Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A változókor és a menopauza gyógynövényei

Érdekességek2017. szeptember 13.

A változókor a nőket érintő, természetesen kialakuló folyamat, amelynek során a női hormonok termelődése jelentősen mérséklődik, ezáltal a nemi működés megváltozik. A menopauzával összefüggésben szinte minden nő tapasztal különféle kellemetlen tüneteket, azonban a panaszok típusa és intenzitása egyénenként eltérő. A nők egészségével foglalkozó cikksorozatunk részeként most azok a növények és természetes eredetű anyagok kerülnek bemutatásra, amelyek segíthetnek csökkenteni a változókorral összefüggő panaszokat. 

A változókorról

A menopauza, a menstruáció legalább egyéves kimaradása normálisan az élet ötödik vagy hatodik évtizedében, a petefészek csökkenő működése következében alakul ki. A menopauzát megelőző, 5-7 évig tartó időszakot klimaxnak vagy klimaktériumnak is nevezik. Ezen idő alatt a petefészek működése egyre kisebb intenzitásúvá válik, ezért a menstruáció rendszertelen, gyakorisága csökken. A menopauzával kapcsolatos panaszokat elsősorban a női nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) szintjének a változásai okozzák. A nők közel 70%-a tapasztal hőhullámokat és verejtékezést, amelyek akár 5 éven keresztül is jelentkezhetnek. A változókor során számos nő szenved különböző mértékű depresszióban, igen jellemző tünet továbbá az alvászavar, az ingerlékenység és a feszültség. A klimaktérium és a menopauza során a nők gyakran tapasztalnak fejfájást, szédülést és heves szívdobogásérzést is. A nemi hormonok szintjének csökkenése miatt igen jellemző tünet a libidó (nemi vágy) mérséklődése. A csökkenő mennyiségű ösztrogén hatására a nemi szervek felépítése megváltozik, gyakran alakul ki hüvelyszárazság, nő a hólyag- és a hüvelygyulladás kockázata, gyakoribbá válik az inkontinencia. Menopauzában fokozódik a szív-ér rendszeri betegségek kockázata, továbbá a csonttömeg folyamatosan csökken.


Hormonkérdés

Az ösztrogén hormon hiányából fakadó panaszok mérséklésének talán legkézenfekvőbb kezelési lehetősége a hormonpótló terápia. Ez azonban csakis egyéni mérlegelés után jöhet szóba.

A hormonkezelés növelheti az emlődaganatok megjelenésének esélyét, és jelentősen megnő a vérrögképződés kockázata is.

Vannak olyan szintetikus gyógyszerek, amelyeknek a felépítését és ezáltal a hatását is úgy módosították mesterségesen, hogy a női nemi hormonnak csak a kívánatos hatásait váltsák ki, továbbá az alkalmazásukkal összefüggő veszélyes mellékhatások (pl. vérrögképződés) kialakulásának az esélye minimális legyen.

Növényi ösztrogének

Ismertek növényi eredetű, az ösztrogénéhez hasonló vagy épp azzal ellentétes hatást kifejtő anyagok, úgynevezett fitoösztrogének is, amelyek speciális biológiai hatásuk révén úgy csökkentik a menopauza tüneteit, hogy az ösztrogénekre jellemző, veszélyes mellékhatásoktól mentesek. A fitoösztrogének közé igen változatos szerkezetű anyagok tartoznak, amelyek különböző növényekben halmozódnak fel.


Jelentős fitoösztrogén-forrásnak számít a szója, a lenmag, a zöld tea, a földimogyoró és a kék szőlő.


Az emberi étrend az étkezési szokásoktól függően eltérő mennyiségben tartalmaz növényi eredetű ösztrogéneket. Kelet-Ázsiában, ahol az egy főre eső bevitel – elsősorban a rendszeres szójafogyasztás miatt – az európai átlag több tízszerese, számolni kell a növényi ösztrogének hosszú távú hatásaival is.


A múlt század közepén figyeltek fel arra, hogy bizonyos daganattípusok előfordulása, a csontritkulás és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, valamint a menopauzával kapcsolatos panaszok súlyossága Ázsiában jóval alacsonyabb, mint Európában. Ezt részben a magas fitoösztrogén-tartalmú étrenddel magyarázták. A menopauza során csökkenő ösztrogénszint a csontok folyamatos kalciumvesztésével jár, ami csontritkuláshoz vezethet. Az ezen időszak alatt történő fitoösztrogén-fogyasztás hatására megfigyelhető volt a csontsűrűség csökkenésének lassulása vagy a sűrűség növekedése. Ugyanakkor az eddig ismert tanulmányok eredményei alapján a fitoösztrogénekkel nem javíthatók érdemben a menopauza szubjektív tünetei. Különböző felmérések eredményei arra utalnak, hogy az európai étrendben találhatónál nagyobb mennyiségű fitoösztrogén-bevitel előnyös lehet bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében. A növényi eredetű ösztrogének daganatmegelőző hatásának mértékét és a hatás kialakulásának a módját jelenleg is intenzíven kutatják.

Ezt ne!

Érdemes megemlíteni a mellnövelőként reklámozott készítményeket, amelyek gyakran fitoösztrogénekben gazdag növényeket (pl. komló, vöröshere) tartalmaznak. A felhasznált növények mellnövelő hatását azonban tudományosan nem bizonyították, továbbá a készítmények hosszú távú biztonságossága sem igazolt, így alkalmazásuk nem javasolható.

A fitoösztrogének alkalmazása különösen előnyös lehet a menopauza csont- és szív-ér rendszeri kockázatainak csökkentésében.

Mellékhatás

Természetesen ezeknek az anyagoknak is vannak mellékhatásaik, amelyeket tartós, nagy mennyiségű fogyasztásuk mellett figyeltek meg. Az igazi kockázatot a nagyon nagy dózisú, például szójaeredetű fitoösztrogént tartalmazó étrend-kiegészítők és gyermektápszerek jelentik.

Poloskavész gyógynövény

A menopauzával kapcsolatos panaszok enyhítésében a fitoösztrogéneket tartalmazó növényeken túl a poloskavész nevű gyógynövénynek van a legnagyobb jelentősége. A poloskavész az észak-amerikai indiánok tradicionális gyógynövénye, amelyet az európai népi gyógyászatban menstruációs zavarok és klimaxszal társuló tünetek kezelésére használtak. A modern gyógynövény-terápiában a poloskavészt elsősorban klimaxos panaszok enyhítésére ajánlják. A növény hatásossága tudományosan bizonyított, előnyös hatásait embereken is igazolták. A készítmények többnyire a növény gyökeréből készült vizes-alkoholos kivonatot tartalmazzák, közülük több gyógyszerként van forgalomban. A klimax során kialakuló depresszió enyhítésének érdekében a poloskavészt gyakran kombinálják orbáncfűvel.

Mellékhatás

Érdemes kiemelni, hogy a poloskavész-kezelés maximális hatása néhány hét után alakul ki, ugyanakkor hat hónapnál hosszabb alkalmazás esetén a kezelőorvossal konzultálni kell. A megfelelő alkalmazás mellett mellékhatások ritkán jelentkeznek. Leggyakrabban emésztési panaszok vagy fejfájás alakul ki. Hosszú távú szedés esetén súlygyarapodás előfordulhat.

Egyéb gyógynövények

A mindennapokat jelentősen megnehezítő pszichés tünetek (pl. alvászavarok, nyugtalanság, depresszió) növényi vagy szintetikus nyugtatókkal, depresszióellenes szerekkel mérsékelhetők. A gyógynövények közül az enyhe depresszió tüneteinek enyhítésére elsősorban orbáncfüvet lehet alkalmazni.


Több, megbízhatónak tűnő forrás is ajánlja a kínai angyalgyökeret, a cickafarkat vagy a ligetszépeolajat a menopauzához kapcsolódó panaszok enyhítésére. Ezen növények hatásossága azonban a fent említett időszak jellemző tüneteire tudományosan nem bizonyított.

Gyógynövények, de nem mindenáron

A gyógynövények, elsősorban a poloskavész hatásosan és jelentős mellékhatások nélkül csökkenthetik a klimaxszal és menopauzával járó kellemetlen tüneteket. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a növények bizonyos esetekben, például súlyos csontritkulásban nem helyettesíthetik a hormonterápiát.

Dr. Tóth Barbara
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.