mint a réz és a cink, a vas és a C-vitamin vagy a kalcium és a D-vitamin esetében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.