Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A túlzott kávéfogyasztás növelheti a demencia kockázatát

Érdekességek2021. október 01.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány.

A Dél-Ausztráliai Egyetem szakemberei a brit biobank adatait felhasználva vizsgálták a kávéfogyasztás hatásait az agyra. Több mint 17 700, 37 és 73 éves kor közötti ember adatait elemezve megállapították, hogy azoknál, akik naponta több mint hat csésze kávét ittak, 53 százalékkal magasabb volt a demencia kockázata – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.

“A kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon. Mivel éves szinten világszerte több mint kilenc milliárd kilogrammot fogyasztanak el belőle, alapvető fontosságú, hogy megismerjük az egészségünkre esetlegesen gyakorolt hatásait” – mondta Kitty Pham, a tanulmány vezető kutatója.

Hozzátette: “az összes változó tényezőt figyelembe véve arra a megállapításra jutottunk, hogy a túlzott kávéfogyasztás jelentős összefüggésben van a csökkent agytérfogattal – lényegében napi több mint hat csésze kávé ivása növelheti az agyat érintő betegségek, úgy mint a demencia és az agyi érkatasztrófa kockázatát”.

Elina Hyppönen, az egyetem professzora szerint akárcsak sok más dologban, úgy a kávéfogyasztásban is a mértékletességre kell törekedni.

A túlzott kávéfogyasztásnak az agy egészségére gyakorolt negatív hatásával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy bár a pontos mechanizmus nem ismert, azt az egyszerű dolgot érdemes betartani, hogy “hidratáltak maradunk és nem felejtünk el egy kis vizet inni a kávénk mellé“.

“Az átlagos napi kávéfogyasztás egy-két csésze körül mozog. Természetesen a mértékek eltérőek, de napi néhány csészével semmi gond sincsen. Ha azonban valaki azon kapja magát, hogy naponta több mint hat csészével iszik, akkor érdemes elgondolkodnia” – jegyezte meg Hyppönen.

A demencia az emlékezőképességet, a gondolkodást, a viselkedést és a hétköznapi tevékenységek elvégzésének képességét befolyásoló degeneratív agyi állapot. Nagyjából 50 millió embert érint világszerte. Ausztráliában a demencia a második vezető halálok. Az országban naponta körülbelül 250 embernél diagnosztizálják a betegséget.

Az agyi érkatasztrófa az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának lelassulásából eredő – működészavara. Világszerte minden negyedik 25 éven felüli ember átesik rajta az élete során. Az adatok szerint idén 13,7 millió embernek lesz sztrókja és közülük 5,5 millióan fognak belehalni.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.