A vérszegénység oka nem csak a vashiány
Érdekességek2026. augusztus 02.
A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.
Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.
Mikor beszélünk vérszegénységrõl?
Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.
Probléma a vörösvérsejtek körül
Elõfordul az, hogy a vörösvérsejtek valamilyen okból hamarabb pusztulnak el, vagy hibásak, az utóbbi rendszerint veleszületett betegség következtében fordul elõ. Ritkán teljesen leáll a csontvelõben a vörösvérsejtek és a többi sejtes elem képzése, ez az ún. aplasztikus anémia. Viszonylag gyakran fordul elõ az is, hogy a csontvelõi sejtek helyét más sejtek foglalják el, ennek oka rosszindulatú betegség, pl. daganat vagy leukémia lehet. A vérszegénység fõ tünetei: sápadtság, fáradtság, gyengeség, szívdobogás vagy gyorsabb szívritmus, fejfájás. Ezek általános tünetek, melyekhez a vérszegénység fajtájától függõen más szimptómák is társulhatnak.
Vashiány
A vérszegénység leggyakoribb fajtája a vashiány okozta anémia. Ennek több oka lehet: elégtelen vasbevitel (diétahiba), fokozott vasszükséglet (terhesség), fokozott vesztés (menstruációs vagy más eredetû vérzés) vagy a vasfelszívódás zavara (egyes gyomor-bél betegségek). A vashiány esetenként igen súlyos vérszegénységet okoz, amikor tipikus tünetek is megjelennek, ilyen a körmök törékenysége, a szájnyálkahártya és a nyelv gyulladása, az ajkak berepedezése, hajhullás, sõt gyerekeknél tanulási és magatartási problémák is. A vashiányt vas adagolásával lehet kezelni.
Folsav- és/vagy B12-hiány
A hiányanémiák másik fajtája a folsav és/vagy a B12-vitamin hiánya következtében jelenik meg. Sokszor diétahiba, kevés gyümölcs és zöldség fogyasztása okozza. A vörösvérsejtek ilyenkor a szokásosnál nagyobbak. Az általános tünetek mellett a B12-hiány esetén idegrendszeri tünetek, izomgyengeség, a kéz- és lábujjak zsibbadása, járási nehézség, súlyos esetben depresszió és zavartság is jelentkezhet. A folsavhiány terhességben is elõfordul, míg a B12-hiányt legtöbbször a gyomor ún. intrinsic faktorának csökkent termelése miatti rossz felszívódás okozza. Mindkét vitamint pótolni lehet, és kell is.
Hemolytikus anémia
Ilyenkor a vörösvérsejtek élettartama valamilyen ok miatt csökken, a sejtek hamarabb elpusztulnak. Ez lehet veleszületett, vagy szerzett betegség miatt. A veleszületett betegségek közé tartozik például a feketékben elõforduló sarlósejtes vérszegénység. A mi vidékünkön viszonylag gyakran diagnosztizálják a szferocitózisnak nevezett kórképet. Ez a vörösvérsejteket határoló sejtfal veleszületett betegsége, amely a sejtek alakváltozását és emiatt a lépben való gyorsabb pusztulását okozza. A hemolytikus anémiákra jellemzõ, hogy a sápadtsághoz sárgás szín is társul, és a lép - a vörösvérsejtek pusztulásának helye - megnagyobbodik.
A veleszületett hemolytikus anémiát nem lehet meggyógyítani, de tüneteit, pl. a lép eltávolításával, vagy gyógyszeresen, enyhíteni lehet.
Néha szerzett hemolytikus anémia is elõfordul, ilyenkor a vörösvérsejtek ugyan normálisak, de a szervezet immunrendszere - hibás, ún. autoimmun mechanizmus alapján - olyan fehérjéket, antitesteket termel, melyek a vörösvérsejteket megtámadják és tönkreteszik.
Aplasztikus anémia
Ritkán veleszületetten, gyakrabban valamilyen vírusfertõzés vagy toxikus anyag, gyógyszer mellékhatása következtében a csontvelõ sejttermelése teljesen leáll. Néha csak a vörösvérsejtképzést érinti a károsító ágens, de többnyire a többi sejtfajta sem termelõdik. Ennek megfelelõen a vérszegénység mellett vérzések, infekciók léphetnek fel. Szerencsére a vírus okozta csontvelõleállás rendszerint átmeneti, és a toxikus anyagok vagy gyógyszer kiürülése után is helyreállhat a vérképzés. Ritkán azonban elõfordul, hogy a csontvelõ mûködése véglegesen károsodik. A vérszegénység kezelése ebben az esetben komoly beavatkozást, immunszupresszív terápiát, néha csontvelõ- átültetést igényel.
Anémia malignus folyamat következtében
A leukémia, a különbözõ limfomák, de néha más daganatok sejtjei is letelepednek a csontvelõben, és kiszorítják a normális csontvelõsejteket. A megoldás az alapbetegség kezelése. Ha remisszióba kerül a beteg, vagyis a daganat meggyógyul, az egészséges sejtek újra benépesítik a csontvelõt. A vérszegénységnek számos oka lehet, ezért mindig kivizsgálásra van szükség, hogy a megfelelõ kezelésre kerülhessen sor.
forrás: Patika Magazin
